Banki hitelek

Talán el se hiszitek, de láttam pert ilyen, illetve még ennél is abszurdabb tényállással. A felperesnek Provident-kölcsönei voltak, egymás után, úgy, hogy egyik mg le se járt, és már vette is fel a másikat. Ilyenkor természetesen a folyósított új kölcsönből levonták a régiből még fennálló új tartozást. Vagyis változatlan törlesztőrészlet mellett egyre kisebb egyszeri összeghez jutott hozzá.
Egyszer aztán elszámolási vitájuk támadt, az adós valami huszonezres tartozást csak nagy nehezen, végrehajtással fenyegetve egyenlített ki. (Szerinte nem volt megalapozott a követelés.) Ez után a Provident már nem adott neki több kölcsönt.
Volt viszont egy Tesco bevásáslókártyája, ami igazából egy CIB hitelkártya. Más forrás híján ezt használta - de elsődlegesen nem a Tescóban. A havi határnap, ameddig a hitelt vissza kellett volna fizetni, megelőzte a rendszeres jövedelme utalását, így rendre elkésett, ami miatt - amúgy szerződés szerinti - 40-50%-os kamattal terhelték meg. Ez aztán úgy felgyűlt, hogy azt már nem is akarta, nem is tudta kifizetni.
Fogta magát és beperelte a Providentet, a Provident ügyintézőjét, a CIB Bankot, a CIB Bank két alkalmazottját, a CIB Bank engedményesének az ógyvédjét. (Aztán még a - valóban alig-alig értelmezhetetlen - keresetet idézés kibocsátása nélkü elutasító járásbíróságot is.)
A felperes perbe vitt álláspontja szerint az alperesek összefogtak annak érdekében, hogy őt olyan helyzetbe hozzák, hogy kénytelen legyen használni a hitelkártyát; a hitel havi határnapját pedig szándékosan és célzatosan úgy állapították meg, hogy ne legyen képes addig kiegyenlíteni, és ezért a magas kamat révén nagy haszonhoz juttassák a bankot.