Banki hitelek

„olyan ügyvédekkel hozzák össze, akik az ilyenkor szokásos díjazások negyedéért-ötödéért elvállalják képviseletüket”

Nocsak! Hát nem sikerdíjért?

KBS: milyen meglepő...

Mennyi az ilyenkor szokásos díjazás? Ennek ismeretében értékelhető a negyede, ötöde ügyvédi munkadíj.

Sziasztok!

Legyetek szívesek segíteni!
A DunaCorp Faktorház Zrt. mi jogon keresgél a városban, ahol élek, s tudakozódik utánam? Ehhez van joguk? Mellette fenyegetőzik a végrehajtással. A végrehajtásnak mi a hivatalos menete? Nekem van egy hitelem...Nem tudom fizetni...átadják "ennek a cégnek", és utána mi jön???
Nekem is van egy végrehajtásom folyamatban kb. több, mint 1 éve, s még nincs belőle semmi. Itt pedig az enyém lenne a pénz..

Kérlek Bennetek mielőbb válaszoljatok, ha időtök engedi!!! Nagyon szépen köszönöm...

Sziasztok!
Azt még hozzá kell tennem, hogy telefonon informálódtak!!! Mit tehetek???
Köszi!

Minden kérdező ezt kérdezi.olvass vissza és ha nem tiszta valami akkor kérdezz.:)

Kedves "Csillagszem63"!
Ez egy faktoráló cég ( nem himihumi követeléskezelő) legalábbis a PSZÁF-tól erre van engedélye. Valószínűleg valamelyik önnek hitelező cég eladta neki a tartozást. ( nem engedményezett). A neten elérheti a honlapjukat. A honlapon van egy panaszbejelentő rész. Azt kitöltve, elektronikusan küldje el. Azt nyomtassa ki. Vélhetőleg arra választ fog kapni és abból kiderül, hogy milyen tartozását faktorálták.

Nem igen vagyok járatos a témában csak hallottam dolgokat és sok dolog nem világos:

• Ha ingatlan fedezetes hitele van az embernek az azt jelenti hogy ha nem tudja fizetni a hitelt akkor vihetik a házát az embernek. Ez eddig tiszta sor. Ha most előfordul az a lehetőség hogy már több a hitel összege mint az ingatlan értéke akkor is ha nem tudja fizetni az ember a hitelét akkor csak a házát vesztheti el vagy így már mindenét elveszítheti?

Én mint naív kis felhasználó az ingatlan fedezetű hitelnél arra gondolnék hogy csak a házamat bukhatom.
Valakitől viszont azt hallottam hogy a teljes tartozást behajhatják valamilyen formában.
Viszont ha ez így van akkor ha már nem tudja az ember fizetni a hitelét(kevesebbet keres mint előtte mondjuk) akkor hogy hajtja be a tartozást a bank? élete végéig vonja a fizetéséből a valahány százalékot? Milyen kamatot kell fizetni a behajtás alatt? ha többet kell mint a hitel alatt akkor csak tovább nő a tartozás. Ez aztán öröklődik gyerekről gyerekre 200 generáción át?
Legyen konkrét péda:
Emberünk felvesz 10 millát CHF alapon 3 évvel ezelőtt egy új építésű lakásra. keres nettó 200Kt hiteltörlesztése indulásként 80K(adóstárs nincs).
Jelenleg felmegy a hiteltartozása 15 millára és a hiteltörlesztése 120Kra.
Elveszti a hunkahelyét az ember új melóhelyen keres 80K nettót. értelemszerűen nem fizeti a hiteljét. Elárverezik az ingatlanát ami jelenleg érhet kb 7-8 millát de aztán lehet hogy csak 6 milláért lesz eladva. Ezt levonják a 15 millás tartozásból így ujra csak 9 milla tartozása lesz.
Ezt a 9 milla tartozást ha behajthatja a bank az emberen(tegyük fel hogy nincs más ingósága ingatlana) akkor af izetéséből vonhatnak le valahány százalékot. mintha 33% ot olvastam volna itt valahol.
Nettó 80Knak a 30% a az 24K. Havi 24K levonásból soha nem jön össze a 9 millás tartozás levonása ha kell a 9 millára is valami kamatot fizetni.Ha 5% kamatot kellene fizetni csak akkor az évente 450Kt jelentene. De ha havi 24Kt tudnak csak levonni akkor még a kamatot sem fedezi megintcsak a levonás. Vagy ilyenkor már nem kell kamatot fieztni csak tőkét?
Vagy nem is hajthatja be a pénzt a bank mert csak az ingatlan volt a fedezet.

„Én mint naív kis felhasználó az ingatlan fedezetű hitelnél arra gondolnék hogy csak a házamat bukhatom.”
Rosszul gondolod. Lehetne olyan is - de ezek a kölcsönök nem olyanok.

Elemezzük a deviza hiteleket az alkalmazott kamat irányából is.

A hitelszerződés szerint:
„A Bank a kölcsön összegét ügyleti kamatlábát ... jogosult ... egyoldalúan megváltoztatni.
A Bank a kamatnak az Adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a tőke és pénzpiaci kamatlábak emelkedése, a Bank forrásköltségeinek a változása ezt szükségessé teszi.”

A Bank eredeti szándéka az lehetett, hogy elkerülje a Svájci jegybanki alapkamat (továbbiakban: SNB-Libor) emelkedéséből származó kockázatot.
Nézzük meg mi történt valójában. Amikor felvettem a hitelt az SNB-Libor 2,5% körül volt, és a Bank 5,5% kamatra adta. A kamatrés egyszerű kivonással számítható 5,5-2,5=3,0 Ez a szolgáltatás ellenértéke, amely megilleti a bankot az elvégzett szolgáltatásért.
A hiteltermék meghirdetésekor tehát a folyósításban résztvevők (beleértve a Bankomat is) összességében 3,0% kamatréssel elégedettek voltak.
A hitelfolyósítást követően az SNB-Libor csökkent, most kb. 0% körül jár, tehát nem lehetek messze a valóságtól ha úgy gondolom, hogy a Svájci állampolgároknak fizetni kell, hogy a svájci bankok őrizzék a megtakarított pénzüket. A Bankom azonban emelte az ügyleti kamatot kb. 6-6,5%-ra, tehát a törlesztés időszakában duplájára, kb. 6%-ra emelkedett az alkalmazott kamatrés, ezzel egyenes arányban nőtt a folyósításban érdekeltek haszna, aminek a költsége engem terhel az kölcsönszerződés értelmében.
Úgy érzem, hogy ez a viselkedés a jó erkölcs határait már átlépi, de elképzelhető, hogy az uzsora határait is.
Szabályosan járt-e el a Bank az ügyleti kamatláb emeléssel?
Szabályos-e a szerződés, ilyen szabályozatlan kamat alkalmazásával?
Vannak-e objektív határai az uzsora megállapításának, vagy a bank kedve szerint emelheti a kamatot a csillagos égig.
Megtámadható-e a szerződés a Ptk. alábbi szabályainak bármelyike értelmében?
Ptk. 200. § (2): „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.”
Ptk. 202. § „Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).”
Ptk. 227. § (2) „A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.”
Ptk. 210. § (1) „Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.”

Szerintem azok vannak tévedésben, akik a deviza hitelek kamatait a Magyar jegybanki alapkamattal mérték össze, hiszen a Bank következetesen kiáll a hiteltermék deviza elszámolása mellett, következésképpen reális igénynek tartom, hogy az ügyleti kamat is a svájci jegybank irányadó kamatát kövesse.
Lehet, hogy mégis én vagyok tévedésben, mert megtévesztett a szerződésben írt „CHF elszámolási alapú” megfogalmazás? Hiszen az ingatlan nyilvántartásban is devizában van bejegyezve a jelzálog jog.

Újabb kérdés: Ha bíróság megsemmisítene egy hitelszerződést, abban az esetben ki állapítja meg, mekkora összeggel szállhat ki az adós?
Ha a folyósításkori árfolyammal ki lehetne szállni, akkor most nem koptatnám a billentyűket, értelemszerűen a kevés szabadidőmet hasznosabban el tudnám tölteni.
Lehet, hogy elcsépeltnek tűnik, de számtalan munkával töltött időm megy veszendőbe, mert a megkeresett pénzt mintha talicskával tolnám egy feneketlen kútba, ez semmiképp nem jó így. Biztosan sokan éreznek hasonlóan.
A történetünk már-már a Shakespeare által megformált Velencei Kalmár-hoz hasonlít.

Jóhiszeműen azt is feltételezhetjük, hogy csupán adminisztrációs vagy számítógépes program hiba történt a Bankban, és emiatt a Bank kamatcsökkentés helyett kamat emelést alkalmazott. Senkinek nem jutott eszébe idáig, hogy ezt szóvá tegye?
Érdemes panasszal élni?

A Velencei Kalmárral mi a problémád? Félműveltség, ó...

Na tessék, sikerült átvennem a helyesírási hibádat.