tulajdoni hányad kiszámítása társasházban

Az nem zavar hogy 6x akkora terűleten napozol mint a tetőtérben - juliusban - megsülő kollega ? Ahogy az sem hogy a közgyűléseken a szavazati jogod is 50 %-al több ?

Éppen emiatt módositsátok az Szmsz-t, hogy a teraszok csak 50 % költséget viseljenek, a lakások -meg 100 %- ot ! Pont.
Ha összefogtok ,,nagy erkélyesek,, keresztül tudjátok vinni az szmsz módositást.

sz_k1

Szokjon hozzá! Ez a tulajdon természetéből következik, mert a közös költség a tulajdonhoz van rendelve.

Köszönöm a válaszokat. Valóban a közös költség múlik rajta és a szavazásnál is számít. A probléma ott van, hogy a két földszinti lakáshoz majd' 30 nm terasz tartozik, míg a lakás maga 65 nm. Az első emeleti lakások szintén 65 nm-esek + 11 nm erkély, és a legfelső "irodák" hasznos alapterülete 48 nm + 5 nm erkély.
Mivel a 30 nmes teraszok majdnem a felét teszik ki a földszinti lakások alapterületének, így a földszinti lakások közös költsége az "irodák"-hoz képest túlzottan magas.

Az AO csak felsorolja a külön tulajdonokat és a hozzájuk tartozó tulajdoni hányadokat, de a számítás módját nem adja meg. Ezért kérdeztem, hogy mennyire szokásos belevenni teljes alapterülettel az erkély/terasz méretet, vagy van-e olyan szabály, hogy ha az AO másként nem rendelkezik, akkor teljes alapterület beleszámít a tulajdoni hányad meghatározásánál. Én ilyet nem találtam....
És támadható-e az AO, ha nincs ilyen rendelkezés benne? Érdemes-e egyáltalán, vagy inkább szokjon hozzá az ember a gondolathoz, hogy dupla közös költséget kell fizetnie, mert van egy nagy terasza?

Kedves Kérdező!

9. § Az alapító okiratban meg kell határozni:

1. a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
2. a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
3. a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
4. az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
5. a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.

Tehát fentiek szerint az Ao-nak rendelkeznie kell a külön tulajdonba kerülő tul. hányadról és a számítás módjáról.

A külön tulajdonnál az alapterület számításánál feltüntetik a lakást (ezen belül, hogy milyen helyiségekből áll) és ehhez hozzáadják az erkélyt/teraszt..., amit az alapterület számításánál általában 50%-ban vesznek figyelembe.

De, mint írtam ennek meghatározásának módjáról az AO-nak rendelkeznie kell. Ha figyelmen kívül hagyják, akkor is.

Kingu

Mert egyformák az erkélyek, de különböző nagyságúak a lakások (irodák)?

A közös költség.

Mi múlik ezen?

Biztos, hogy tesz, mert az alapító okiratnak kötelező tartalmi eleme a külön tulajdonba kerülő és a közös tulajdonba tartozó építményrészek maghatározása.
Ha már sakkozni kell, akkor amit nem sorol közösként, az külön tulajdon.

Kedves Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni az alábbi kérdésben: adott egy 4 lakás + a tetőtérben 2 irodából álló társasház, minden lakáshoz/irodához tartozik terasz ill. erkély, amely a lakásokkal együtt külön tulajdonban van. A társasház alapító okiratában a tulajdoni hányadokat úgy állapították meg, hogy vették a lakások hasznos alapterületét és az erkély/terasz teljes alapterületét. Az alapító okirat nem szól semmit a tulajdoni hányadok megállapításának módjáról, a fenti számítást úgy kellett kisakkozni.
Kérdésem, hogy mennyire bevett és jogszerű a semmilyen módon nem fedett, ill. fallal körül nem vett teraszt/erkélyt a tulajdoni hányad megállapításánál beszámítani úgy, hogy erről az alapító okirat említést sem tesz?
Köszönöm!