Most látom a bejegyzésedet, inkább a vh. topikban szoktam olvasgatni. ON
HA eljut bíróságig mindenképpen beszámolok a nyugati végek bírósági gyakorlatáról! Egyelőre a június végi ügyvédi levél és a válaszunk óta semmi.
Igen, 2019. áprilisában kifizették a vevők a szolgáltatónál a tartozást.
(Ekkor már FMH-ból perré alakult ügyből végrehajtóhoz került a díjfizető haszonélvező űgye.)
Ilyesmi kapcsán sem lennék biztos az egységes bírói gyakorlatban.
Amúgy igen, az is pénztartozás, mert feltételezem, hogy kifizették a tartozást, ha vizet akarnak a jogvita alatt is...
„Úgy érted, amivel te kínálnád meg a volt haszonélvezőt? ”
Nem, amivel a tulajdonostársamat és engem kínál(hat)nak majd meg a vevők. Szerinted?
Közös költség… Itt az hál’ Istennek nem volt, viszont korábban olvastam arról is, hogy teljesen más (de legalábbis eltérő) a joggyakorlat mondjuk Bp-n vagy valamelyik vidéki város bíróságán az eladó által otthagyott közös költség viselése, behajtása kapcsán.
„Egyébként ebben az esetben mire alapozható az FMH iránti kérelem? ‘Pénztartozás’?”
Úgy érted, amivel te kínálnád meg a volt haszonélvezőt? Szerintem igen.
Mondjuk én ebben a jogutódban a haszonélvező esetén azért nem lennék biztos. Egy saját névre kötött szolgáltatási szerződés alapján keletkezett tartozást a tulajdonos szerintem _általában_ nem "örökli" meg. A közös költséget sem jogutódként, hanem a tulajdoni joghoz kapcsolódó mögöttes felelősségként kell fizetnie. Ennyi erővel a mobiltelefon tartozást is fizethetné a tulaj, elvégre a mobiltelefon általában a lakásban volt (mondjuk).
Esetedben az eladáskori megfogalmazás az, ami tévedésbe ejtette a vevőt, szerintem is. Igaz, hogy ez a haszonélvező tartozása, de vele a vevő nincs és nem is volt jogviszonyban.
Jó, a megfogalmazás szerencsétlen volt kissé az ügyvéddel kapcsolatban, vettem.
„haszonélvező lemondott a jogáról”
Ezzel kapcsolatban a gerbera által írt rész ragadt meg a fejemben::
„Az eladáskor nyilván a haszonélvező is lemondott a haszonélvezetéről. Ilyen módon a vevő a haszonélvezőnek is jogutódja, és így a tartozás a vevőt terheli”
Egyébként ebben az esetben mire alapozható az FMH iránti kérelem? ‘Pénztartozás’?
Ahogy mondod : mindegy is.
(Az ügyvédeket nem viszik a vevők. A vevők az irataikat viszik mondjuk, de az ügyvédet legfeljebb ők kérik fel és fizetik : de az ügyvéd mindkét felet képviseli egy visszterhes szerződésnél. Mondjuk az igaz, hogy ez a megfogalmazás szerencsétlen, és a vevőnek kellett volna értelmeznie, felismernie, kijavíttatnia - hiszen az ő érdeke lett volna.)
Szerintem csak a költségeket növelitek. Lesz itt mögöttes felelősség, pláne, hogy a haszonélvező lemondott a jogáról.
@drbj
Vevő hozta az ügyvédet, de mindegy is.
Erre jutottunk mi is: marad a per.
Köszönöm!
„Ezt hogy érted? A nem megfelelően megszerkesztett adásvételiért csak nem mi felelünk…”
Mert ki? Csak nem az ügyvéd? De hát ez a ti szerződésetek, te írod alá, az ügyvéd azt írja bele amit te kérsz...
Akkor marad az, hogy ne fizess. Várd meg az FMH-t, ellentmondás, per, és aztán meglátod hogyan értékeli a bíró azt a bizonyos mondatot.
alsovonal
„Azt olvastam, hogy a díjtartozásért, korlátozásért a szolgáltatóval szerződésben álló személy (=díjfizető) felelős.”
Erre itt az én korábbi lakhelyem példája, igaz itt a szerződő fél is a tulajdonos volt, de nem ő élt ott életvitelszerűen. Az udvarszomszédom gyakorlatilag csak lakója volt az ingatlanának - egyben a tulajdonos édesapja is - mert a lánya volt a tulajdonos, így a szerződő fél is ő volt a vízművel. Az apja lakta az ingatlant, ő használta el a vízmennyiséget, mégis a lány ellen indítottak végrehajtást a vízdíjtartozás ügyében és rajta vasalták be, holott ő a város másik részében élt életvitelszerűen. A te elméleted alapján simán mondhatta volna ő is, hogy hajtsák be az apján, aki ott lakik, nem gondolod?
@drbj
„szokásosan használt fordulatot (direkt?) elferdítettétek”
Ezt hogy érted? A nem megfelelően megszerkesztett adásvételiért csak nem mi felelünk…
Azt olvastam, hogy a díjtartozásért, korlátozásért a szolgáltatóval szerződésben álló személy (=díjfizető) felelős.
alsovonal
„a haszonélvezettel rendelkező személy élt az ingatlanban. Az ellene folyó vh-eljárásról tudtunk, azt viszont nem, hogy nem ő fizet majd. Mást ígért.”
Kb. senkit nem érdekel, hogy nektek mit ígért a haszonélvező. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alapján feleltek a tartozásért, és nem számít, hogy nem ti használtátok az ingatlant.
@drbj
„a haszonélvezetről lemondást is”
Erről ennyi van:
„XY holtig tartó haszonélvezeti jogosult jelen szerződés mellékletét képező külön nyilatkozatban ingyenesen, ellenérték nélkül lemond holtig tartó haszonélvezeti jogáról, kéri annak ingatlan-nyilvántartásból való törlését.”
„ó eséllyel tudtatok a tartozásról, úgyhogy nem voltatok jóhiszeműek”
Kívülállóként nekem is az jönne le a bejegyzésemből, hogy rosszhiszemű volt a nyilatkozatunk, de nem: a haszonélvezettel rendelkező személy élt az ingatlanban. Az ellene folyó vh-eljárásról tudtunk, azt viszont nem, hogy nem ő fizet majd. Mást ígért.
„pontos megfogalmazás nem szerencsés”
A vevők hozták az okiratszetkesztő ügyvédet…
Kb. esélytelen, az említett eljárás is 52/d alapján szünetel.
gerbera ha leszel elmagyaráznád pár szóban, hogy a két opciós bejegyzésedet hogyan kell pontosan értelmeznem?
Nyilván ismerni kellene a szerződés többi részét, a haszonélvezetről lemondást is, és igen, ez a megfogalmazás ravasz és félreérthető, tkp. tényleg a második verzióra hajat, de azért egyet kell értesek az előbbi hozzászólókkal.
Ha bíróságra kerülne a dolog, minden körülmény figyelembevételével (pl. hogy jó eséllyel tudtatok a tartozásról, úgyhogy nem voltatok jóhiszeműek) szerintem fizetnetek kellene. Természetesen utána ti is követelhetitek a tényleges fogyasztótól.
A pontos megfogalmazás nem szerencsés (illetve nektek elvileg igen, de a gyakorlatban nem), mert a mindennapi értelemben szokásosan használt fordulatot (direkt?) elferdítettétek.
Jól sejtem, hogy a haszonélvezőn nemigen lenne esélyetek végrehajtással sem beszedni az összeget...?
alsovonal
„a szolgáltatásból való kikapcsolást nem mi idéztük elő, ezért szerintem nem kellene helyt állnunk a haszonélvező tartozása miatt”
Te voltál a tartozás létrejöttekor az ingatlan tulajdonosa. A vízmű szerintem jogosan követelte akár a tulajdonostól is, hiszen neki mindegy kivel, de a tartozást rendezni kell. Utána legfeljebb a haszonélvező ellen FMH-t bocsáthatsz ki szerintem.
alsovonal
Ingatlan adás-vételnél az eladó csak egy dologgal tudja magát fedezni a közművekkel és a közös költséggel kapcsolatban: a szolgáltató és/vagy a társasház által kiállított nullás igazolásssal, vagyis egy papír, aláírva, lepecsételve, hogy az ingatlannak nincs tartozása. Minden más csak feltételezés. És igen, a vízdíjtartozásért ti is feleltek, mint az ingatlan tulajdonosai. Ez a legrosszabb abban, ha a házat haszonélvezettel örököli/vásárolja/kapja ajándékba valaki.
Te magad írtad: „Az adásvételt megelőzően a díjfizetővel szemben FMH-t bocsátott ki a szolgáltató, majd ezt követően önálló bírósági végrehajtó folytat jelenleg is végrehajtási eljárást. (azaz pontosabban szünetel és már csak a végrehajtás költségeire)” Tehát tudtatok a tartozásról. A többi csak magyarázkodás, és a vevőnek igaza van, hogy helyettetek fizetett. Ha a haszonélvező még él, és ő is részesült a vételárból, mindannyian feleltek a vevő felé. Jobb, ha most fizettek, mint később, amikor kamat és költségek is rárakódnak a mostani tartozásra.
Köszi az észrevételt KBS, de a szolgáltatásból való kikapcsolást nem mi idéztük elő, ezért szerintem nem kellene helyt állnunk a haszonélvező tartozása miatt.
Szerinted/szerintetek mi a következő lépés az ügyvédi megkeresés után?
Ez csak nyelvészkedés.
Valójában nyilvánvaló, hogy a vevő tévedésben volt, és ezt a tévedést ti idéztétek elő, de legalábbis is felismertétek, és nem oszlattátok el.
„Sajna ez van.”
Mi?
A tulajdonosok nevén nyilvántartott tartozásokról igenis biztosra tudtuk azt, hogy nincsenek. Pont. Köszi a fáradságot, hogy írtál.
Akkor nem tudhattátok biztosra. Sajna ez van.
@oliga
OFF Golyóstoll volt a kezünkben, ez biztos.
ON Nullást még a nevünkön (áram, szemét, gáz) lévő szerződések esetén sem kértek, haszonélvező pedig jelen sem volt.
alsovonal
Kezetekben volt a nullás igazolás?
Gerbera az általad felsorolt opciók az irányadó bírói gyakorlatról szólnak, azaz vagy-vagy?
A 2-es esetnél a hamis nyilatkozat tényét ki és miként bizonyíthatná?
Köszi Grave, ráaadásul nem is fent, hanem “fenn”. A biztonság kedvéért lecsekkoltam. :D
@oligaliga
„Biztosra tudtátok”
Persze!
alsovonal
„az adásvételi szerződésben nyilatkoztunk, hogy nincsen közüzemi tartozásunk az ingatlan vonatkozásában”
Biztosra tudtátok, hogy nincs tartozás? Vagy csak a szokásos slampos eladói hozzáállás? Ugyan.
„Eladók kijelentik, hogy az ingatlannal kapcsolatban közüzemi díj, helyi adó vagy más tartozásaik állnak fent.”
Csak az idézetből hiányzik a "NEM" szócska, vagy a szerződésben sincs? :D
„Eladók kijelentik, hogy az ingatlannal kapcsolatban közüzemi díj, helyi adó vagy más tartozásaik állnak fent”
Itt többféle tényállás is megállapítható. A kérdés az, hogy ezek jól elhatárolhatók-e egymástól, vagy pedig az átfedés miatt fennáll az eladók felelőssége is.
1) Az eladáskor nyilván a haszonélvező is lemondott a haszonélvezetéről. Ilyen módon a vevő a haszonélvezőnek is jogutódja, és így a tartozás a vevőt terheli, aki viszont az ebből eredő kárát és költségét követelheti az adósságot elhallgató haszonélvezőtől.
2) A haszonélvező lemondó nyilatkozata után az eladók a jogutódok, így ők hamisan nyilatkoztak. Az ő jogutódjuk a vevő, aki a kárát és költségét a hamisan nyilatkozó eladóktól követelheti. Akik ezt - teljesítést követően - továbbháríthatják az adósságot elhallgató haszonélvezőre.