Fórum közigazgatási jog régebbi elöl     új hozzászólás


Kortyintás...........

Labda # e-mail 2003.09.05. 21:32

Köszönöm,a nagyon korrekt és kimerítő válaszokat!

the big cat # e-mail 2003.09.05. 09:50

A jegyzőnek kötelessége az ügyben eljárni, és a jogalap viszgálata nélkül a birtokban lévőnek birtokvédelmet nyújtani, azaz a zavaró tevékenység megszüntetésére felszólítani a zavarót, és ha kell akkor hatósági eszközzel is végrahjatni a határozatát. Természetesen a jegyző határozata bíróság előtt megtámadható.

Ha a jegyző nem tesz semmit, azzal súlyos törvénysértést követ el, ami egy oldalról a fegyelmi jögkört gyakorló eljárását kellene, hogy maga után vonja, másrészről közigazgatási szerv hallgatásának minősül, amivel a felettes közigazgatási szervhez lehet fordulni, ami ha jól sejtem a közigazgatási hivatal lesz, akinek vannak eszközei az intézkedés kikényszerítésére.

Labda # e-mail 2003.09.04. 23:48

Nincs válasz.............?

Labda # e-mail 2003.09.02. 11:02

A többi szomszédot nem zavarja,ők már idős emberek,így nem is szeretnének konfliktusba kerülni.
Mit lehet tenni akkor,ha a jegyző nem tesz semmit,mivel ő sem akar konfliktusba keveredni?(lehet,hogy "jóban" van a tulajdonossal.?

Leiterjakab # e-mail 2003.09.02. 10:45

Ha a határozat közlésétől számított 30nap már eltelt, akkor a jegyzőhöz lehet fordulni birtokháborítás miatt. Nyilván másokat is kell, hogy zavarjon a dolog, a többi szomszéd hogy áll hozzá a dologhoz?

Leiterjakab

Labda # e-mail 2003.09.02. 10:33

A szóban forgó eset egy kisvárosban történt,a "PUB" megnyítása óta az utcában jelentősen megnőtt a forgalom.
Igaz,megfelelő parkolót kiépítettek.

A szembe szomszéd "normál" kétirányú utcát tekintve "helyezkedik el".
Emellett a zene éjjel-nappal dübörög,se szellemi munkát végezni nem lehet, ugyanakkor tanulni sem.

Leiterjakab # e-mail 2003.09.02. 07:42

Szerintem több dologtól is függhet a dolog:

1. közigazgatási jogi szempontból attól, hogy a "szembeszomszéd" ügyfél-e az adott ügyben. Az Áe. 3.§ (4) szerint: ügyfél az akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Ebből a szempontból lehet elvileg a szembeszomszéd is ügyfél, szerintem lényegetelen, hogy róla az önkormányzat megfeledkezett, ez a közig. szerv mulasztása. Persze valamilyen mértéknek kell lennie, mert arra való hivatkozással, hogy a jogát vagy pláne a jogos érdekét az ügy érinti, jöhet akár a hatodik szomszéd is. Szerintem a kérdés attól függ, hogy mekkora a távolság az út két oldala között, ebben nem vagyok biztos.

2. Polgári jogi szempontból egy szomszédjogi vitáról van (lehet) szó még akkoris, ha a közigazagtási határozatot támadta meg a szembeszomszéd, felülviszgálatot kérhet egyébként az Áe. 72.§ szerint bárki aki törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett, de ezt csak a határozat közlésétől számított 30 naon belül lehet megtenni.
Polgári jogi szempontból viszont annak van jelentőssége, hogy a kocsnanyitása a szembeszomszédot ingatlanának élvezetében szükségetelnül zavarja-e vagy veszéylyezteti-e jogai gyakorlásában. Ez a kérdés nem dönthető el abból a szempontból, hogy a "szembeszomszéd" szubjektív megítélése szerint "Igenis márpedig engem zavar!", sok kérést kell megvizsgálni pl. mi az zavaró hatás (ebben az esetben tipikusan az éjszakai zaj és "zsivaj", jövés-menés), de azt is figylembe kell venni, hogy milyen települési környezetről van szó, pl. kisváros, falu, vagy belvárosi környezet stb. és azt is, hogy kinek milyen érdeke ( és ellenérdeke) fűződik a kocsmanyitáshoz, pl. lehet, hogy a tulaj ebből kíván megélni, akkor ez nagyobb súllyal esik latba, mert a létfenntartása függ ettől.

Egy biztos a polgári bíróság kezeit a közigazgatási szervek határozatai nem kötik azok a polgári és nem e közigazagtási jog szabályait veszik figyelemben a jogviat elbírálásakor.

Jó lenne, ha megírnád, hogy milyen települési környezetről van szó és milyen távolság van az utca két oldala között, emellett mekkora közlekedés okozta zaj az utcában.

Üdv,

Leiterjakab

Labda # e-mail 2003.09.01. 18:12

Kocsmanyitásra kap üzletigazgatási – azaz közigazgatási – jogkörben a jegyzőtől engedélyt egy útmenti ingatlan tulajdonosa. A határozat jogerőre emelkedik, a szomszédok –bár megkapják a határozatot – nem fellebbeznek. A szemközti ingatlan tulajdonosa – aki egyébként nem szomszédja a kocsma-ingatlan tulajdonosának – nem kapott határozatot, ennek ellenére bírósághoz fordul a határozat megváltoztatása iránt.
Mi lesz a per sorsa?