Kortyintás...........

Kocsmanyitásra kap üzletigazgatási – azaz közigazgatási – jogkörben a jegyzőtől engedélyt egy útmenti ingatlan tulajdonosa. A határozat jogerőre emelkedik, a szomszédok –bár megkapják a határozatot – nem fellebbeznek. A szemközti ingatlan tulajdonosa – aki egyébként nem szomszédja a kocsma-ingatlan tulajdonosának – nem kapott határozatot, ennek ellenére bírósághoz fordul a határozat megváltoztatása iránt.
Mi lesz a per sorsa?

Szerintem több dologtól is függhet a dolog:

1. közigazgatási jogi szempontból attól, hogy a "szembeszomszéd" ügyfél-e az adott ügyben. Az Áe. 3.§ (4) szerint: ügyfél az akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Ebből a szempontból lehet elvileg a szembeszomszéd is ügyfél, szerintem lényegetelen, hogy róla az önkormányzat megfeledkezett, ez a közig. szerv mulasztása. Persze valamilyen mértéknek kell lennie, mert arra való hivatkozással, hogy a jogát vagy pláne a jogos érdekét az ügy érinti, jöhet akár a hatodik szomszéd is. Szerintem a kérdés attól függ, hogy mekkora a távolság az út két oldala között, ebben nem vagyok biztos.

2. Polgári jogi szempontból egy szomszédjogi vitáról van (lehet) szó még akkoris, ha a közigazagtási határozatot támadta meg a szembeszomszéd, felülviszgálatot kérhet egyébként az Áe. 72.§ szerint bárki aki törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett, de ezt csak a határozat közlésétől számított 30 naon belül lehet megtenni.
Polgári jogi szempontból viszont annak van jelentőssége, hogy a kocsnanyitása a szembeszomszédot ingatlanának élvezetében szükségetelnül zavarja-e vagy veszéylyezteti-e jogai gyakorlásában. Ez a kérdés nem dönthető el abból a szempontból, hogy a "szembeszomszéd" szubjektív megítélése szerint "Igenis márpedig engem zavar!", sok kérést kell megvizsgálni pl. mi az zavaró hatás (ebben az esetben tipikusan az éjszakai zaj és "zsivaj", jövés-menés), de azt is figylembe kell venni, hogy milyen települési környezetről van szó, pl. kisváros, falu, vagy belvárosi környezet stb. és azt is, hogy kinek milyen érdeke ( és ellenérdeke) fűződik a kocsmanyitáshoz, pl. lehet, hogy a tulaj ebből kíván megélni, akkor ez nagyobb súllyal esik latba, mert a létfenntartása függ ettől.

Egy biztos a polgári bíróság kezeit a közigazgatási szervek határozatai nem kötik azok a polgári és nem e közigazagtási jog szabályait veszik figyelemben a jogviat elbírálásakor.

Jó lenne, ha megírnád, hogy milyen települési környezetről van szó és milyen távolság van az utca két oldala között, emellett mekkora közlekedés okozta zaj az utcában.

Üdv,

A szóban forgó eset egy kisvárosban történt,a "PUB" megnyítása óta az utcában jelentősen megnőtt a forgalom.
Igaz,megfelelő parkolót kiépítettek.

A szembe szomszéd "normál" kétirányú utcát tekintve "helyezkedik el".
Emellett a zene éjjel-nappal dübörög,se szellemi munkát végezni nem lehet, ugyanakkor tanulni sem.

Ha a határozat közlésétől számított 30nap már eltelt, akkor a jegyzőhöz lehet fordulni birtokháborítás miatt. Nyilván másokat is kell, hogy zavarjon a dolog, a többi szomszéd hogy áll hozzá a dologhoz?

A többi szomszédot nem zavarja,ők már idős emberek,így nem is szeretnének konfliktusba kerülni.
Mit lehet tenni akkor,ha a jegyző nem tesz semmit,mivel ő sem akar konfliktusba keveredni?(lehet,hogy "jóban" van a tulajdonossal.?

Nincs válasz.............?

A jegyzőnek kötelessége az ügyben eljárni, és a jogalap viszgálata nélkül a birtokban lévőnek birtokvédelmet nyújtani, azaz a zavaró tevékenység megszüntetésére felszólítani a zavarót, és ha kell akkor hatósági eszközzel is végrahjatni a határozatát. Természetesen a jegyző határozata bíróság előtt megtámadható.

Ha a jegyző nem tesz semmit, azzal súlyos törvénysértést követ el, ami egy oldalról a fegyelmi jögkört gyakorló eljárását kellene, hogy maga után vonja, másrészről közigazgatási szerv hallgatásának minősül, amivel a felettes közigazgatási szervhez lehet fordulni, ami ha jól sejtem a közigazgatási hivatal lesz, akinek vannak eszközei az intézkedés kikényszerítésére.

Köszönöm,a nagyon korrekt és kimerítő válaszokat!