Önkormányzati rendelet


entropia # 2022.02.16. 15:36

Ha nanemaaa fórumtárs érvelését elfogadjuk és tudjuk azt, hogy a (3)-as szerinti ár magasabb, mint a (2)-es szerinti ár, nem ütközünk-e bele a 603/2020-ba? Mert ha igen, akkor a rendelet(módosítás) az Alaptörvény 32. cikk (3)-as bekezdése szerint Alaptörvény ellenes.

entropia # 2022.02.16. 11:05

nanemaaa :: Nagyon szépen köszönöm a választ, minden jót kívánok!

nanemaaa # 2022.02.16. 08:01

Véleményem szerint 2013 -2020. között a (2) pont szerinti, míg 2020-2021. között szintén a (2) pont szerinti összeg, tekintettel arra, hogy a rendelet módosítása nem történt meg. Az önkormányzat határozata legfeljebb módosítási szándékként értelmezhető.

entropia # 2022.02.15. 15:15

Úgylátszik nem jó írtam le a dolgok, megpróbálom kicsit konkrétabban:

(1) Van egy helyi lakásrendelet - ezt megcsinálták 2013-ban.
(2) A függelékbe tették a bérleti díjat - ez ugye normatív elem, függelékében nem lehet normatív szbályozás,
Ezt leszámítva a rendeletalkotási folyamat szavályos.
(3) 2020-ban megemelik a díjat: határozattal módosítják a függeléket, rendeletszerű kihirdetés nincs, a határozatnak van egy dátuma.
(4) 2021-ben a Törvényességi Felügyelet megállapítja a jogsértést, amely elsősorban a (3) pont szerinti manőverre vonatkozik, és a törvényes állapot helyreállítására szólít fel.
(5) Az önkormányzat ezután új eljárásban a díjakat mellékletben szabályozza és szabályosan kihirdeti.

Kérdések:
Milyen ár volt érvényben 2013. és 2020. között?
Milyen ár volt érvényben 2020. és 2021. között?

Egyelőre nekem az világos, hogy 2021-től milyen ár van érvényben.

drbjozsef # 2022.02.15. 11:16

entropia,

Ez valami iskolai feladat, vagy konkrét problémád is van?

Biztos hatályos a rendelet, meg az is volt, de ha egy kifejezetten törvénysértő passzusa is volt, akkor az a rész szerintem visszamenőleg sem alkalmazható. Mi az igazi kérdés?

nanemaaa # 2022.02.15. 10:47

Nyilván szabályosan került jóváhagyásra és kihirdetésre, legfeljebb a megalkotásában volt tartalmi hiba. A felügyeleti szerv nem semmisíthette meg a jogszabályt, max felszólította az önkormányzatot az általa feltárt szabálytalanság okán a rendelet módosítására. Ezek alapján nyugodtan állítható, hogy a rendelet hatályban volt, és kötelezően alkalmazandó szabályokat tartalmazott a módosításáig is.

entropia # 2022.02.14. 15:23

Kedves nanemaaa!

Köszönöm a választ. Megértettem, hogy a rendelet "kijavítása" akkor lép hatályba, amikor azt a hatálybaléptető paragrafus elrendeli (kihirdetés napján). Amit nem értek még pontosan, hogy az a rendeletverzió (illetve annak egy része), amelyet a törvényességi felügyelet jogszabálysértés miatt elmeszelt, az hatályban volt-e akár egy pillanatig is.

A válaszokat előre is köszönöm.

nanemaaa # 2022.02.14. 14:05

Minden jogszabálynak és az azt módosító szabálynak is van hatályba léptető rendelkezése. Akkortól hatályos, amikori időpont a rendelkezésben szerepel. A hatályosság szempontjából közömbös, hogy az adott jogszabály a hatályossága alatt netán szabálytalan volt.

entropia # 2022.02.13. 17:54

Tisztelet Fórumozók!

Az önkormányzat módosítja rendeletét. Ezt egyrész határozattal teszi meg illetve a rendelet függelékébe normatív szabályozást tesz. A törvényességi felügyelet a törvénysértő állapot megszüntetésére kötelezi az önkormányzatot, amely ennek megfelőlen jár el.

A kérdésem az az, hogy a törvénysértő állapot fennállása idején melyik rendeletverzió tekinthető érvényesnek, más szavakkal: a törvénysértő állapot megszüntetésével visszamenőlegesen hatályos lesz-e a rendelet, vagy csak attól az időponttól kezdve, amikortól az a jogszabályalkotási normáknak megfelelt.

nanemaaa # 2021.11.09. 08:47

Szerintem, ha az önkormányzat valóban módosítja a rendeletét, akkor rendelkezni fog a már befizetett összegek visszatérítéséről is. Ha nem, akkor is majd esetleg megpróbálkozhatsz a visszatérítéssel. De amíg nem módosítja a jogszabályt, és nem törli el az útdíjat, addig nincs mire igényt tartanod.

gerbera317 # 2021.11.08. 13:12

Így már nem csak egy esetről van szó
Dehogynem. Csak a többiek se egészen estek a fejükre, és ők önként módosítják a rendeleteiket. Olyan ez, mint amikor egy tolvajnak levágják a kezét, mire a többi tolvaj kétszer is meggondolja, hogy lopjon. Ez nem azt jelenti, hogy őket is kézlevágással büntették, hanem csak azt, hogy ők már nem akarnak így járni.
az eddig jogtalanul beszedett díjak visszaigényelhetőek-e
Ha a megsemmisítés visszamenőleges hatályú (egyébként nem az), akkor igen. Egyébként pedig megér egy próbálkozást.
jogtalanul beszedett díjak
Akkor nem volt jogtalan.

szabozs1 # 2021.11.08. 11:02

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Az önkormányzatok sorra módosítják a rendeleteiket, szüntetik meg a behajtási díjakat.
Erre a Kormányhivatalok utasították őket, a Kúria határozata alapján.
Így már nem csak egy esetről van szó.
Úgy kérdezném most, ahol eltörlik a behajtási díjakat, ott visszakérhető-e.
1 hónapja lett befizetve az 1 éves díj, százezres tétel. Köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2021.11.06. 21:17

Nem árt ha tudod, hogy ez a kúriai döntés egy konkrét önkormányzat konkrét rendeletéről szól, semmi másról.

Így a kérdésednek kb. annyi értelme van, mintha azt kérdeznéd, hogy mivel a kúria valakit kötelezett, hogy fizessen félmilliót a szomszédjának, akkor most a te szomszédod is kell, hogy fizessen neked.

szabozs1 # 2021.11.06. 11:30

Tisztelt jogászok!
A legnagyobb tisztelettel lenne egy kérdesem.
2012-ben hozott a Kúria egy határozatot.

https://kuria-birosag.hu/…mu-hatarozat
Az Önkormányzatoknak nem volt törvényi felhatalmazásuk, úthasználati díj megállapítára.
Ennek ellenére behajtási díjakat kértek.
Mostanában lettek utasítva ennek eltörlésére.
Kérdesem az lenne, az eddig jogtalanul beszedett díjak visszaigényelhetőek-e.
Köszönöm!

nanemaaa # 2021.01.06. 07:52

Ez nem folyamatban lévő ügy. Van egy vételi szándékod, és az árban tart az alkudozás hol ezzel, hol azzal a tulajdonossal. Az se lenne Istentől elrugaszkodott dolog, ha azt mondaná az önkormányzat, hogy meggondolta magát, és nem adja el a lakást. Nincs eladási kötelezettsége csupán azért, mert igény érkezett rá.

csaba740 # 2021.01.05. 19:21

Tisztelt Szakértök Fórumozok!
2019 02 11 én beadtuk az általunk lakott önkormányzati lakásra a vételi szándék nyilatkozatot Bp 7ker. Az akkori törvényi elöirásnak megfelelöen megtörtént az értékbecslés (normál és kontrol) is.A választások után az önkormányzat nem adott semmi informáciot az ügy folyamatárol, majd 2020 december végén küldtek egy tájékoztató levelet,hogy 2020 11 25 én hatálybalépett rendelet alapján megváltoztatták a feltételeket.Sajnos a mostani rendelet szerint mi vagyunk hátrányosabb helyzetben.A kérdésem az lenne hogy visszamenően egy folyamatban lévő ügyben modósithatóak e a feltételek.
Tisztelettel Fajt Csaba

drbjozsef # 2020.09.16. 13:25

Bodnarerzsebet,

Kerítést építeni főszabályként nem kötelező, de aki akar, a saját telkére bármikor építhet.

Azt, hogy a házad a telekhatáron áll, vagy beljebb (esetleg kijjebb) mi nem fogjuk tudni - azt vagy neked kellene tudni, vagy meg kellene nézni a földhivatal térképmásolatán, vagy felméretheted a telket egy földmérővel.

HA a ház a telekhatáron áll, akkor nem építhetsz kerítést a közterületre.

Ha beljebb áll a ház, akkor a saját részeden építhetsz.

Nincs olyan, hogy "valahány" centi még a telekhez tartozik a ház mellett. A telek adott, kimérhető, ehhez képest kell megnézni hol áll a ház.

Ha ennyire a szélén van, akkor jó eséllyel ez egy olyan övezet, ahol telekhatárra kellett építkezni, és feltehetőleg nincs ott hely arra, hogy kerítést építs.

Bodnarerzsebet # 2020.09.16. 12:51

Ůdvōzlōm szeretnék ōntől jogi tanácsot kérdezni. Olyan sěrelem ért, hogy sarok telken van a házam utca fronton van a házam hátulja. Anno mikor meg vettem ezt a házat volt kerítés de nagyon gondolkodom megint csinálok kerítést. elsōsorban van e jogom oda kerítést huzatni ōnhatalmilag mert lassan a házam falán kōzlekednek az autók.Masik kérdésem ami miatt írok ōnnek, volt egy elég régi orgona bokrom majdnem a házam tōveben és még kérdezés nelkůl semmi értesítés nélkül fogta az ōnkormanyzat kivágta tőből . A házam hátuljatol hány cm az enyém ami hivatalos is AZ en telkemhez tartozik. És ez ügyben mit tehetek, mik a jogaim. Várom mihamarabbi válaszát előre is kōszōnōm

drbjozsef # 2020.06.14. 14:56

Ez már tíz év. A kora újkori méhészet tökre érdekel, remélem eljutunk odáig.

malyap # 2020.06.14. 14:52

A tapasztalatok szerint hamarabb lesz birtokvédelmi ügy abból a helyzetből amikor a méhek belterületen, de nem a méhész lakóhelyén vannak elhelyezve.A méhek környezetében élők hamarabb feltételezik a szakszerűtlen állattartást, és talán kevésbé toleránsak is mint más helyben, az állatival egy ingatlanon élő állattartókkal szemben.A bizonyítási teher ettől persze nem változik.

chrisnemeth # 2010.05.29. 17:55

Kedves rhava87!

A mi szomszédunk is úgy tart kb. 150 méhcsaládot, hogy nem lakik itt. És az önkormányzat nálunk nem sem foglalkozik az üggyel. Ráadásul ez a falu központja, és most nyílt kb. 200 méterre tőle gyermekintézmény.

Amúgy véleményem szerint olyan rendeletet hozni hogy csak oda bejelentett ember tarthat méheket, felesleges, bármikor bejelentkezhet oda az unokája, (ha jól olvastam,)azt úgysem tudja ellenerőzni senki hogy ott lakik-e.

Nálunk nem szándékoznak helyi rendeletet hozni (pedig még példákat is adtunk nekik hogy mi alkotmányellenes, és mi nem). Jó lenne ha az országos jogszabályban lenne valami kikötés maximalizálva a lakott területen tartható méhek számát például.

monalisa1 # 2010.05.29. 16:22

rhava87

Itt balra az "Adattár" rovat keresőjébe ha beírod a méhtartás kifejezést 4 találat jelenik meg., mindegyik topicban vannak konkrét jogszabályhelyek hasznosak lehetnek a problémádhoz.

ml.

monalisa1 # 2010.05.29. 16:15

Tisztázni kellene hogy a nagyszülő méheit gondozzák vagy pedig "hozott" méheket tartanak a telkén - nem mindegy hogy ki(k) ellen is az eljárás megindítása.

"Mona"
laikus hozzászóló

rhava87 # 2010.05.29. 13:57

Üdvözlök mindenkit!
Úgy látom h a méhészek és a méhek máshol is gondot okoznak nem csak nálunk. Én speciel allergiás vagyok a méhcsípésre és 3szor kerültem intenzívra, de a második szomszédomban akkor is továbbra is tartanak méhet méghozzá 100családnál nekik is több van. 3.ik alkalommal a korházban az orvos aki ellátott jelentette a rendőrségnek az esetet de nem történt semmi. A polgármester olyan mértékű közömbösséggel áll a dologhoz h az már nevettséges. A második szomszéd egy idős bácsi aki gyerekkorom óta méheket tart ezért én amikor jött a jó idő egyre kevesebbet lehettem az udvaron és a kertben. Viszont abácsi már idős és mozgáskorlátozott így már nem ő hanem az unokái tartják a méheket akik nem a mi településünkön laknak! Namármost ebből adódóan jutott az eszembe hogy a méhtartás szabályozásáról szóló rendeletek nem nyújtanak védemet, megjegyzem az összes szomszédnál betelt a pohár, eddig nem áltak mellém de mostmár mindenkit nagyon zavar h a saját udvarán nem lehet nyugodtan. Szóval visszatérve arra ami eszembejutott: Ha nem itt laknak mi joguk van ahhoz h lakott területen (egy kis falu) tartsanak ennyi sok méhet? Vajon lehetséges lenne e egy olyan önkormányzati rendelet megalkotása ami megtiltaná h olyanok tartsanak méhet a faluban akiknek nem itt van a bejelentett lakcíme?

chrisnemeth # 2010.04.27. 09:31

Köszönöm szépen, és még egyszer elnézést kérek, hogy ennyiszer visszakérdeztem.

Akkor valószínűleg neki fogunk állni az aláírás gyűjtésnek.