Állandó lakcímbejelentés

Ez egy nehéz ügy, mert senki nem fogja megérteni hogy miért fáj ez neked.

Én hasonlóan jártam amikor a közös felügyelet alatt lévő gyermekeimet az ex tudtom és beleegyezésem nélkül átjelentette egy másik címre.

Lefutottam a köröket és mindenhol azt mondták hogy ez teljesen rendben van akkor is ha anyuka nem volt jogosult aláírni a gyermekek nevében.

Egy hamis magánokirat felhasználás vétség és/vagy közokirat hamisítás bcs lehetne ami veled (édesanyáddal) történt, de maga a tény hogy ott lakott az nem hamis, csak a bejelentés jogosultsága lehet hamisított.

Kedves elfmage999!
Nem tud vagy nem akar olyan dokumentumot felmutatni az idősek otthona amit aláírt édesanyám hogy hozzájárul a lakcímátjelentéshez.Mivel Ő személyesen nem ment el a hivatalba elintézni az átjelentkezést ezt Ők is elismerték.

Miért hibázott volna? Ott lakott nem?

Kedves nonolet!
De le van írva fehéren feketén az üzleti szabályzatukban hogy csak azok a családtagok vehetik igénybe akik azon a lakcímen tartózkodnak ami a szerződésbe foglaltatott.Ez egy lakásbiztosítás családi biztosítással kombinálva.Ha tudom hogy átjelenti az idősek otthona,akkor intézkedtem volna a biztosítónál.De csak akkor szembesültem a lakcímváltozásról amikor elhalálozott.Azt szeretném meg tudni hogy hibázott-e az idősek otthona?

Üdvözletem!
Édesanyám 2017.01.15-én elhalálozott.Volt életbiztosítása,és én mint egyetlen örökös igénybe szerettem volna venni az utána járó összeget.De ekkor jött a feketeleves.Nem fizet a biztosító,mivel át lett jelentve a lakcíme a helyi idősk otthonába,ahol haláláig tartózkodott.Én panasszal fordultam az idősek otthona vezetőjéhez ezzel kapcsolatban.Hogy nem gondolták-e arra hogy a lakcímváltozás bejelentés kötelelezettséggel jár?Pld bankok,szolgáltatók,biztosító,stb.Szerettem volna beletekinteni minden olyan dokumentumba ami a lakcím átjelentéssel kapcsolatos.És hogy van-e olyan dokumentum édesanyám aláírásával,ami bizonyítja hogy Ő kérelmezte a lakcímváltozást?De elutasítottak hogy nekem ehhez nincs jogom.Amúgy meg csak szóban tájékoztatták őt.Kérdem én,hibázott valamit az idősek otthona?Nem kevés pénzről van szó.Köszönöm a válaszokat.

Pont erről beszélek!

A kukásautó nem volt itt, de a pénzt azt az építkezés idejére visszamenőlegesen (a lakcímkártya kiállításától)követelik tőlem öt év eltelte után, de szerintük még az elévülési időn belül.

Annak ellenére, hogy írásban, telefonon, az itt volt kirendeltségükön jeleztem a szolgáltatónak hogy nem laktam még itt.

A szolgáltató arra hivatkozik, hogy nem volt tudomása arról hogy mikortól volt megadva a házamra a lakhatási engedély.

A fogyasztóvédelem kérésére az önkormányzat azt a tájékoztatást adta, hogy a terület be van vonva a hulladékszolgáltatásba.

És ezzel a kör bezárult, az senkit nem érdekel hogy a szolgáltatás nem valósult meg. Videó felvételem van róla hogy a kukásautó nem ment el az ingatlanomig.

Ezt már leírtuk. Érdeklődj a település önkormányzatánál.

Aláírtam ugyan, de ebből hogyan lett hulladékszolgáltatási kötelezettségem hiszen pár nappal előtte (a másik faluban) még írásos szerződéses jogviszonyom volt a szolgáltatóval és nem szállítottak el hulladékot tőlem csak ha matricával volt ellátva a kuka.

A tanyasi címmel rendelkezve már nem kell ezeknek a feltételeknek fennállniuk(?). Megjegyzem hogy a faluban a belterületen szintén a fentebb említett előbbi eljárás szerint, szerződéskötés + matrica szerint van a hulladékelszállítás.

Így a cím kéréskor fel sem merült bennem hogy hulladékszolgáltatás alanyává válok.

A lakcímbejelentőn a "lakóhely" mezőt csak te töltötted ki és írtad alá? Hogyan lehet a "lakóhely" kifejezést akár laikusként másképp értelmezni, minthogy az a hely, ahol laksz?

Ha valótlan adatot adtál meg lakóhely gyanánt, az nem az ügyintéző felelőssége.

Akkor kaptam a címet, még vitatkozott is a kolléganőjével hogy hogyan kell csinálnia. Valamilyen jogszabály alapján együtt csinálták végül.

Én nem mondtam neki hogy ott lakom.

Sajnos most már tudom, ahogy a gyerekeket a nagyszülőkhöz jelentettem be, nekünk is oda kellett volna bejelentkeznünk.

nonolet

A lakcímet akkor és ott az ügyintéző képezte, előtte nem volt.

1997. évi CXLI. törvény
az ingatlan-nyilvántartásról

Az egyéb önálló ingatlanok

12. §22 A földrészleten kívül önálló ingatlanként kell nyilvántartani:

1. az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ide nem értve a nyomvonal jellegű építményt,

aa) ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, vagy
ab) ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona és a tulajdonos annak az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetését kérte,

2. a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt,
3. a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
4. a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan].

13. § (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.).
(2)23 Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.
(3) Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét, amelynek a bejárata közterületről nyílik, és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.

1997. évi CXLI. törvény
az ingatlan-nyilvántartásról

Az egyéb önálló ingatlanok

12. §22 A földrészleten kívül önálló ingatlanként kell nyilvántartani:

1. az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ide nem értve a nyomvonal jellegű építményt,

aa) ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, vagy
ab) ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona és a tulajdonos annak az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetését kérte,

2. a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt,
3. a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
4. a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan].

13. § (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.).
(2)23 Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.
(3) Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét, amelynek a bejárata közterületről nyílik, és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.

59/B/2008 AB határozat szerint

a helyi ingatlantulajdonos(fogyasztó) azáltal lesz a hulladék kezelésére vonatkozó jogviszony alanya, hogy az adott településen ingatlantulajdont szerez.

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

https://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

34.24ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében kötelező jelleggel igénybe veszi és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendszeres időközönként rendelkezésére áll;

Az a bosszantó, hogy a lakcímkártya kiállításakor nem közölték velem hogy mivel jár, mert akkor nem kérem a kártya kiállítását a lakhatási engedély megadásáig.

Az önkormányzat előadója ez esetben nem fellelős?
Adhat a hulladékszolgáltató felé utólagosan igazolást hogy tévesen adta ki a címemet?

Nézd, egy biztos : az, hogy mit csináltál a hulladékkal, nem számít. A szemétszállítást kötelező fizetni, ha nem veszed igénybe, akkor is. Szomszéd két generációs családi ház, kötelező a két kukát fizetniük, miközben a szelektívnek meg a komposzálójuknak köszönhetően fél kukányi szemetük sincs hetente. Ha a lakcím miatt a törvény előírja a szolgáltatás igénybevételét, akkor fizetned kell, ha nem, akkor nem, tökmindegy van-e valóságban szemét vagy nincs.

Sajnos nem tudom mit ír pontosan a törvény, ennek kellene utánajárni.

A lakcímkártyán a jelenlegi címzés található. Az építési telek az külterületként, helyrajzi számon volt feltüntetve a tulajdonjog bejegyzéséig. A tulajdoni lapon jelenleg is „címképzés alatt „ felirat szerepel.

A lakcímkártya kiállításakor nem kérdeztek arról, hogy van-e bármilyen épület, felvonulási épület a telken.

A szomszéd biztosított raktárt a számomra. Nyilatkozatban kérhetem, hogy igazolja ezt. Rendelkezem videó felvétellel a ház környezetéről, valamint épület nem látható a földhivatal által a telekről készített fényképfelvételen sem. A tanyaépületet (a szomszédok elmondása alapján) a rendőrség döntötte össze, mivel abban tolvajok időztek. Mi már romosan vásároltuk meg azt.

A ház ami épült az bioház, szinte semmi építési hulladék így nem képződött. A ház zöldtetős, talajfedés található rajta. Építési törmelék sem lett elszállítva, a minimális téglatörmelék az a terasz kavicsfeltöltésébe lett beépítve. Az étkezésekkel stb. kapcsolatos hulladékot elvittük magunkkal a szülőkhöz ahol laktunk, esetenként a szomszédhoz adtuk át.

monolitium

Ja és én úgy feltételezem, hogy amikor bejelentkeztél, akkor nyilván az még nem üres telek lehetett, hanem a régi épület állt rajta, tehát arra jogosan engedtek oda bejelentkezni. Az már teljesen irreleváns, hogy közben az az épület esetleg bontásra került, hiszen engedélyed van rá újat építeni.

monolitium

Ha építkezel, akkor az építési hulladékot hol helyezed el, milyen jogcímen? Azt kellene valahol megérteni, hogy a hulladékszállítás nem egy szabadon választható szolgáltatás, nagyon sok településen kommunális adó helyett szedik be. Úgy gondolod, hogy ahol régebben laktál, ott MÁR nem fizetsz, mert nem oda vagy bejelentve, de az új címen azért nem akarsz, mert oda MÉG nem kaptál lakhatási engedélyt. Közben az építkezés hulladéka csak elkerül valahová, és itt nem a törmelékre gondolok, mert arra mindig külön kell szerződni - általában konténerrel gyűjtik be és viszik el. Viszont az egyéb építési hulladékot sem helyezheti el önkényesen csak úgy a tisztelt polgár. Érdekes, hogy erről mélyen hallgatsz.

Az utcajogász oldala pont így kezdődik :

"Lakóhely

A lakóhely az, amit a köznyelvben állandó lakcímnek hívunk. A törvény szerint a lakóhely az a lakás vagy helyiség, ahol élsz. Állandó lakcím lehet egy lakásnak nem minősülő épület vagy helyiség is (pl. pince, üzemi épület, raktár). Viszont, mivel a törvény kifejezetten lakásról vagy helyiségről szól, egy üres telekre valószínűleg nem lehet bejelentkezni."

Persze ez nem jogszabály, de elég logikus.
Hogyan kaptál lakcímkártyát? Mi van rajta pontosan? A telek címe?

„A lakcímkártya nem alkalmas a tulajdonjog igazolására,”
Nem bizony, de azt igazolja, hogy te, a nyilatkozatod (aláírt lakcímbejelentő) alapján ott laksz, ebből következően igénybe veszed a kötelező szolgáltatást.

Az már egy másik kérdés, hogyan kaphattál lakcímkártyát egy üres telekre.

Segítséget szeretnék kérni.

Új lakcímet kértem, és emiatt a hulladékszolgáltatóval jogvitába keveredtem önhibámon kívül. A szolgáltató NAV által végrehajtást kért ellenem.

Építkezésbe kezdtem egy másik községben mint amiben laktam. Időközben sikerült eladnom a családi házamat. Emiatt úgy gondoltam hogy a lakcímkártyát már az építkezés helyszínén levő községre kérem meg. Családom többi tagját a nagypapához jelentettük be.

Az önkormányzat tisztségviselőjét tájékoztattuk arról hogy a ház még épülőfélben van, lakhatási engedéllyel még nem rendelkezik. A tisztségviselő ennek ellenére leadta a címünket a hulladékszolgáltató felé.

A szolgáltató csekket bocsátott ki a részünkre, aminek a fizetését megtagadtam, egyben levélben kértem a szolgáltatás megszüntetését, lévén nem keletkezett hulladék. A szolgáltató válaszlevelében a szolgáltatás kötelező igénybevételére szólított fel. A szolgáltató kereskedelmi igazgató helyettesével telefonon közöltem, hogy az ingatlan nem rendelkezik lakhatási engedéllyel, azt nem lakjuk. Az igazgató a htv. visszamenőlegességére hivatkozva továbbra is ragaszkodott a kibocsátott csekk befizetésére. A fizetéseket továbbra is megtagadtam, ezért a szolgáltató behajtó cégeknek adta át a követelést. A behajtó cégeket telefonon tájékoztattam hogy az ingatlan még épülőfélben van.

A folyamatos zaklatásokat megunva az önkormányzat dolgozóját kértem, hogy a szolgáltató felé igazolja hogy a ház lakatlan. A dolgozó azt részben igazolta csak, a hulladéktörvény visszamenőlegességére hivatkozva. A szolgáltató felhagyott a zaklatással.

Az elévülési idő elteltével(?) azonban a szolgáltató már NAV végrehajtást kért ellenem.A NAV felé jeleztem hogy nem ismerem el a szolgáltató tartozását, egyben a fogyasztóvédelemtől kértem segítséget.

A fogyasztóvédelem határozatában elutasított, szintén a visszamenőlegességre hivatkozva. Fellebbezéssel éltem, mivel nem tényeken hanem vélelmezéseken alapult a döntés.

Kérdéseim:

Hogyan kerülhettem a htv. hatálya alá úgy, hogy a lakhatási engedélyt még nem kaptam meg?

Miért nem vizsgálják hogy miért adta ki a címemet az önkormányzat tisztségviselője?

A lakcímkártya nem alkalmas a tulajdonjog igazolására, a htv. hatálya alá tulajdonjog megszerzésével kerülök, amennyiben az ingatlan lakott. A törvény visszamenőlegességet ez esetben biztosít. Hogyan lehet hogy mégis mindenki erre hivatkozik?

Köszönöm a válaszokat.

Köszönöm a sokféle választ, tapasztalat megosztást :-) Az üres telekre való állandó bejelentésre egyébként a polgármester buzdított(Érdekük, hogy több legyen a lélekszám), de nem akartam elhinni. 1-2 évig még biztosan nem lesz ott ház.

Külterületi, mezőgazdasági besorolású, más tulajdonában állóra is be lehet.

Na, erről beszélek (nem először)

Elvileg nem, gyakorlatilag akár sikerülhet is.

Ez a lakcimrendezés valahogy nem a ló tetején ül, és egyre extrémebb példákat hallok a ló mindkét oldaláról.

(Itt is olvasható néhány példa)