Azt lenne a kérdésem, hogy: tavaly(2004 05. hó) vásároltunk telket (lakóház-udvar bejegyzéssel a tulajdonlapon), építési szándékkal. Elkészítettük a tervet, melyhez a tervező(2004. 06. hó) megkérdezte a hatóságot milyen feltételeknek kell megfelelni, mivel helyi rendezési terv nem volt. Amikor a beadásra sor került(2004. 12. hó) derült ki, hogy a helyi rendezési tervet elfogadták(2004. 08. hó), és az alapján már nem beépíthető a telek. Az elsőfokú hatóság elutasította az engedélyt erre hivatkozva, mi fellebeztünk, és a másodfok arra hivatkozva, hogy valamelyik szomszéd nem értesíthető visszaadta az elsőfoknak az ügyet hogy járjon el, és utána küldje meg a másodfokra vissza. Mi jelenleg várunk.
Szeretnénk tudni meddig várjunk, mi a javaslata, kihez forduljunk panaszunkkal, a törvények alapján kérhetünk e kártérítést (1997évi LXXVIII trv. 30§)? Válaszukat segítségüket előre köszönöm.
ÉPÍTKEZÉS
Nem lehet telkeket csak ugy átminősitgetni a tulajdonos tudta nélkül. Az átminősitésről szóló határozatot meg kellett, hogy küldjék nektek is, ezek szerint ezt elmulasztották. Az ellen pedig fellebbezési jogotok lenne. Tehát irjatok nekik, hogy küldjék meg, mert nem kaptátok meg és fellebbezzétek meg. A jogellenes átminősités esetén pedig kérhettek kártéritést, mivel nyilvánvalóan nem vettétek volna meg a telket, ha nem lett volna épitési telek. Beszéljétek meg az ügyvédetekkel.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
Kedves alibike és derill!
A kérdés megválaszolásához az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) rendelkezéseit kell ismerni. Eszerint:
A településrendezésnek három eszköze van:
- a településrendezési koncepció
- a településrendezési tervek:
- a helyi építési szabályzat
A településrendezési terveknek két fajtája van:
- településszerkezeti terv (egykori általános rendezési terv), amit az önkormányzat képviselő testülete határozati formában fogad el.
- szabályozási terv (egykori részletes rendezési terv), amit az önkormányzat képviselő testülete önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat mellékleteként fogad el.
Az alibike által említett helyi rendezési terv a hatályos jogszabályok szerint ma a szabályozási tervnek felel meg. Tekintve, hogy a szabályozási terv egy (speciális) jogszabály, a megalkotására és az alkalmazására a jogalkotásra vonatkozó általános szabályokon túl az Étv. 9. §-a szerinti településrendezési eljárást kell figyelembe venni. Maga a településrendezési eljárás tehát nem államigazgatási eljárás, ebből következőleg határozatot sem kell küldeni az elfogadásról. Az érintett személy (közvetlenül) pusztán az Étv. 9. § (2) a) pontjában szabályozott módon befolyásolhatja a szabályozási terv alakulását. Amennyiben a szabályozási terv korlátozza az ingatlan rendeltetését vagy használati módját és ebből a tulajdonosnak kára származik, az (korlátozási) kártalanítási igényt alapozhat meg az Étv. 30. §-a szerint.
