Közigazgatási eljárási díj vagy szolgáltatási díj

Szerintem megfejtettem a kérdésemet:
közigazgatósági hatósági eljárási illetéket csak az illeték törvény alapján lehet kiszabni
közigazgatási hatósági eljárási díj, az ugyanazt jelenti, mint az igazgatási szolgáltatási díj. Tehát a közigazgatási hatósági eljárási díj az tulajdonképpen igazgatási szolgáltatási díj. igazgatási szolgáltatási díjat az illeték törvény nem ír, nem írhat elő, hanem más jogszabálynak kell előírni. Tehát az igazgatási szolgáltatási díj (ami a hatósági eljárási díj) is csak jogszabály előírása alapján szedhető. Tehát ez azt jelenti, hogy például egy közoktatási intézmény, ami közigazgatási hatóság lehet különböző helyzetekben, például felvételi kérelem elbírálásakor, de az általa létrehozott Tanulmányi Szabályzat nem jogszabály, így semmilyen eljárási díj szedését nem írhatja elő benne, mivel azt csak jogszabály írhatja elő, és Tanulmányi szabályzat nem jogszabály, hiába is írná elő.

Jól értem, ugye?

Annyit ír a jogszabály, hogy igazgatási szolgáltatási díjat nem szedhet. Ugyanide fogunk visszajutni, ahol most vagyunk akkor is. Nekem úgy tűnik, hogy az eljárási díj a szolgáltatási díjak részhalmaza, tehát minden eljárási díj az szolgáltatási díj is, fordítva viszont nem, de nem tudom, hogy ez jó-e?

Engem igazáből az illetéktörvény érdekelne, mert ez a hivatkozási alap. Különösen a 67. §.
(3a) A hatósági eljárásért fizetendő díjat megállapító jogszabály - az egyéb eljárási költségek tételes megjelölésével - rendelkezhet úgy, hogy a díj mértékébe egyes, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási költségek beleszámítanak. A hatósági eljárásért fizetendő díjat megállapító jogszabály - a díj összegének átalányjelleggel való megállapítása mellett - rendelkezhet úgy, hogy a díjba valamennyi, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási költség beleszámít.

Eljárási díjat csak jogszabály alapján lehet szedni? Ki alkothat jogszabályt? Polgármesteri hivatal alkothat, vagy csak a képviselő testület? Vagy oktatási intézmény alkothat az SzMSz-ében? Vagy ki alkothat jogszabályt? Illetve eljárási díjat csak jogszabály alapján lehet szedni? És szolgáltatási díjat?

Nem értem, miért titkolózol. Így nem fogunk boldogulni.

Átírta 2. §-ra, ami nem 2. hanem, 67. § (1), ez a helyes szám, ahogy lejjebb is van.

Nem ez a célom, mert passzióból nem kérdeznék ilyeneket.
Bocsánat nem tudom, hogy a mennyit fizettem, ez miért befolyásolná a választ? Nem mindegy, hogy 1 Ft-ot fizettem vagy 1 milliót? A kérdés az, hogy szabályos-e a dolog?
Ez egy tipikus közigazgatási jogi kérdés szerintem.
Engem igazából ez érdekel, illetéktörvény:

1. § (1) Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni.
2. § (1) Egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért, továbbá egyes bírósági eljárási cselekményekért (szolgáltatásokért) díjat kell fizetni.

Ezért kérdezném, hogy mi a különbség a közigazgatási hatósági eljárási illeték, a közigazgatási hatósági eljárási díj, és a közigazgatási szolgáltatási díj között? Melyik fogalom mit jelent? Melyiket kell jogszabálynak előírni, melyiket írhatja elő a közigazgatási hatóság, akár jogszabály hiányában is? Hogy működik ez? Mit jelent, hogy egyes intézmények?

Köszönöm előre is segítséget.

Ha nem C típusú jogi szakvizsgát tartasz (bár ott se igen kérdeznek ilyeneket), akkor inkább a konkrét tényállást add elő: milyen eljárásban mennyit fizettél, milyen közigazgatási határozatot és miért támadtad meg bíróság előtt?

Az illeték törvény viszont itt már nem is illetékről, hanem díjról beszél:
67. § (1) Egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért, továbbá egyes bírósági eljárási cselekményekért (szolgáltatásokért) díjat kell fizetni.

Ezért kérdezném a közigazgatási eljárások, perek szakértőjétől, hogy mi a különbség a közigazgatási hatósági eljárási illeték, a közigazgatási hatósági eljárási díj, és a közigazgatási szolgáltatási díj között? Melyik fogalom mit jelent? Melyiket kell jogszabálynak előírni, melyiket írhatja elő a közigazgatási hatóság, akár jogszabály hiányában is? Hogy működi ez?

Ha minden ítélet jó lenne, akkor nem kellene fellebbezni, vagy nem lenne értelme a fellebbezésnek, nem?

Például az illeték törvényben, mi a különbség a közigazgatási hatósági eljárási illeték (díj) és az igazgatási szolgáltatási díj között. Mikor szedik és szedhetik az egyiket, mikor a másikat? Melyikhez kell jogszabály, hogy lehessen szedni? Melyiket lehet csak jogszabály alapján szedni és melyiket a közigazgatási hatóság döntése alapján is jogszabálytól függetlenül? Mit jelent az egyik, mit a másik fogalom?

(Megjegyzem, ha van egy részletesen megindokolt ítéleted, akkor eléggé felesleges itt érdeklődnöd részinformációk megadásával, tényállás nélkül.)

„azt írja a törvény, hogy nem kötelezhető igazgatási szolgáltatási díj fizetésére a fél”
Melyik törvény és hol írja?

Az például, hogy azt írja a törvény, hogy nem kötelezhető igazgatási szolgáltatási díj fizetésére a fél, de mégis kötelezték.
A fél bíróságra ad ügy, a bíróság meg arra hivatkozott, hogy az illeték törvény 3. része különbséget tesz igazgatási eljárási illeték és igazgatási szolgáltatási díj között. És akkor már nem igazgatási szolgáltatási díjról van szó, amire nem kötelezhető a fél, hanem a bíróság szerint igazgatási eljárási díjról, és akkor nyugodtan kötelezhető a fővárosi közig bíróság szerint. Persze nem az illeték törvényben van a fenti tiltás, csak ezt hozta a bíró példának érdekes módon, ha az illetékben külön van, akkor biztos ott is, bár az a törvény csak igazgatási szolgáltatási díjról beszél, hogy az nem szedhető, az eljárásról szó sincs benne. Hát ezért fontos, hogy mi a különbség jogilag az igazgatási szolgáltatási díj és az igazgatási eljárási díj között? Melyiket szabhatja ki csak jogszabály és melyiket a hivatal magától, ha úgy gondolja?

(Eljárási díjat nem ír.)
Akkor sincs más érdemi különbség. Az a félnek eléggé mindegy, hogy a fizetendő összeget törvény vagy rendelet szabja meg. Számodra mi a gyakorlati jelentősége a kérdésnek?

Én is erre gondoltam, de ezzel kezdődik az illeték törvény:

Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni.

Külön említi az eljárási díjat, meg külön a szolgáltatási díjat. Tehát az előbbi bekezdésben van közigazgatósági hatósági eljárás díj és alatta külön igazgatási szolgáltatási díj.
Ezért kérdezem, hogy mi a különbség, mikor az egyik mikor a másik?

„mi a különbség a szolgáltatási díj és eljárási díj között?”
A szóhasználat.

Tisztelt Szakértők!

Azt szeretném megkérdezni, hogy mi a különbség a szolgáltatási díj és eljárási díj között?
Melyiket szabja ki jogszabály? Melyiket szabhatja ki a közigazgatási, vagy közfeladatot ellátó intézmény saját maga és melyiket jogszabály?

Gondolok az illeték törvényre, hogy a fentiek alapján hogyan kell érteni:
"Egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért, továbbá egyes bírósági eljárási cselekményekért (szolgáltatásokért) díjat kell fizetni."