jogerő

Megdönthetetlenül vitatkozunk munkatársaimmal a jogerő számításásval kapcsolatban. Szeretném kérdezni, hogyan számítjuk ki,  hogy egy határozat mikor lesz jogerős?

Határozat akkor jogerős, ha ellen nem lehet rendes perorvoslattal élni (letelik a fellebezési határidő, lemond erről a fellebbezési jogról az ügyfél, másodfokú közig. szerv elbírálja).

Ezt értem, de ha mondjuk 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslatra, akkor ha pl. 12.-án veszi át a határozatot 27.-én, vagy 28.-án lesz jogerős a határozat. Ha a 27.e szombatra esne, akkor 29.-e a jogerő időpontja.Köszi.

A kezdonap nem számít bele.

Szabálysértési eljárásnál kifogás beadására 8 nap áll rendelkezésre a korábbi példát említve 12.-én átveszi az ügyfél a határozatot, akkor 20.-án jogerős a határozat? Nagyon fontos mert ezen van a vita, szerintem igen, de a főnököm és az egyik kolleganő szerint 21.-én, a kilencedik napon. Bocs, hogy ennyire értetlenkedek, de fontos!

Juhász írta - 2003.07.28 16:18
„Szabálysértési eljárásnál kifogás beadására 8 nap áll rendelkezésre a korábbi példát említve 12.-én átveszi az ügyfél a határozatot, akkor 20.-án jogerős a határozat? Nagyon fontos mert ezen van a vita, szerintem igen, de a főnököm és az egyik kolleganő szerint 21.-én, a kilencedik napon. Bocs, hogy ennyire értetlenkedek, de fontos!”
Üdv!Vitába szállnék másokkal.A szabálysértést nem ismerem, de az álligot igen.Szerintem a határozat átvételének napja(azaz a kezdőnap) is beleszámít a 15 napba.Az Áe. azt írja, hogy 'a határozat KÖZLÉSÉTÕL számított 15 napon BELÜL' lehet előterjeszteni a fellebbezést.A határozat közlése a kézbesítés megtörténtét(az aláírással igazolt átvételét) jelenti, tehát az átvétel napjától ketyeg a 15 nap, azaz a közlés/átvétel napja a 15 napból az 1. nap.Érthetőbben:ha vki június 1-jén veszi át a határozatot, onnan számít a 15 nap, a jún.1-je is belszámít, így jún.16-án lesz jogerős a határozat.A szabsban lévő 8 napon belüli kifogás(vagy panasz, hú, de h...lye vagyok hozzá!)nem az én asztalom, ahhoz pontosan ismerni kellene az Sztv. ide vonatkozó szó szerinti (nyelvtani) értelmezését.
Lehet vitatkozni....

Ebben a vitában Koi Gyula tömör válaszának kell igazat adni:
az a kitétel, hogy '8 napon belül' úgy értelmezendö, hogy a határozat közlése ebbe nem számít bele.

1. Az Áe. is azt mondja a fellebezési határidö számításával kapcsolatban, hogy 'a határozat közlésétöl számított 15 napon BELÜL'. Ezt a rendelkezést az Áe. 39.§ (1) tükrében úgy kell értelmezni, hogy a határozat közlésének napja nem számít bele. Tehát ha 1-én jön a határozat akkor fellebezni 16-áig lehet.
2. Bár az  Sztv.-ben nem találtam általános szabályt a határidök számításával kapcsolatban, de az Sztv. is az 'x napon BELÜL' kifejezést használja, ezért szerintem ugyanúgy, ahogy az állig.e.-ban itt sem számítandó be a közlés napja. Meg kell ugyanakkor jegyezni azt is, hogy az Áe. hatálya még szubszidiárius jelleggel sem terjed ki a szabs.e.-ra.
3. Ennek ellenére szerintem a szabs.e.-ban is az eljárás alá vont számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni:
egy jogállamnak kell tudnia várni még 1 napot. (Bár lehet, hogy azok akik a jogállam nevében eljárnak már nem...)
 

Leiterjakab írta - 2003.08.6 20:45
„Ebben a vitában Koi Gyula tömör válaszának kell igazat adni:
az a kitétel, hogy '8 napon belül' úgy értelmezendö, hogy a határozat közlése ebbe nem számít bele.

1. Az Áe. is azt mondja a fellebezési határidö számításával kapcsolatban, hogy 'a határozat közlésétöl számított 15 napon BELÜL'. Ezt a rendelkezést az Áe. 39.§ (1) tükrében úgy kell értelmezni, hogy a határozat közlésének napja nem számít bele. Tehát ha 1-én jön a határozat akkor fellebezni 16-áig lehet.
2. Bár az  Sztv.-ben nem találtam általános szabályt a határidök számításával kapcsolatban, de az Sztv. is az 'x napon BELÜL' kifejezést használja, ezért szerintem ugyanúgy, ahogy az állig.e.-ban itt sem számítandó be a közlés napja. Meg kell ugyanakkor jegyezni azt is, hogy az Áe. hatálya még szubszidiárius jelleggel sem terjed ki a szabs.e.-ra.
3. Ennek ellenére szerintem a szabs.e.-ban is az eljárás alá vont számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni:
egy jogállamnak kell tudnia várni még 1 napot. (Bár lehet, hogy azok akik a jogállam nevében eljárnak már nem...)
 
Köszönjük mindenkinek a kimerítő választ.
”

Nekem az Álligon azt tanították, hogy a kedőnap nem számít bele a határidőbe. A szabálysértésnél majd utánnanézek, hogy hogyan van. Megnézem, hogy erre hol van törvényi rendelkezés (Ae.+Sztv.). Javaslom, hogy mindannyian nézzük meg az Áe. magyarázatot is. (Nem szólva az Sztv.-ről).

Érdemes lenne megnézni az új közig. elj. tervezetet is, ma töltöttem le, még nem volt időm végig bogarászni, de már régóta kerestem, persze ez a tervezet csak a jövőre vonatkozóan lehet pedöntő, de segíthet a kérdés értelmezésében.

Már 2-3 hónapja lefénymásoltam, csak lusta vagyok elolvasni.

Akkor hajrá, a héten én is neki kezdek, kiváncsi vagyok miben van jelentős változás és miben marad a régi.

Sziasztok!

Mit szóltok a végtelen bölcsességű jogalkotó legutóbbi Ket módosításához?

73/A. § (1) A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha

1. ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
2. a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,
3. a fellebbezésnek - ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést - nincs helye, vagy

d) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta.

Kommentár:
A törvény szerkezeti okokból a döntés szabályai között (a Ket. új 73/A. §-ában) helyezi el a korábban a végrehajtásról szóló fejezetben szabályozott, jogerőre vonatkozó rendelkezéseket.
A Ket. jelenleg meghatározza, hogy a hatóság elsőfokú döntése mikor válik jogerőssé. Ezek közül azonban hiányzott az az eset, amikor az elsőfokú döntés ellen van helye fellebbezésnek, arról a fellebbezésre jogosultak nem mondanak le, hanem határidőben élnek fellebbezési jogukkal (és azt nem vonják vissza), azonban a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú döntést a Ket. 105. § (1) bekezdése alapján helybenhagyja. A módosítás ezen joghézag kiküszöbölésére is irányul.

Egy ügyben 2 jogerős döntés?

Szerintem ez jogos javítás volt. És igen, 2 jogerős döntés. Nem látok benne semmi kivetni valót.

Egyébként az alapvető problémát a Ket első tetemre hívásában láttam, amikor is a jogerőre emelkedést és a végrehajthatóvá válást az Áe-től eltérően értelmezte. Mivel a végrehajthatóvá válásnak külön fogalmat alkotott, de a fejekben továbbra is egy, összetartozó fogalomként szerepelt. Ideje volt helyre tenni a kérdést. Megjegyzem azóta is rendszeresen hallom akár minisztériumi előadók szájából is, hogy az elsőfokú döntés "a fellebbezési határidő eredménytelen elteltével válik jogerőssé és végrehajthatóvá".

Én látok benne. Melyik eljárásjogban van még ilyen jogintézmény?

És a jogerő beálltával kezdődő határidőket honnan fogod számítani? Pl. a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen be X Ft-ot

Illetve mi ennek a rendelkezésnek az értelme?

Ott van leírva: szerkezeti okokból. Szerintem is helyesen.

Pp-ben, Be-ben hol van olyan, hogy az érdemben elbírált fellebbezés után jogerős lesz az I.fokú ítélet -is-?

A másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé az elsőfokú döntés is. Szerintem Pp-ben is így van. Különben lenne egy jogerős helyben hagyó döntésed, és nem lenne amit helyben hagyott. A kettőnek úgy van értelme, ha mindkettő joghatása azonos, ergo jogerős.

Ha az alaki jogerő szempontjából nézem, miszerint a döntés rendes jogorvoslattal nem megtámadható, hogyan beszélhetünk a rendes jogorvoslattal már megtámadott i.fokú döntés jogerejéről?

Szerintem egy érdemben elbírált fellebbezés esetén fogalmilag kizárt, hogy jogerőre emelkedjen a megtámadott döntés, éppen hogy nem az, hanem a II.fok fog jogerőre emelkedni.

A Pp-ben hol?

Illetve, ha 2 jogerős döntésed van, melyiket hajtod végre, és miért?:)

A másodfokú határozat által helyben hagyott első fokú döntést. Mert annak van végrehajtható rendelkezése.

Az mondjuk igaz.

És az előző felvetésemre mi a válasz?

Nem értem. Azt akarod vitatni, hogy a megfellebbezett, majd másodfokú döntéssel helyben hagyott elsőfokú döntés jogerős? Vagy azt, hogy a helyben hagyással lesz jogerős?

Arra nanemaaa már válaszolt.