jogerő


Juhász # 2003.07.09. 19:36

Megdönthetetlenül vitatkozunk munkatársaimmal a jogerő számításásval kapcsolatban. Szeretném kérdezni, hogyan számítjuk ki,  hogy egy határozat mikor lesz jogerős?


Juhász Erzsébet

Rexor # 2003.07.24. 14:15

Határozat akkor jogerős, ha ellen nem lehet rendes perorvoslattal élni (letelik a fellebezési határidő, lemond erről a fellebbezési jogról az ügyfél, másodfokú közig. szerv elbírálja).

Juhász # 2003.07.28. 12:47

Ezt értem, de ha mondjuk 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslatra, akkor ha pl. 12.-án veszi át a határozatot 27.-én, vagy 28.-án lesz jogerős a határozat. Ha a 27.e szombatra esne, akkor 29.-e a jogerő időpontja.Köszi.


Juhász Erzsébet

Koi Gyula # 2003.07.28. 13:39

A kezdonap nem számít bele.


legislator

Juhász # 2003.07.28. 14:18

Szabálysértési eljárásnál kifogás beadására 8 nap áll rendelkezésre a korábbi példát említve 12.-én átveszi az ügyfél a határozatot, akkor 20.-án jogerős a határozat? Nagyon fontos mert ezen van a vita, szerintem igen, de a főnököm és az egyik kolleganő szerint 21.-én, a kilencedik napon. Bocs, hogy ennyire értetlenkedek, de fontos!


Juhász Erzsébet

Kincs # 2003.07.31. 16:47

Juhász írta - 2003.07.28 16:18
Szabálysértési eljárásnál kifogás beadására 8 nap áll rendelkezésre a korábbi példát említve 12.-én átveszi az ügyfél a határozatot, akkor 20.-án jogerős a határozat? Nagyon fontos mert ezen van a vita, szerintem igen, de a főnököm és az egyik kolleganő szerint 21.-én, a kilencedik napon. Bocs, hogy ennyire értetlenkedek, de fontos!
Üdv!Vitába szállnék másokkal.A szabálysértést nem ismerem, de az álligot igen.Szerintem a határozat átvételének napja(azaz a kezdőnap) is beleszámít a 15 napba.Az Áe. azt írja, hogy 'a határozat KÖZLÉSÉTÕL számított 15 napon BELÜL' lehet előterjeszteni a fellebbezést.A határozat közlése a kézbesítés megtörténtét(az aláírással igazolt átvételét) jelenti, tehát az átvétel napjától ketyeg a 15 nap, azaz a közlés/átvétel napja a 15 napból az 1. nap.Érthetőbben:ha vki június 1-jén veszi át a határozatot, onnan számít a 15 nap, a jún.1-je is belszámít, így jún.16-án lesz jogerős a határozat.A szabsban lévő 8 napon belüli kifogás(vagy panasz, hú, de h...lye vagyok hozzá!)nem az én asztalom, ahhoz pontosan ismerni kellene az Sztv. ide vonatkozó szó szerinti (nyelvtani) értelmezését.
Lehet vitatkozni....

Leiterjakab # 2003.08.06. 18:45

Ebben a vitában Koi Gyula tömör válaszának kell igazat adni:
az a kitétel, hogy '8 napon belül' úgy értelmezendö, hogy a határozat közlése ebbe nem számít bele.

1. Az Áe. is azt mondja a fellebezési határidö számításával kapcsolatban, hogy 'a határozat közlésétöl számított 15 napon BELÜL'. Ezt a rendelkezést az Áe. 39.§ (1) tükrében úgy kell értelmezni, hogy a határozat közlésének napja nem számít bele. Tehát ha 1-én jön a határozat akkor fellebezni 16-áig lehet.
2. Bár az  Sztv.-ben nem találtam általános szabályt a határidök számításával kapcsolatban, de az Sztv. is az 'x napon BELÜL' kifejezést használja, ezért szerintem ugyanúgy, ahogy az állig.e.-ban itt sem számítandó be a közlés napja. Meg kell ugyanakkor jegyezni azt is, hogy az Áe. hatálya még szubszidiárius jelleggel sem terjed ki a szabs.e.-ra.
3. Ennek ellenére szerintem a szabs.e.-ban is az eljárás alá vont számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni:
egy jogállamnak kell tudnia várni még 1 napot. (Bár lehet, hogy azok akik a jogállam nevében eljárnak már nem...)
 


Leiterjakab

Juhász # 2003.08.07. 10:57

Leiterjakab írta - 2003.08.6 20:45
Ebben a vitában Koi Gyula tömör válaszának kell igazat adni:
az a kitétel, hogy '8 napon belül' úgy értelmezendö, hogy a határozat közlése ebbe nem számít bele.

1. Az Áe. is azt mondja a fellebezési határidö számításával kapcsolatban, hogy 'a határozat közlésétöl számított 15 napon BELÜL'. Ezt a rendelkezést az Áe. 39.§ (1) tükrében úgy kell értelmezni, hogy a határozat közlésének napja nem számít bele. Tehát ha 1-én jön a határozat akkor fellebezni 16-áig lehet.
2. Bár az  Sztv.-ben nem találtam általános szabályt a határidök számításával kapcsolatban, de az Sztv. is az 'x napon BELÜL' kifejezést használja, ezért szerintem ugyanúgy, ahogy az állig.e.-ban itt sem számítandó be a közlés napja. Meg kell ugyanakkor jegyezni azt is, hogy az Áe. hatálya még szubszidiárius jelleggel sem terjed ki a szabs.e.-ra.
3. Ennek ellenére szerintem a szabs.e.-ban is az eljárás alá vont számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni:
egy jogállamnak kell tudnia várni még 1 napot. (Bár lehet, hogy azok akik a jogállam nevében eljárnak már nem...)
 
Köszönjük mindenkinek a kimerítő választ.


Juhász Erzsébet

Legislator # 2003.09.03. 11:29

Nekem az Álligon azt tanították, hogy a kedőnap nem számít bele a határidőbe. A szabálysértésnél majd utánnanézek, hogy hogyan van. Megnézem, hogy erre hol van törvényi rendelkezés (Ae.+Sztv.). Javaslom, hogy mindannyian nézzük meg az Áe. magyarázatot is. (Nem szólva az Sztv.-ről).


Sunshine after the rain.

Leiterjakab # 2003.09.03. 11:39

Érdemes lenne megnézni az új közig. elj. tervezetet is, ma töltöttem le, még nem volt időm végig bogarászni, de már régóta kerestem, persze ez a tervezet csak a jövőre vonatkozóan lehet pedöntő, de segíthet a kérdés értelmezésében.


Leiterjakab

Legislator # 2003.09.03. 12:01

Már 2-3 hónapja lefénymásoltam, csak lusta vagyok elolvasni.


Sunshine after the rain.

Leiterjakab # 2003.09.03. 12:16

Akkor hajrá, a héten én is neki kezdek, kiváncsi vagyok miben van jelentős változás és miben marad a régi.


Leiterjakab

lewho # 2012.05.09. 06:42

Sziasztok!

Mit szóltok a végtelen bölcsességű jogalkotó legutóbbi Ket módosításához?

73/A. § (1) A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha

  1. ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
  2. a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,
  3. a fellebbezésnek - ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést - nincs helye, vagy

d) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta.

Kommentár:
A törvény szerkezeti okokból a döntés szabályai között (a Ket. új 73/A. §-ában) helyezi el a korábban a végrehajtásról szóló fejezetben szabályozott, jogerőre vonatkozó rendelkezéseket.
A Ket. jelenleg meghatározza, hogy a hatóság elsőfokú döntése mikor válik jogerőssé. Ezek közül azonban hiányzott az az eset, amikor az elsőfokú döntés ellen van helye fellebbezésnek, arról a fellebbezésre jogosultak nem mondanak le, hanem határidőben élnek fellebbezési jogukkal (és azt nem vonják vissza), azonban a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú döntést a Ket. 105. § (1) bekezdése alapján helybenhagyja. A módosítás ezen joghézag kiküszöbölésére is irányul.

Egy ügyben 2 jogerős döntés?

nanemaaa # 2012.05.09. 07:59

Szerintem ez jogos javítás volt. És igen, 2 jogerős döntés. Nem látok benne semmi kivetni valót.

Egyébként az alapvető problémát a Ket első tetemre hívásában láttam, amikor is a jogerőre emelkedést és a végrehajthatóvá válást az Áe-től eltérően értelmezte. Mivel a végrehajthatóvá válásnak külön fogalmat alkotott, de a fejekben továbbra is egy, összetartozó fogalomként szerepelt. Ideje volt helyre tenni a kérdést. Megjegyzem azóta is rendszeresen hallom akár minisztériumi előadók szájából is, hogy az elsőfokú döntés "a fellebbezési határidő eredménytelen elteltével válik jogerőssé és végrehajthatóvá".

lewho # 2012.05.09. 08:36

Én látok benne. Melyik eljárásjogban van még ilyen jogintézmény?

És a jogerő beálltával kezdődő határidőket honnan fogod számítani? Pl. a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen be X Ft-ot

lewho # 2012.05.09. 08:37

Illetve mi ennek a rendelkezésnek az értelme?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.05.09. 08:51

Ott van leírva: szerkezeti okokból. Szerintem is helyesen.

lewho # 2012.05.09. 09:03

Pp-ben, Be-ben hol van olyan, hogy az érdemben elbírált fellebbezés után jogerős lesz az I.fokú ítélet -is-?

nanemaaa # 2012.05.10. 12:39

A másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé az elsőfokú döntés is. Szerintem Pp-ben is így van. Különben lenne egy jogerős helyben hagyó döntésed, és nem lenne amit helyben hagyott. A kettőnek úgy van értelme, ha mindkettő joghatása azonos, ergo jogerős.

lewho # 2012.05.10. 13:34

Ha az alaki jogerő szempontjából nézem, miszerint a döntés rendes jogorvoslattal nem megtámadható, hogyan beszélhetünk a rendes jogorvoslattal már megtámadott i.fokú döntés jogerejéről?

Szerintem egy érdemben elbírált fellebbezés esetén fogalmilag kizárt, hogy jogerőre emelkedjen a megtámadott döntés, éppen hogy nem az, hanem a II.fok fog jogerőre emelkedni.

A Pp-ben hol?

lewho # 2012.05.10. 13:38

Illetve, ha 2 jogerős döntésed van, melyiket hajtod végre, és miért?:)

Kovács_Béla_Sándor # 2012.05.10. 15:59

A másodfokú határozat által helyben hagyott első fokú döntést. Mert annak van végrehajtható rendelkezése.

lewho # 2012.05.10. 18:56

Az mondjuk igaz.

És az előző felvetésemre mi a válasz?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.05.10. 19:20

Nem értem. Azt akarod vitatni, hogy a megfellebbezett, majd másodfokú döntéssel helyben hagyott elsőfokú döntés jogerős? Vagy azt, hogy a helyben hagyással lesz jogerős?

Sherlock # 2012.05.10. 19:22

Arra nanemaaa már válaszolt.