Társasház


Kovács_Béla_Sándor # 2008.02.09. 08:09

:)
Ez nem véleménykérdés, hanem ténykérdés.

Nem ébreszt benned kételyeket, hogy a bíró nem fogadta el az érvelésedet, és itt sincs egyetlen jogász sem, aki azt mondaná, hogy igazad van?
Végül is az önbizalom fontos dolog...

Sirtos # 2008.02.09. 07:55

Bocs ebben nem értünk egyet. Az Alapító okirat a társasházunk "alkotmánya" ! Ameddig azt a megfelelő tulajdoni hányaddal rendelkezők (4/5-ös többséggel) meg nem változtatják pontjait, addig az mindenkire nézve kötelező ! Kibúvó NINCS.
Ezért kérdeztem rá (mert nálam biztos vannak jogban tudorabbak is , akik konkrét törvénypontot tudnak rá mondani) :
Létezik-e akkor olyan törvény -így kérdezem-, ami mentesíti az Alapító okirat előírásának betartását ? Megszeghetőséget biztosít-e valami ?
Én ilyenről ha bele gebedek se tudok.
Majd ha lesz valamikor SZMSZ-ünk, na ott van rá lehetőség, de a megalkotásánál ott is előírja a törvény hogy 4/5-ös tulajdoni hányaddal történhet.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.02.08. 20:15

egy 15 éve életben lévő törvénynek azért nem lehet érvényt szerezni,
Bocsánat, de az alapító okirat nem törvény, még csak nem is jogszabály.

Sirtos # 2008.02.08. 15:39

Nem arról van szó hogy én 60 napon túl meg akarom támadni a határozatot !
De azt nem tudom elfogadni, hogy egy 15 éve életben lévő törvénynek azért nem lehet érvényt szerezni, mert egy érdekcsoport maguk védelmében hoztak ellene egy határozatot és az nem lett 60 napon belül megtámadva. Minek a törvény ha az nem mindenkire, minden körülmények közt vonatkozik ? Van olyan törvény, ami megengedi a törvény alóli kibújást, annak mellőzését ?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.02.08. 09:00

Ja: és nem elképesztő. Legfeljebb szokatlan, és talán kifogásolható. Jogod van fellebbezni.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.02.08. 08:59

Rosszul értetted. Törvényt természetesen nem - sőt, az alapító okirat és az szmsz rendelkezéseit sem lehet "felülírni", azonban a 60 nap társasház esetében jogvesztő határidő, ezen túl már nem lehet megtámadni a határozatokat. (Az anyagi jogi határidő nem ritka: a munkajogban például még ennél is rövidebb idő, 30 nap áll a rendelkezésedre, hogy megtámadj valamely sérelmezett intézkedést.)

Sirtos # 2008.02.08. 07:58

Ja és még valami eszembe jutott.
A bíróság kimondta, hogy egy meglévő törvényt társasházi határozattal felül lehet írni abban az esetben, ha 60 napon belül a határozatot nem támadják meg !!!

Magyarra és egy példára lefordítva : Ha Magyarországon tilos embert ölni és ezt a törvény szigorúan büntetni rendeli, akkor, ha egy település vezetése összehív egy közgyűlést és a közösségük kimondja és határozatba hozza, hogy náluk büntetlenül lehet embert ölni, akkor ez 60 nap után (ha nem támadja meg senki) hatályba léphet !

Saját peremre lefordítva : (csak hogy látni lehessen micsoda abszurd ítélet született)
Hozz egy határozatot, hogy 2007 áprilisától minden tulajdonos havi egymillió forint közös költséget fizessen......aztán

1. verzió
ha ezt 60 napon belül nem támadják meg, akkor kötelező mindenkinek ezt megfizetnie
2. verzió
ha megtámadják -és a bíróság igazat adva törvénytelennek minősíti a számítás alapját, ahogy ez a horribilis összeg kijött-....ennek ellenére
2007 április 1-től 2008 február 7-ig (ítélethozatal napjáig) fizesd meg amit a határozat kimond.
ELKÉPESZTŐ !!!!

Kovács_Béla_Sándor # 2008.02.08. 07:32

Várjuk meg az írásba foglalást.
Egyébként ha úgy van, ahogy mondod, az azt jelentheti, hogy a bíró a határozatot csak a jövőre nézve semmisítette meg. Ami valóban szokatlan.

Sirtos # 2008.02.07. 22:10

Segítséget szeretnék kérni egy hozzáértőtől.
Röviden a tényállás:
A közgyűlésünk 2007 áprilisában Alapító okirat ellenes határozatot hozott.
Én ezt megtámadtam.
A bíróság ma hozott elsőfokú ítéletet. A megtámadott határozatot semmisnek mondta ki. (a határozat miatt kellett nekem több közös költséget fizetnem havonta, ugyanis többeknek a tervezés során nem vették figyelembe a közös költség kiszámításánál, hogy -120 lakóból 20-nál- 16 m2-es garázzsal nagyobb a tulajdoni hányaduk). Az Alapító okirat pedig világosan előírja (SZMSZ még nincs!), hogy mindenkinek a tulajdoni hányada alapján kell a közös költségeket viselnie. Így a 2007 áprilisi határozat szerint kb. havi 5 ezer forinttal többet róttak ki rám, mint amit kiróhattak volna, ha betartják, a tul. hányad alapján való fizetést,költség kirovást.
A bíró azt az ítéletet is hozta, hogy nekem ki kell fizetnem azt a többlet összeget, amit 2007 áprilisa óta a határozatban (törvénytelenül) meghoztak. EZ NONSZENSZ !
Kérdésem:
Mától (az ítélethirdetés napjától) törvénytelen hogy helytelenül róttak ki rám többletfizetést -ezért keletkezett hátralékom a kivetéshez képest-, vagy 2007 áprilisa óta törvénytelen ???
Álláspontom szerint ugyanis a törvénytelenség elkövetésének napjától az !!! (hisz a törvény már akkor is létezett, amikor nem aszerint jártak el)
Nem értem, a bíró egyszer kimondja hogy akkor törvényt sértettek, amikor ezt a határozatot hozták, ezért a határozat semmis, másrészt kimondja, hogy a megszavazott határozatban szereplő összeget máig fizessem csak ki. Hát nóóóórmális ez ????

Bözsenéne # 2007.06.10. 08:05

Hát ez az: közös képviselő nem válaszol, így viszont a tértivevényes levél mégis csak több, mit hogy idáig 4 éve szóban kértem erre.
Azt látom, hohy egyes házakban közel fele a vízórások kkg-e, míg van ahol csak 40.-Ft(150/110).
Mostani emelésnél a legrosszabbat vettem, és szerintem többet fizetek, de ez a találgatás(locsolás nincs, kukamosást még nem láttam, takarítónő heti 2 vödör vizet használ), ő meg tartozásról ír, mivel teljes összeget számol.
Csak megkeresem személyesen. üdv, és köszi Bözsenéne

Sirtos # 2007.06.08. 07:49

Persze, hogy köteles közölni !
A május 31.-ig beterjesztett és elfogadtatott tételesen költségnemenként kimutatott közös költségen belül....
Ne előlegezz meg semmit a háznak, a Te közös költségedbe a fővízóra és a mellékvízórád különbségéből arányosan (tulajdoni hányadod alapján) rádjutó vizet kell pluszban kifizetned (ez az a víz, amit kukamosásra, vagy kertlocsolásra használ a házatok) De erre a vízvételi helyekre is érdemes egy órát felrakni kontrollként.

Bözsenéne # 2007.06.08. 05:18

Köszi Sirtos, kénytelen leszek akkor megkeresni ezt a kképv-őt, mivel nem válaszol a levelemre. Én azt hittem, hogy köteles közölni a vízórások közös költségét, de ezek szerint ez nem olyan egyszerü.
Sajna 4 éve kérem tőle az adatot. Mindíg azt mondja, én most fizessem a ház vízdíját is, majd később nem fizetek jóformán semmit, mert később levonja? Furcsa magyarázat...Szóval megkeresem, tanácsodra, és utánajárok. Köszi Bözsenéne
(rendszerváltás óta millió ilyen, és ennél rosszabb "ügy" lett, szinte a védekezésról szólnak a mindennapok)

Sirtos # 2007.06.07. 11:37

Sajnos, ha nem mersz jogilag lépni nagyon sokat fogsz fizetni !
Nehezen tudod megmagyarázni, ha nincs kibontva mire mennyit fizettek, hogy a közös költségen belül mennyit is kérnek vízdíjra ?!
A közgyűlés akármennyit emelhet, ha nem támadod meg a határozatot, akkor pedig köteles leszel fizetni. De !
Már kapásból beperelheted a Társasházi törvény 35§(1) alapján is, mert a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést nem tartotta meg május 31.-ig !
Ezután az időpont után -mivel nincs a határidőig elfogadott költségvetésetek- egy kanyival többet (mint 2006-ban) nem kell fizetned.
Tudniillik itt a legfőbb kérdés, ha emelést írnak elő. hogy : MIRE ? 47§ a,b,c pontja szerint kell meghatároznia.
Az a, pont mondja ki hogy költségnemenkénti bontásban kell meghatározni....

Bözsenéne # 2007.06.07. 09:20

Köszönöm válaszotokat, közgyűlés utóljára nyáron volt, amikor ált-ban senki nincs itthon, (ilyen határozatról nem tudok), de ha a közös képviselő indít pert, gondolom, nem kötelezhetnek arra, hogy duplán fizessek vízdíjat, mivel vízmű eleve levonja a vízórások fogyasztását, tehát a ház azt nem fizeti, így nem is követelheti?
Mindazonáltal a közös képviselőnek nem kellene azért az ajánlott levélre egyáltalán válaszolni? (pereskedni egyáltalán nem akarok) Itt úgy látom, a közös képviselő azért akar a vízórásokon +vízdíjat behajtani, mert mások tartoznak, vagy ilyesmi.
Mindenesetre a paragrafust, és a "határozatok könyvét" megjegyeztem, és utánajárok, ha lesz idő....köszi mindkettőtöknek. Bözsenéne

Sirtos # 2007.06.07. 04:54

A 2007-es költségvetést tételesen május 31-ig határozathozatallal el kellett fogadni.
Biztos Nálatok is meg volt már ez a közgyúlés. Ha ez el lett fogadva utána kell tételesen nézni milyen vízdíjfizetést róttak ki benne a vízórával rendelkezőkre.
Ha ez sérti a jogos kisebbségi érdekeidet a Társasházi törvény 42§(1) alapján be kell perelni és a határozat érvénytelenítését kell kérni. Ezt a közgyűléstől számítva 60 napon belül megteheted.
Utána a határozat végrehajtása kötelező, semmit sem lehet tenni, a kivetett közös költséget jogosan behajták rajtad.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.06.05. 11:06

Kell lennie egy határozatok könyvének, abban pedig az aktuális közös költség mértékéről szóló határozatnak. A könyvet a közös képviselő vezeti; köteles betekintést engedni, tűrni a másolat készítését. (Esetleg még másolatot adni is, ha megfizeted a költségeit.)

Ha megtagadja a betekintést, akkor hívass össze egy közgyűlést, és váltsátok le.

Bözsenéne # 2007.06.05. 09:33

szijasztok, kérdésem talán ismert, de választ még nem találtam: hitelesített, és a régi közös képv-vel aláiratott vízórám van. Mostani közös képviselő 4 éve (mióta itt lakom) nem hajlandó közölni a vírórás és nem vízórás közös költséget, emeléskor csak a nem vízórás költséget közli, én fizetek a vízműveknek, és találomra a közös költséget, ő meg tartozást tart nyilván és perrel fenyeget. Végül tértivevényes ajánlott levélben kértem, írja meg a vírórások nm/hó/Ft közös költségét. Erre még válasz sem érkezett? Mit tegyek?
Tudomásom szerint a társasházi törvény szerint köteles ezt az adatot közölni?
Köszi a választ, ha valaki tudja
Ja, és csekket se hajlandó adni 1 éve, jogában volt átutalásra kényszeríteni?
Bözsenéne

Sirtos # 2007.05.27. 08:04

Köszönöm a paragrafust, meg fogom nézni, milyen lehetőségeim vannak.
Az előző bejegyzés zárójelben lévő részéhez pedig annyit....: az adós játszik időhúzásra és elévülésre.
A legborzasztóbb hogy ebben partnerre talált a közös képviselőben, aki nem tartja be az előírásokat és nem veti ki a garázzsal növelt (nagyobb tul. hányad szerinti) közös költséget az érintettekre.
Ami véleményem szerint erőssen korrupció gyanús, hiszen 20 tulajnak kedvez 100-al szemben. Mi érdeke is fűződik ehhez ?
Annak aki követel bizonyítania kell hogy 5 éven belüli időben legalább felszólította az adóst. Sőt 5 éven belül bíróságra is kell adni az ügyet. Na akkor sosem évül el.
Ha ezt nem teszi 5 év után automatikusan elévül a követelése.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.26. 14:32

Nem is mondtam, hogy "feltétlenül". Mindössze azt mondtam, hogy nem olyan egyszerű ez, hogy csak az legyen kérdés, a Ptk. melyik szakasza rendelkezik az általános elévülési időről. (Ami egyébként sem igazi kérdés, hisz annak, aki követel, felesleges az elévülésre hivatkoznia.)

ObudaFan # 2007.05.26. 13:22

Azért hogy ez alapító okirat módosítás lenne, az nem feltétlenül állja meg a helyét, mert annak azért ahhoz nem elég egy feles határozat. Persze, ma már nem is kell alapító okiratban rendelkezni a költségviselésről. És akkor itt jön a slágerkérdés: mi van akkor, ha régi szabályok szerinti alapító okirat rendelkezik róla, törvénysértő módon nincs új alapító okirat, és van egy, a törvény hatályba lépése után született feles törvény, ami a régi alapító okirattal ellentétes. :)

Persze, ha jelen esetben még feles határozat sincs, akkor tisztább a helyzet.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.26. 10:19

Ptk. 324. §

Én szóltam...

Sirtos # 2007.05.26. 10:06

A legelső hozzászólásban írtam, hogy az alapító okirattól eltérő fizetésre nincs közgyűlési határozat !
Addig meg kötelező betartani az alapító okirat előírását.
A közös költséget megállapító határozatot pedig a kisebbség jogos sérelmét érintőleg 60 napon belül meg lehet támadni.
Nem vitatkozni szeretnék ezen a fórumon....
Segítséget kérni jöttem ide !
Tudja valaki melyik jogszabályra hivatkozhatok hogy 5 évre visszamenőlegesen is megállapítsa a bíróság az elmaradt összegeket ?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.26. 09:53

Azért mert a társasház közgyűlése jogosult a közös költséget megállapítani. A megállapításban nem köteles követni a tulajdoni hányadokat - a gyakorlatban nem ritka az eltérés, épp a nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában.
Egy ilyen határozat akár az alapító okirat módosításának is tekinthető. A módosítást ugyan be kell jelenteni a földhivatalnál, de az elmulasztás nem teszi érvénytelenné.
Stb.
Na, ezért nem egyértelmű és egyszerű.

Sirtos # 2007.05.26. 09:34

Miért nem egyértelmű és egyszerű ? Az alapító okirat a mai napig kötelezi a házunk garázzsal rendelkező tulajdonosait, hogy garázsaik után nagyobb tulajdoni hányad szerint fizessék meg a közös költséget.
Ha valakinek a vízórája megáll és 5 év múlva a Vízművek egy ellenőrzés során felfedezi a hibát, simán kiszámolja 5 évre visszamenőleg átlagosan mennyivel is tartozik neki a fogyasztó. És behajtja ! Õk milyen törvény szerint járnak el ?
5 éven túl azt tudom, hogy már semmi sem érvényesíthető, de addig.... !!!
A Ptk nagyon tág behatárolás, eddig én is eljutottam.
Azt hittem valki tudja, hogy azon belül hol található.
Még mindig kérem, aki tud S.O.S segítsen ! Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.25. 16:06

Hát a Ptk. De szerintem az ügy messze nem ilyen egyértelmű és egyszerű.