opciós jog S.O.S.

Fórum → segítségkérés
régebbi elöl     új hozzászólás

Zoltán György # 2004.02.22. 07:11

A gyakorlatban, hivataloknl eddig csak a feladást nézték, tulajdonosi hozzájárulás esetén is vártak még két hetet, hogy a Baross utcából a Baross utcába megjöjjenek a levelek. egyik esetemben megkérdeztem, hol tart az ingatlan elidegenítése (17. nappal a határidő után)? Akkor és ott megpályáztam én is. Nem mindenhol veszik véresen komolyan, de jó tanulni.

Leiterjakab # 2004.01.18. 08:28

Az 1. pontban felvettetekkel egyet értek, ez egyértelmű.

Leiterjakab

Leiterjakab # 2004.01.18. 08:27

Szóval az a kérdés, hogy a jognyilatkozat megtétele vagy a hatályosulás kell, hogy határidőn belül megtörténjen. ez az elkülönülés szerintem csak látszólagos, mert a jognyilatkozat akkor válik megtetté, amikor az megérkezik a másik félhez, az, hogy én leírom és feladom postára az még nem lesz jognyilatkozat, ezt azzal tudnám bizonyítani, hogy tegyük fel a postai küldemény elvész, megsemmisül stb. azaz nem érkezik meg a címzetthez. Ekkor azt mondhatjuk, hogy nem történt jognyilatkozat. Azaz a jognyilatkozat csak akkor válik azzá, ami - azaz jognyilatkozattá - amikor az megérkezik a másik félhez.

A másik érvem az általam preferált változathoz, hogy erre az esetre alkalmazndó a Ptk. 214. § (4)

Ha az elfogadó idejében megtett nyilatkozata az ajánlattevőhöz elkésve, az ajánlattevő köteles érkezik, az ajánlattevő köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni, arról, hogy a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja a szerződés létrejön.

A Ptk. 214. § (4) bek. ugyan az ajánlattétel-elfogadás kategória párra vonatkozik, de lényegében az opciós jogot gyakorló nyilatkozat is olyan, mint egy elfogadónyilatkozat, mert joghatását tekintve ugyanaz történik: szerződést hoz létre. Ebben a bekezdésben, ugyan az a tényállás van kimondva, mint amit Te helyesnek tartasz Big Cat, azaz a levél feladás időben történik, de az már csak a határidő után jön meg a címzetthez, erre az esetre azonban a Ptk. már a címzett kezébe teszi le a döntés jogát, tőle függ egyedül, hogfy értesíti- e a feladót, hogy "Bocs barátom, de ezzel a levéllel elkéstél..." vagy pedig hallgat és akkor ráutaló magatartásával létrejön a szerződés.

A Ptk. 214. § (4)-ből viszont következik, hogy a levélnek is határidő előtt kell beérkezni, mert ha nem akkor az előbb mondottak szerint, már a címzett kegyétől függ a szerződés sorsa!

A harmadik érvem, amit Te is említesz, Big Cat, hogy ez bizonytalanságot eredményez, mert ha a levél feladásának határidej a lejárat napja, akkor mi a megérkezés napja, az hol van meghatározva? Akkor a levél elméletileg hetkkel később is beérkezhetne, ondjuk ha olyan postás. Ez viszont teljes bizonytalanságot eredményez a címzettnél, akinek a telkére, egyéb dolgára kikötötték az opciós jogot. Mert képzeljük el a következőt!

„A” és „B” megállaposnak, hogy „B” telkére opciót alapítnak szerződéssel „A” javára. „A” a határidő előtt adja fel – teszem azt legyen a határidő márc. 1. – de a levél, ami a jognyilatkozatot tartalmazza, az csak márc. 3-án jött meg a címzett „B”-hez.
„B” márc. 1-én az gondolja: „ Na ha ma nem jön levél „A”-tól akkor én eladom, holnap „C”-nek a telkemet, neki már úgyis régóta fájrá a foga, már annyit bombázott az ajánlataival, holnap felhívom, és megmondom, hogy eladom neki.” B márc. 2-án fel is hívja „C”-t aki rögtön rá áll az üzletre és még az nap megírják a szerződést ügyvéddel együtt stb. Márc. 3-án meg „B” azt tapasztalja, amikor kinyitja a postaládáját, hogy levél jött „A”-tól....

Ha az Általad preferált változatot tartjuk helyesnek, Big Cat, akkor ugye, „B” most jó nagy bajban lenne... Mert már szerződést kötött az opció tárgyát képező dologra.

Ellenben, ha a általam felvetett megoldást fogadjuk el, akkor „B”-nek most semmi dolga nincs csak felhívni „A”-t és közölni vele, hogy „Barátom, te elkéstél ezzel a levéllel, nincs szerződés!” (vagyis a Ptk. 214. § (4) szerint kell eljárnia.)

Végül az Általad preferált lehetősége esetén, akkor „B”-nek eleve számolnia kel azzal, hogy „A” levele megérkezhette egy héttel- két héttel a határidő lejárta után is, de mikor? Meddig legyen kénytelen várni szerencsétlen, amikor már „C” áron felül megvenné azt a telket, de azt mondja, neki, hogy csak ma vagy holnap, mert azután már nekem nem kell a telked. Ekkor pl. „B” elesik egy üzlettől, csak azért mert nem tudja, hogy jön-e levél „A”-tól vagy sem és mikor?

Remélem érthető, én ezt persze, hogy nem a gyakorlat, hanem tisztán az elmélet alapján mondom.

Leiterjakab

the big cat # 2004.01.18. 07:53

Két megjegyzésem volna:

  1. Ha a határidő utolsó napja nem munkanap, akkor a határidő a következő munaknapon jár le, ha jól emlékszem.
  2. Véleményem szerint a jognyilatkozatot kell a határidőn belül megtenni, ahhoz hogy az érvényes legyen, hatályosulni viszont csak a beérkezés után fog. Mondjuk, ha ez így van, akkor jó kis jogbizonytalanság van közötte. Vélemény?
Leiterjakab # 2004.01.15. 13:59

Kedves Lujza!

Igazi fogós kérdésről van szó! Zavarba ejtő dolog, ha a megtanult szabályokról a gyakorlati alkalmazás során derül, ki hogy azok nem fedik le a az előforduló összes lehetséges variációt.

Szerintem az az álláspont helyes, hogy a szerződés lejártának napjáig meg kell érkeznie a címzetthez a az opciós nyilatkozatnak. A Ptké. ami határidővel kapcsolatos szabályokat megállapítja, kimondja, hogy a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei - jelen esetben az opciós jog megszűnése – csak a határidő utolsó napjának eredménytelen elteltével állnak be. Ezért ha jan. 3-áig legkésőbb beérkezik a az opciós jog gyakorlásáról szóló levél, akkor az még biztosan joghatást vált ki. Ha azonban a levél csak jan. 4-én érkezik meg, vagy pedig azt követően, akkor szerintem az opciós jog már nem gyakorolható, mert beálltak a határidő elmulasztásának következményei. Másrészt ezen a napon a tulajdonos már számíthat arra, hogy a határidő eredménytelen elteltével a korábban az opciós jog fennállása miatt korlátozott tulajdona tekintetében ismét szabaddá válik.

A jan. 5-ei beérkezés csak abban az esetben lehet érvényes az op. jog gyakorlása szempontjából, ha tulajdonos aki a levelet megkapja az elmulasztja Ptk. 214. § (4) bek.-ből fakadó kötelezettség teljesítését, vagyis elmulasztja tájékoztatni a levelet küldő személyt arról, hogy késve érkezett meg a jognyilatkozatot tartalmazó levél.

Van természetesen egy olyan időtartam, ami szokásosan eltelik a levél postára adáásától a levél kézbesítéséig. Erre szerintem nem biztos, hogy joggal alapozhat levelet elküldő személy („Ha ma feladom, akkor hétfőre megérkezik...” stb.) Előfordulhat azonban, hogy ez a szokásos határidő azért húzódik el, mert a posta követ el valamilyen „galibát”. Másrészt jan. 1, ugye – ha valóban ezen a napon adták fel a levelet – az ünnepnap, ezért csak a következő napn fogja a posta megkezdeni a levél kézbesítését, feltéve, hogy az már nem munkaszüneti nap. Ha levél nem garantált kézbesítésű idejű belföldi levél, akkor azért a posta nem vállal felelősséget. Ebben az esetben a „szokásos” idő elmulasztásából származó következményeket kénytelen lesz a feladó viselni.

Egyébként szerintem a jognyilatkozattal gyakorolható jog akkor válik „gyakorlottá” ha arról a másik fél tudomást szerez, mert csak a másik fél általi értesülés révén jön létre az egyoldalú megnyilatkozásból jognyilatkozat, a másik fél által értesülés, tudomásszerzés tehát érvényességi kelléke a nyilatkozatnak ahogy Te is írtad.

Leiterjakab

lujza # 2004.01.15. 12:31

Lehet, hogy nagyon egyszerű kérdés, de azért felteszem egy példával:
1.opciós jog január 3-án jár le
2.a jogosult január 1-én írásban él a jogával
3.az opció kötelezettjéhez a levél január 5-én érkezik

Megszerzi a jogosult a tulajdonjogot, vagy sem?

A vételi jogot egyoldalú nyilatkozattal lehet gyakorolni. Ez esetben a gyakorlás időpontja az irányadó, vagy a másik fél általi tudomásszerzés?
Az írásban tett nyilatkozat hatályossá válásához szükséges az, hogy a másik félhez megérkezzék, de a hatály kezdete a megérkezés, vagy a kelet időpontjára visszamenőlegesen áll be a hatály, és a megérkezés csak feltétel?

Tudom, hogy az idézett rendelkezés első fordulatából (szóbeli közlés: "tudomásszerzésével válik hatályossá") logikusan az következik, hogy mindig a tudomásszerzés időpontja a döntő, de a második fordulat (írásbeli közlés) esetén alakalmazott "hatályosságához pedig az szükséges" formula (az előbbivel ellentétben)nem egyértelmű a tekintetben, hogy a hatály beálltának feltételére, vagy kezdő időpontjára utal.
Szerintem amennyiben a tudomásszerzés időpontja a döntő, felesleges további feltételként megkövetelni a megérkezést(hiszen e nélkül hogyan jutott volna tudomásra), legfeljebb annak a megállapítása volna szükséges, hogy a tudomásszerzés vélelmezett időpontja a megérkezés.

Ha az okfejtéshez nincs mit hozzátenni (mert pl. választ sem érdemel) azért a kérdés legelején feltett gyakorlati példára várom a mielőbbi válaszokat.

Jelige: sürgős

Köszi

Üdv