Ha jól tudom a polgári jogban azt jelenti a képmáshoz való jog, hogy mindenkinek joga van eldönteni azt, hogy kívánja-e, hogy róla felvétel készüljön, illetve a már elkészült felvétel a nyilvánosságra kerüljön-e. Mi számít azonban nyilvánossaára kerülésnek?
Ha én felrakom a képemet valamelyik közösségi oldalra, akkor jogában áll-e az én hozzájrulásom nélkül azt a képet más oldal (ami pl. többnyire szexel foglalkzik) kirakni, hivatkozva arra hogy én azt már úgyis feltetem internetre?
Mi számít képmással való visszaélésnek?
A hozzájárulásod nélkül nem lehet azt a képet ide-oda "rakosgatni".
Ha pedig már feltettél magadról egy "olyan" képet (...) ne lepődj meg ha valakinek megtetszett...
Tudnod kellene ki volt az áthelyező, különben nem tudsz vele szemben eljárni.
Legjobb lenne ha az ilyesmi képeidet levennéd a net-ről... - ne kínálgassad má' magadat!...
"Mona"
laikus hozzászóló
Nem "olyan" képről van szó.
Rendes normális profilkép, semmi különleges nincs benne. (Én sajnos úgy nézek ki, ahogy. Erről nem tehetek.)
Ptk
80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.
(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.
BH1985. 17. A képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni, amikor a felvétel összhatásában örökit meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. A nyilvánosságra hozatalhoz a felvételen ábrázolt személy hozzájárulására van viszont szükség, ha - az összes körülményre tekintettel - megállapítható a felvétel egyedisége, egyéni képmás-jellege. [Ptk. 80. § (1) és (2) bek.]
A képmással és a hangfelvétellel való visszaélés nemcsak a (2) bekezdésbe ütköző módon, tehát az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal útján valósulhat meg, de - egyebek mellett - a felvétel készítésével is, ha valaki az érintett engedélye nélkül, illetéktelenül hatol be a személyiségi érdekkörbe, így például ha rejtett kamerával, titkos lehallgatással készít felvételt. Visszaélésnek minősül az engedéllyel készült felvétel rendeltetésétől eltérő célú felhasználása, vagy adott esetben a nyilvánosságra hozatal módja is, amennyiben például az ábrázolt személy azáltal nevetségessé válik.
1. A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozataláról kizárólag az ábrázolt, illetve a felvételen szereplő személy jogosult dönteni.
A nyilvánosságra hozatal fogalmát e körben kiterjesztően kell értelmezni (sokszorosítás, forgalmazás, kiállítás, sugárzás, stb.)
A hozzájárulásban megnyilvánuló rendelkezési jogosultság önálló, a felvétel készítésétől független jog. Önmagában tehát a film, fotó vagy hangszalag stb. készítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti egyben a felhasználás engedélyezését is. Ez alól azonban számos kivétel akad, mikor is a felvétel készítésére vonatkozó engedély a nyilvánosságra hozatalra is kiterjed. Annak megítélésében, hogy az adott esetben a fő szabály vagy a kivétel érvényesül-e, a felvétel készítés céljának, a társadalom életében kialakult gyakorlatnak, szokásoknak valamint a készítő vagy készíttető és az ábrázolt személy között lévő kapcsolatnak van döntő jelentősége.
A hozzájárulás nincs alaki szabály betartásához kötve, az tehát akár ráutaló magatartással is kinyilvánítható.
A felhasználáshoz adott engedély - a Ptk. 207. § (2) bekezdéséből is következően - kiterjesztően nem értelmezhető. Ezért ha annak tartalmából más nem következik, olyan körben tekinthető megadottnak, amely a társadalmi szokásoknak, a készítő és az érintett közötti kapcsolatnak - a felvétel készítés céljára és az eset egyéb körülményeire tekintettel - megfelel.
2. A képmás vagy hangfelvétel - a felvételkészítés körülményeitől függetlenül - jogszabály rendelkezése folytán, kivételesen hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható. Erre
- büntetőeljárás alá vont személy esetében van mód, de csak akkor, ha ezt nyomós közérdek vagy méltányolható magánérdek indokolja; az eljárás súlyos bűncselekmény miatt indult; és a felhasználásra vonatkozó engedélyt az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 2. §-ában foglaltaknak megfelelően az arra jogosult hatóság megadta. Ezen együttes feltételek bármelyikének hiánya a jogszerű közzétételt kizárja.
- lehetőség van akkor is, ha ismeretlen helyen tartózkodó - tehát nem feltétlenül bűnelkövető - személy képmásának, illetve a vele készített hangfelvételnek közzététele nyomós közérdekből vagy méltányolható magánérdekre figyelemmel indokolt és a hatósági engedély is rendelkezésre áll (1978. évi 2. törvényerejű rendelet 2. §).
- nyilvános közszereplés kapcsán is sor kerülhet.
Sokszor vitatott, hogy egy közéleti személyiség esetében hol húzódnak meg a hozzájárulásától független nyilvánosság határai, s mely helyzetek sorolhatók a képmáshoz és hangfelvételhez való jog szabályozásával már védett magánérdek körébe. A gyakorlat ebben a körben a védelmet nem a nyilvános megjelenés tényéhez, hanem annak céljához, rendeltetéséhez köti.
Számos vitára adott okot az is, hogy nyilvános közszereplésnek lehet-e minősíteni azt a helyzetet, amikor valaki nem aktív szereplőként, hanem nézőként, hallgatóként - tehát passzívan - vesz részt valamely nyilvános társadalmi, politikai vagy kulturális eseményen (például színházi előadáson, sportrendezvényen, tömeggyűlésen stb.). A többségi felfogás ennek megítélésekor azt tartja szem előtt, hogy az érintett valamely közfeladat ellátása érdekében van-e jelen vagy sem. Amennyiben a részvétel célja az, hogy nyilvános tevékenységgel valamilyen értéket továbbítson mások számára, a nyilvános közszereplés feltételei fennállnak, ellenkező esetben azonban nem.
Nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán sincs lehetőség arra, hogy a felvétel - megfelelő hozzájárulás nélkül - a tömegből egy-egy résztvevőt külön is kiemelve (egyéniesítve) mutasson be. Az egyéniesített ábrázolási módnak sincs akadálya, ha a felvétel olyan nyilvános közéleti eseményről készült, amelyen szokásos a film, illetve hangfelvétel készítés, mellyel tehát minden résztvevő alappal számolhatott.
Az ügyben a problémát abban látom, hogy a képmásodat te magad hoztad nyilvánosságra amikor feltöltötted a netre. Egyébként meg ne hallgass monára, csak irigy. Szóval jöhetnek akármilyen képek is... akár ide is, hogy mindannyian láthassuk az elkövetés súlyát. :D
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02