Közjegyzői okirat - Érvényesség


BataG # 2005.02.04. 11:43

Vagy elképzelhető, hogy a bíró aláírása úm. hitelesíti a leíró gépi szignóját ?
Ez lehet a Pp. szerint kóser?

BataG # 2005.02.04. 11:41

Amikor megmutaták az aktát, abban több példány jkv. volt, :

  • több hiteles kiadmány, amikre csak pecsétet tettek, - de fölteszem ez így van jól;

és, amire kérdezek:

  • 1 db 'eredeti' pld., amin rajta van a bíró sajátkezű kézírásos teljes-neves aláírása, és a leíró géppel írt monogrammja (de kézírás nélkül).

Tehát a kérdés:
az eredeti jkv-i példányon a bíró kézírásos teljesneves aláírása megléte (ott van) szükségtelenné, mellőzhetővé teszi-e a leíró Pp.118-§(5)-ialáírásának kézzel írott voltát?
(Azaz ilyen esetben elég-e, ha a bírói aláírás mellett a leírónak csak géppel írott (és nem sk-s) monogrammja szerepel csak?)

alorinc # 2005.02.04. 08:36

Ha jól tudom, akkor 8 napos határidő van a jkv. írásba foglalására (az aláírásra a törvény bár közvetlenül nem ír elő határidőt, de szerintem az írásba foglalásnak egyik mozzanata az aláírással való ellátás). Úgy gondolom, hogy a gépi aláírás nem helyettesíti a kézi aláírást hacsak nem sk.-s példány és ez egy hiteles kiadmány (hiteles másolat).

BataG # 2005.02.02. 15:40

Köszönöm T. alorinc, és a T. BJ-től és a Két Lotti-tól bocsánat a betolakvásért.

T. alorinc,
a kérdést annyival megtoldanám, hogy ... ha a 15. napon belül megvan ugyan a jkv, amit a bíró aláír kézírással, DE az úgymond 'leíró'-i aláírás csak egy gépírt szignó (monogramm), ... úgy is aggályosnak tűnik?
(Azaz a 'gépírt.szignó-monogramm' az itt megfelelő aláírásnak minősül vajon?)

(Egyébként talán ezt a Pp. módosítást is a MDF indította (2001))

Köszöm, ha válaszol.

alorinc # 2005.02.02. 14:28

Ha a jegyzőkönyv hangfelvétel útján készül, a jegyzőkönyvet nem a jegyzőkönyvvezető írja alá, hanem a leírást végző alkalmazott. Ebben az esetben az aláírással nevezett azt igazolja, hogy a leírást a hangfelvétellel egyezően készítette el. Mivel hiányzik ez az aláírás, ez érvényességi hiba. Úgy gondolom, hogy eléggé aggályos az ilyen jkv.

Pláne annak fényében, hogy így nem beszéhetünka 8 napos határidő betartásáról.

BataG # 2005.02.02. 14:10

T. alorinc,

csak mert látom 2002-es a téma, és gondolom szakértö vagy, 1 kérdést, ha ... közokirta témában:

Bírósági jkv. a Pp.118.§(5) megsértésével (leírói aláírás nélkül) közokirta-e, vagy sem? szerinted

alorinc # 2005.02.02. 13:45

A kölcsönadók csak azért jelentették ki a fenti dolgot mert zsarolták Õket, hogy ha nem írják alá akkor életükre törnek és földön futóvá teszik Õket.

Ezt miért nem közölték a közjegyzővel az okirat készítése alatt, előtt a megbeszélésen.

Vagy csak később jöttek rá?

Két Lotti # 2002.09.09. 12:20

A tulajdoni lap közokirat, tehát pecsét stb. kellett, hogy rajta legyen.

Ezt azért viszonylag könnyű lesz utólag is eldönteni.


Ügyvéd - Társasági szakjogász

BJ # 2002.09.06. 10:21

Kedves Két Lotti!

Köszönöm válaszod.

Most már csak egy kérdésem lenne,
1996. június-júliusában mi számított HITELES tulajdonilap másolatnak egy közjegyző okirat elkészítésénél?

Előre is köszönöm a választ.

Üdv.:
BJ

Két Lotti # 2002.09.03. 13:56

A közokirati forma csak bizonyítási könnyebség az okiratban foglaltakra jogot alapító részére.  Magyarán: természetesen lehet bizonyítani, hogy a felet zsarolással vették rá a szerződés megkötésére, aminek következtében a jognyilatkozat akarati hibás, tehát semmis.

Ha tényleg nem volt a szerződéskötéskör eredeti (hiteles) tulajdoni lap, akkor a közjegyző sem úgy járt el ahogyan el kellett volna...

További tanulmányozásra, íme a vonatkozó törvényhely:

195. § (1) Az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.
(3) Ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza.
(4) A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban - ha szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék.
 


Ügyvéd - Társasági szakjogász

BJ # 2002.08.31. 15:31

Tisztelt Olvasók!

Egy Közjegyzői okirat hitelességével kapcsolatban fordulok Önökhöz.

Érvényes-e vagy semmis az a Közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés?

Amely egyik pontja kijelenti, hogy:
'A kölcsönvevők a tulajdonjogukat a felmutatott hiteles tulajdoni másolatokkal igazolták, és kijelentették, hogy az ingatlanok per, -teher, - és igénymentesek és azt, hogy azokon más személynek olyan jogosultsága nincs, ami a jelen biztosítékul adást gátolná.'

  • A kölcsönadók csak azért jelentették ki a fenti dolgot mert zsarolták Õket, hogy ha nem írják alá akkor életükre törnek és földön futóvá teszik Õket.
  • az ingatlan nem volt igénymentes,
  • nem hiteles tulajdoni lap másolat volt felmutatva

Előre is köszönöm válaszukat.