Társasházi közös tulajdon

Fórum → segítségkérés
újabb elöl     új hozzászólás

KoRI # 2002.11.07. 00:58

Üdvözlet!

Konkrét esetben szeretném kikérni a szakértök véleményét!

Egy két lakásos (két külön ház)társasházban, közös tulajdonban van a telek. Az alapító okirat is így rendelkezik.

A Tv. szerint, hatlakásos társasházak esetében, a közös tulajdon esetében, a Ptk. az irányadó. A Ptk. 145§ (2) kimondja, hogy jogszabályon alapuló elövásárlási jog illeti meg a tulajdonostársakat harmadik személlyel szemben.

Tehát, ha a mi esetünkben, a tulajdonostárs, aki ráadásul 20/100 arányban tulajdonos, elkívánja adni az ö külön tulajdonát képezö házát, amely a közös tulajdonú telken fekszik, akkor a törvényes elövásárlási jogommal
élhetek-e!
Az én értelmezésem szerint igen.
Kérem a segítségeteket, elöre is köszönettel:

KoRI

Két Lotti # 2002.11.07. 17:15

Ha nincs benne az elővásárlási jog az alapító okiratban, akkor nem.  Azért nem, mert a társasházi tv. 21 § csak azokat a rendelkezéseket rendeli alkalmazni a tv. helyett a Ptk.ból, amik a szervezeti kérdésekre vonatkoznak.  Azaz az ilyen kis társasházakban nem kell közgyűlést tartani, nem kell közös képviselőt stb. választani.  De az elővásárlási jog nem itt van meghatározva.  

Ügyvéd - Társasági szakjogász

KoRI # 2002.11.07. 19:51

Két Lotti írta - 2002.11.7 18:15
„Ha nincs benne az elővásárlási jog az alapító okiratban, akkor nem.  Azért nem, mert a társasházi tv. 21 § csak azokat a rendelkezéseket rendeli alkalmazni a tv. helyett a Ptk.ból, amik a szervezeti kérdésekre vonatkoznak.  Azaz az ilyen kis társasházakban nem kell közgyűlést tartani, nem kell közös képviselőt stb. választani.  De az elővásárlási jog nem itt van meghatározva.  ”

Kedves Lotti!

Már elnézést ha kétségbe vonom a véleményét, de a szervezeti kérdéseken túl, szinte mindenhol találkozom a közös tulajdonra vonatkozó, a Ptk. -hoz utaló rendezéssel. Azonkívül, a Tv. magyarázatban is egyértelműen, részletesen ki van tárgyalva, a közös tulajdon meghatározása, és a hatlakásos vagy ennél kisebb társasházaknál, kifejezetten az a rendelkezés, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog illeti meg a tulajdonostársakat!? Amelyet, ugye nem kell az alapító okiratba foglalni. Százszor átolvastam! Ingatlan jogász ismerősöm is bátorít, hogy nyugodtan indíthatjuk a pört. Csak, gondoltam, itt még érdeklődöm.....
Várom, a válaszokat, de kérem, hogy mielőtt bárki tanácsot ad, nézze át mégegyszer a Tv.-t, és a magyarázatokat is mellé! Előre is köszönöm!

KoRI

KoRI # 2002.11.07. 19:58

Üdv. Lottinak!

Még szeretném hozzátenni, hogy az elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezés, tényleg máshol van, DE amire én utalok, az nem más mint a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezések, amelyekről hat vagy kevesebb lakásnál, a Tv. egyértelműen úgy szól, hogy a Ptk.- közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni! Ezt nem tudom másként olvasni, mert így szól a törvény!
A többi, fennt említett pedig itt található!(jogsz. alapuló előv. jog)
Szóval?
??????HELP!

KoRI

KoRI # 2002.11.07. 20:14

Bemásolom amit én már kívülről tudok, lassan....

11. Társasház, melyben legfeljebb hat lakás van

A Ttv. az olyan társasházban, ahol legfeljebb hat lakás van külön rendelkezést tartalmaz. Ilyen társasházban nem kell

  • közgyűlést tartani,
  • közös képviselőt (intézőbizottságot), vagy
  • számvizsgáló bizottságot választani.

A szóban forgó szervezetekre vonatkozó rendelkezések (Ttv. 21. § – 38. §-a) helyett a Polgári Törvénykönyvnek a közös tulajdonra vonatkozó szabályait (Ptk. 139. § –146. §-ait) kell alkalmazni. Ebből következik, hogy a Ttv. egyéb kötelező szabályait (Ttv. 1–20. §-át) ilyen társasházaknál is figyelembe kell venni.

Szükséges tehát, hogy az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás célú helyiség a tulajdonostársak különtulajdonába, a különtulajdonként meg nem határozott épületrész, épület-berendezés, helyiség és lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. A közös tulajdon tárgyát képező épületrész a különtulajdonba tartozó lakás (helyiség) alkotórészét képezi, azzal együtt önálló ingatlan.

A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra (helyiségre) vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg.

Az ilyen társasházra irányadó az a szabály, hogy a tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása, felújítása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.

..............
és a Ptk.

XII. fejezet
A közös tulajdon

139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
(2) Kétség esetén a tulajdonos társak tulajdoni hányada egyenlő.

140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.
(2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.

141. § A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

142. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.

143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.
(3) Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.

144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

  1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,
  2. az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.

145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.
(3) A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.

146. § A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.

KoRI

Nausea # 2002.11.11. 13:00

A törvény fogalmazása valóban nem teljesen egyértelmű, de egyetértek Két Lottival, hogy a Ptk-t csak a szerveti kérdésekben kell alkalmazni. Társasház esetében a törvényi elővásárlási jog nem alkalmazható.

Nausea

Két Lotti # 2002.11.11. 13:05

Megint megnéztem, de lehet, hogy mi beszélünk másról.

Szóval, mire szeretnél Te elővásárlási jogot?  A házára? Magyarul, ha ő eladja a házat, akkor Téged, mint kétlakásos társasházi tulajdonost előváráslási jog illet meg?

Ha így van, akkor szerintem erre nincs elővásárlási jogod.  Továbbra sem.  De ha megmutatod a rendelkezést, akkor nagyon szívesen elismerem, hogy tévedek.

Ha azonban azon az alapon akarsz elővásárlási jogot a házára, hogy a telek, amin a háza áll, az közös tulajodon, akkor sajna az nem megy, mert ilyen esetben sem válhat el a föld és az építmény tulajdonjoga, mert ugye minden házban a telek közös.  Ja, és egyébként a Ptk.-ban van valalmi olyan, hogy ha mégis elválik a tulajdonjog, akkor az épület tulajdonosának elővásárlási joga van.

Meg is találtam:
97. § (1) Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg.
(2) Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik.
(3) A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg.

Azt írod, hogy a törvény egyértelműen úgy szól, hogy a hat lakás alatti társasházaknál a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni?

Hol van ez az utaló rendelkezés???
 

Ügyvéd - Társasági szakjogász

KoRI # 2002.11.11. 15:13

Szia Lotti!

Már bemásoltam, az utalást feljebb!
Lsz. olvasd el, és segíts!

KoRI

KoRI # 2002.11.11. 17:31

Mégegyszer szia Lotti!

Pontosítok, mivel az a hosszú utalás, amit fentebb eszközöltem az a Tv. maagyarázata!

A Tv. pontosan a 21.§ (3) pontban így rendelkezik:
'Az olyan társasházban, amelyben legfeljebb hat lakás van, a 21-38. §-ok helyett a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.'

A Ptk. ide vonatkozó utalását is, fennt megtalálod, ebben már szó nincs a szervezeti témákról, ellenben ott van az elővásárlási jog. Ha ezeket a szabályokat kell alkalmazni, akkor ezt is. Tehát jár az elővásárlási jog!Próbálom úgy értelmezni, ahogy mondjátok, de ha elolvasod beláthatod, hogy nem megy. Jó lenne tudni, hogy a bírói gyakorlat mit mutat, de nem találok semmi segítséget...
A Tv. magyarázata is meggyőző szerintem!?

Igazad van, a telek közös tulajdonban van, és arra a házra ill. a közös terület azon részére amelyen az a kis ház áll, tartok igényt!
Ezt a nagyszüleim adták ajándékként birtokba, még a hetvenes években egy 'barátnak', aki most jó pénzért el akarja adni, egy vadidegennek, és hallani sem akar arról, hogy nekünk adja vissza, még azért az összegért sem, amennyit a leendő vevője akar adni. Magyarul kib....dira játtszik, és roppant kellemetlen helyzetbe hozott minket. Az alapító okiratból kimaradt az elővásárlási jog kikötése, ezért kapaszkodunk, most minden szalmaszálba. Az igazság az, hogy már két ügyvéd ismerős szerint a fennti jogsz. szerint igazunk van, és perelhetünk, de szeretném a tuti-t tudni!
HELP!!!!!!!!
Előre is köszönöm!
Folyamatosan jogeseteket próbálok keresgélni a neten, de nem igen találtam még hasonló ügyeket.

KoRI

KoRI # 2002.11.12. 12:08

Nausea írta - 2002.11.11 14:00
„A törvény fogalmazása valóban nem teljesen egyértelmű, de egyetértek Két Lottival, hogy a Ptk-t csak a szerveti kérdésekben kell alkalmazni. Társasház esetében a törvényi elővásárlási jog nem alkalmazható.”

Kedves Naesea!

Az ide vonatkozó, ill. amire a Tv. utal a Ptk.-ban, az nem tartalmaz SEMMIT sem a szervezeti kérdésekkel kapcsolatosan! Nézd meg, kérlek a Ptk.-t, és mond el, hogy mire gondolsz.

KoRI

KoRI # 2002.11.12. 13:10

Mégegy idézet a Tv. kommentárjából!
Erről beszélünk....!

'A közös tulajdon elidegenítése esetén az elővásárlási jog gyakorlása
A közgyűlés által történő elidegenítés során a közös tulajdonban lévő ingatlanrész tulajdonjogának átruházásáról van szó. Ha az átruházás jogcíme adásvétel, akkor felmerülhet az a kérdés, hogy a harmadik személy által tett ajánlat esetén a társasházi tulajdonostársnak van e jogszabályon alapuló elővásárlási joga.

A kérdés megoldásánál hivatkoznunk kell a Ttv. 20. §-ára, amely szerint a társasház-tulajdonnak a törvényben nem szabályozott kérdéseire a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből viszont levonható az a következtetés, amit a Ptk. 145. §-ának (2) bekezdése tartalmaz, mely szerint a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. Úgy véljük tehát, hogy ha a tulajdonostárs harmadik személy (kívülálló, nem tulajdonostárs által) tett ajánlatát teljes egészében elfogadja, akkor a társasházat semminemű hátrány nem éri, ezért a jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlásának megvonását semmi sem indokolhatja.'

nos,????

KoRI

Nausea # 2002.11.13. 10:12

KoRI írta - 2002.11.12 13:08
Nausea írta - 2002.11.11 14:00
„A törvény fogalmazása valóban nem teljesen egyértelmű, de egyetértek Két Lottival, hogy a Ptk-t csak a szerveti kérdésekben kell alkalmazni. Társasház esetében a törvényi elővásárlási jog nem alkalmazható.”

Kedves Naesea!

Az ide vonatkozó, ill. amire a Tv. utal a Ptk.-ban, az nem tartalmaz SEMMIT sem a szervezeti kérdésekkel kapcsolatosan! Nézd meg, kérlek a Ptk.-t, és mond el, hogy mire gondolsz.

pl. Ptk. 144:§ (mely kérdésekben döntenek a tulajdonostársak egyhangúan), Ptk. 140. §. (2) (a szótöbbséges határozatok) stb., ezek a szabályok tulajdonképpen mind szervezeti kérdésekről rendelkeznek. mivel közgyűlés nincs a tulajdonostársak döntenek..

Nausea

Nausea # 2002.11.13. 10:45

Hogyan lehet alkalmazni a külön tulajdonban lévő lakásokra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait??? Ezen lakások tekintetében nem áll fenn tulajdonközösség, tehát nem alkalmazhatók a közös tulajdon szabályai, kivéve a szervezeti kérdéseket.

Nausea

KoRI # 2002.11.13. 10:47

Ezzel egyetértek!
És mit gondolsz a 145.§ 2. bek.-ről??

Nausea írta - 2002.11.13 11:12
KoRI írta - 2002.11.12 13:08
Nausea írta - 2002.11.11 14:00
„A törvény fogalmazása valóban nem teljesen egyértelmű, de egyetértek Két Lottival, hogy a Ptk-t csak a szerveti kérdésekben kell alkalmazni. Társasház esetében a törvényi elővásárlási jog nem alkalmazható.”

Kedves Naesea!

Az ide vonatkozó, ill. amire a Tv. utal a Ptk.-ban, az nem tartalmaz SEMMIT sem a szervezeti kérdésekkel kapcsolatosan! Nézd meg, kérlek a Ptk.-t, és mond el, hogy mire gondolsz.
„

pl. Ptk. 144:§ (mely kérdésekben döntenek a tulajdonostársak egyhangúan), Ptk. 140. §. (2) (a szótöbbséges határozatok) stb., ezek a szabályok tulajdonképpen mind szervezeti kérdésekről rendelkeznek. mivel közgyűlés nincs a tulajdonostársak döntenek.. ”

KoRI

KoRI # 2002.11.13. 10:58

Nausea írta - 2002.11.13 11:45
„Hogyan lehet alkalmazni a külön tulajdonban lévő lakásokra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait??? Ezen lakások tekintetében nem áll fenn tulajdonközösség, tehát nem alkalmazhatók a közös tulajdon szabályai, kivéve a szervezeti kérdéseket.”

A társasház egy tulajdonközösség, nem?
Erre találták ki. A közös tulajdont nem lehet egymástól függetlenül elidegeníteni. Ha a külön tulajdon a közös tulajdonon van akkor, szerintem érvényt lehet szerezni a törvénynek!??

KoRI

KoRI # 2002.11.13. 11:03

Nausea írta - 2002.11.13 11:45
„Hogyan lehet alkalmazni a külön tulajdonban lévő lakásokra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait??? Ezen lakások tekintetében nem áll fenn tulajdonközösség, tehát nem alkalmazhatók a közös tulajdon szabályai, kivéve a szervezeti kérdéseket.”

Illetve, hogy a kérdésedre válaszoljak, én sem tudom, hogy hogyan lehet alkalmazni, ezért érdeklődöm. Egy dolog viszont tény: a törvény szerint alkalmazni kell! A közös tulajdonra vonatkozó minden egyes rendelkezést. Tehát az elővásárlási jogokat is. Ezt szerintem ne vitassuk, mert erről szól a törvény, és a magyarázatok is.
A hogyan az tényleg érdekel, de szerintem ne vonjuk kétségbe a törvényt.

KoRI

Két Lotti # 2002.11.13. 11:50

Most már engem is kezd érdekelni.

Tehát, Te azt mondod, hogy a 20. § alapján a Ptk.-t kell alkalmazni minden egyes kérdésben, amiről a társasházi tv. nem rendelkezik.

Azt ugye nem vitatjuk, hogy a ház az ő külön tulajdona.  A telek meg közös tulajdon.  Te a ház eladása esetén szeretnél magadnak mint társasházi tulajdonostárs elővásárlási jogot.

Most szólj, ha eddig nem így van.  Ha így van, akkor:

azt ne vitassuk, hogy a 21. (3) alapján nem utalhatunka  Ptk.-nak az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezésére, mert az egyértelműen a szervezeti rendelkezések helyett rendeli alkalmazni a Ptk. közös tulajdoni szabályait.

Tehát marad a 20. §, ami alapján bejön a Ptk. és lesz elővásárlási jogod.

A 20. § viszont nem tesz különbséget a hat vagy akárhány lakásos társasház között, tehát ha a Te álláspontod helyes, akkor minden tásasházban elővásárlási joga van a tagoknak a másik tag különtulajdonában lévő ingatlanra.  Amit Te a kommentárból beidéztél, az a közös tulajdonban álló ingatlanrészekre vonatkozik (pl. tetőtér, házmesterlakás), amennyiben ezt kívánja a társasház közösség eladni.  De nem valamelyik tulajdonostárs különtulajdonára!!!

Szóval mire akarsz elővásárlási jogot?  A házára vagy a telekre?
Ha ugyanis a telekre, akkor van esélyed, hogy bíróság elismeri az elővásárlási jogodat, bár szerintem ez is necces.  Tuti biztos, hgoy benne van az alapító okiratban, hogy a telek közös tulajdont képez???

Ha igen, akkor így oldalvízről lehet elővásárlási jogod, de sajnos azt neked kell bizonyítani a bíróság előtt.

Más kérdés, hogy ezzel az egész hercehurcával (illetve annak kilátásban helyezésével) minden épeszű vásárlójelöltet meg tudsz rémiszteni, és senki sem fogja megvenni a különtulajodnában álló lakást.

Ügyvéd - Társasági szakjogász

KoRI # 2002.11.13. 16:54

Szia Lotti!

Na végre, kezd alakulni!:-)))))

A válaszod eleje, stimmel.
Az alapító okirat tartalmazza egyértelműen, hogy ez társasház / ezért van alapokirat/ és tisztázza a külön tulajdoni részeket, ill. a telek közös tulajdoni voltát.

Én azt mondom, hogy a Tv. 20.§-a alapján, a Ptk. 145.§ 2. szakasza elég egyértelmű. Erre utal a Tv. magyarázata, értelmezése, és erre vonatkozóan találtam jogesetet ami hasonlóan jár el.

A 21.§ (3) szerintem egyértelmű.
A fogalmazás szerint a közös tulajdonra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni a Ptk. ide vonatkozó részéből, azaz 139.§-146.§-ig bezárólag mindent.

A törvény nem azt mondja, hogy csak a szervezeti témák miatt, hanem -mivel ez speciális eset, hogy hat lakás alatti th.-ról van szó- a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni. Tény, hogy mindezt, a Tv. 21.§-38.§ helyett rendeli alkalmazni, amelyek a Tv. szervezeti egységeit tárgyalja.
De még csak meg sem említi az erről rendelkező törvényi szövegezés a 'szervezeti' kifejezést, annál inkább ott van a 'közös tulajdon szabályai' mondatrész!

De tovább fejtegetve a teoriám, az sem következhet ebből, hogy az Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései közül CSAK a szervezeti rendelkezéseket ragadjuk ki és mást figyelmen kívül hagyunk! A többit csak sorkitöltésre használjuk???:-))))

Ha 139-146.§ az utalás, akkor  minden egyes sora követendő szabály! Nemde??

Ráadásul, szervezeti kérdéseket nem is igen tárgyal a Ptk. ezen része, de ez most nem fontos, viszont a bűvös 145.§ (2) már annál fontosabb nekem.

Akkor elmondom, mert nem akartam, hogy ez a tetü eladta, kb. 1 hónapja, adásvételi szerz. kötött egy vadidegennel, a felét már kézhez is kapta. Hiába egyezkedtünk évek óta, többet is akartunk adni, mint amennyire most kötött szerződést, de átvert bennünket. Az okát nem tudjuk, és nem értjük. Azóta nem tárgyal velünk, ezért kezdtünk bele a háborúba. Már elment a kereset a bíróságra, két hete.

Tehát, nekem mindegy, hogy mire állapít meg a bíróság előv.jogot a részünkre, amit szeretnénk elérni, hogy nem vette figyelembe a tulajdonostárs a jogainkat, érvénytelenítsék a szerződésüket és pont. Utána pedig, majd élve a jogainkkal, természetesen elfogadva az árat amit most kialkudott, kötessen meg adásvételi szerződés, ami már no problem.

A lényeg, hogy mondja ki a bíróság, hogy nem érvényesülhettek a jogaink, tehát a szerződése semmis!

Remélem, érted miért és mibe kapaszkodunk, remélem sikerül.
Bocs a sok hibáért, de már kapkodok....

KoRI

Két Lotti # 2002.11.14. 14:09

Szia,

Ezek szerint már beadtátok a keresetet.

Most már nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz az eredmény.  Melyik bírósághoz ment?

Egyébként pl. rögtön kérjetek perfeljegyzést, mert akkor a vevője akár el is állhat, ha félős típus.
üdv.
Két Lotti

Ügyvéd - Társasági szakjogász

KoRI # 2002.11.14. 22:06

Helló újra,

Beadtuk, igen. Perfeljegyzést is kértünk, természetesen.

  • a földhivatalban elintéztem egy széljegyzést, amely tartalmazza, hogy perfeljegyzést kértünk stb. Azonnal széljegybe is vették a kérelmet, úgyhogy nem fog hitelt kapni a pasikám, a hiányzó összegre. Mert ezt tervezte, derült ki az adásvételi szerződésükből, amit meg sem küldtek nekünk!, szintén az FH-ból szereztem.

Benne, T. ügyvédjük leírta, hogy ügyfele tájékoztatása szerint, nincs előv.jog., és egyéb teher!
Le sem ellenőrizte, és ez tudjuk, hogy hiba! Sebaj...

Tulajdon fenntartással adta el, mivel az összeg másik felét bank hitelből akarták megoldani, ami mostmár ugrott.
Mi kp. akartunk fizetni!!!! Érthetetlen! Talán erre ment ki a játék, hátha többet tud belőlünk igy kicsikarni.... de mostmár késő. A bíróság azt az összeget veszi figyelembe, ami az adásvételi szerz.ben most van.

Mit gondolsz, szerinted megnyerhető ez
a per a részünkről????

KoRI

KoRI # 2002.11.14. 22:20

Bocs, kimaradt.....

Budai központi kerületi bíróság!

Vevőjelölt nem félős, már egyezkedtem vele is, de annak a hülye /mert tényleg az/ ügyvédjének hisz. De erősen aggódik, ez már látszik rajta, főleg a széljegyem után!:-))))))

Azért, ha van időd, vagy valakinek van ideje, hasonló ügyben, jogeseteket, BH, stb. egyéb észrevételeket továbbra is várok itt, vagy email! Köszönöm!

Természetesen közzé teszem a fejleményeket! Okulás céljára!:-)))

KoRI