Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Ingatlan nyilvántartás

MajorDomus # e-mail 2020.10.22. 17:50

Szerintem az tökéletes a célra.

wers # e-mail 2020.10.22. 08:16

nálam "kereskedelmi egység" a kivett lakóház után (a kis nyári konyha, nem tudom az előző lakónak milyen terve volt vele, így maradt)

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.10.22. 07:24

Dehogy! "Kivett üzlet" vagy valami ilyesmi.

www.kbs-ugyved.hu

Kogeza # e-mail 2020.10.21. 19:48

És mi fog változni a tulajdoni lapon a korábbiakhoz képest? Pl. marad az ingatlan jellege "lakóház, udvar"? Vagy azt honnan látom, hogy egy ingatlan üzleti hasznosítású?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.10.21. 19:26

Hát pont ezt. Az adatváltozás átvezetését.

www.kbs-ugyved.hu

Kogeza # e-mail 2020.10.21. 12:09

A korábban feltett kérdésem a következők miatt merült fel.

Egy beruházási hitel igénybevételének az alábbi a feltétele:
"Az ingatlan-nyilvántartásban az épület fő rendeltetési jellege szerint lakóingatlanként nyilvántartott ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, illetve építésére a program keretén belül akkor folyósítható beruházási hitel, ha a lakóingatlan hasznosítása tartósan kizárólagosan üzleti célúra változik, és ez a tény az ingatlan-nyilvántartásban legalább széljegyként bejegyzésre kerül."

Adott egy "kivett lakóház, udvar" jellegű ingatlan. Már rendelkezésemre áll a hatósági bizonyítvány, miszerint az illetékes hatóság az üzlet funkcióra történő rendeltetésváltozást tudomásul veszi.

Ezen felül, a hatósági bizonyítvány birtokában, a földhivatalnál mit kell kezdeményeznem, a tulajdoni lapon minek kell változnia, hogy megfeleljek a hiteligénybevétel feltételének?

Köszönöm előre is!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.10.12. 16:07

Mert? Mi a konkrét problémád?

www.kbs-ugyved.hu

Kogeza # e-mail 2020.10.12. 16:00

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról
2. § A tulajdoni lap I. része az alábbi adatokat tartalmazza:
c) az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.)

A kérdésem az lenne, hogy bármely jogszabály meghatározza tételesen, hogy az ingatlan (épület) fő rendeltetés szerinti jellege mi lehet?

Köszönöm szépen!

ronix #   2009.12.15. 11:39

Üdv’ Immaculata!
Rajta vagyunk a rendezésen, de azok a bizonyos malmok ezen a téren is lassan őrölnek. Pláne ilyenkor, a közelgő ünnepek előtt. /Kellett nekünk elodázni a dolgokat./

Ellenben vitatkoznék azzal a kijelentéseddel, hogy „Az ingatlanadókat az önkormányzatok fogják kivetni és beszedni. Az ingatlanok értékét az általuk felkért értékbecslők fogják megállapítani az ott kialakult nmszámítás és egyéb növelő, csökkentő tényezők figyelembevételével.

Vitatkoznék, az ügyünk intézésével kapcsolatos friss élményekből (is) táplálkozva.
Ugyanis az ügyünk rendezésével kapcsolatban megkeresett ügyvéd –ahelyett, hogy a feladatra koncentrált volna–, magát teljesen felkészültnek beállítva, arról tájékoztatott, hogy mielőtt az ingatlanadó miatt beijednék, és össze vissza rohangálnék, mint pók a falon, inkább beszéljek a helyi önkormányzat adóosztályával, mert tuti, hogy majd hozzájuk fog tartozni ez a dolog; és lehet, hogy teljesen felesleges az egész sietségem. Azaz, hogy nem kell elkapkodni a tulajdonviszonyok rendezését.
S amikor tájékoztattam az önkormányzattól kapott infóról, csak annyit mondott, hogy ő még nem ásta bele magát ennyire mélyen a törvénybe, stb. Röhejes.
De nem panaszkodni akarok!

A lényeg:
Szerintem –és a mi helyi önkormányzatunk adóosztálya szerint is– az önkormányzatoknak effektíve semmi közük nem lesz ehhez az új adóhoz, ami nem keverendő össze a már több településen is alkalmazott helyi ingatlan és/vagy építményadókkal.
Az APEH-nak kell bevallani és befizetni. Olyannyira, hogy az is adott, hogy kinek mikor kell majd eleget tennie a bevallási kötelezettségének. Más az időpont a magánszemélynek, az EV-nak, az EVA-soknak és a cégeknek is.

Érdekesség még az is, hogy pl. ha valaki magánszemélyként érintett, azaz ingatlanadó bevallást kell benyújtania, akkor azt az szja bevallásával egyidőben kell majd megtennie, és neki nem készítheti majd el az szja bevallását a munkáltatója.

Penny # e-mail 2009.12.15. 10:22

köszönöm az infót!

MajorDomus # e-mail 2009.12.12. 20:58

A kérdésnek elméleti jelentősége sok van, gyakorlati annál -kevesebb.
Általában kisebb házaknál-fordul-elő -ilyen, tudtommal a lakás tul. Lapjára ez nem kerül fel. A társasházban mindenki tud erről eladáskor vagy házon belül kel el,vagy ha nem az elővételi jogrol történő lemondás beszerzése az eladó feladata. A szerződés előtt a vevő ügyvédje megnézi a tul. Lapot s az Alapitó Okiratot.

Penny # e-mail 2009.12.12. 09:35

Kedves Fórumozók!

Ha egy társasház tagjai az alapítóokiratban elővásárlási jogot kötnek egymás javára, az ha jól tudom a társasház törzslapjának a III. részében kerül feltüntetésre.

Na most a kérdésem az lenne, hogy az ilyen elővásárlási jog feltüntetésre kerül-e ilyen esetben a külön tulajdonban lévő lakások tulajdoni lapján is?
Vagyis ha veszek egyek lakást egy társasházban, és a lakás tulajdoni lapja teljesen "tiszta", előfordulhat-e, hogy a szomszédoknak elővásárlási joga van, ami csak a törzslapon van feltüntetve?

Remélem sikerült érthetően leírnom... Előre is köszönet minden válaszért.
Penny

Immaculata (törölt felhasználó) #   2009.12.10. 18:22

Kedves Ronic!

Az ingatlanadókat az önkormányzatok fogják kivetni és beszedni. Az ingatlanok értékét az általuk felkért értékbecslők fogják megállapítani az ott kialakult nmszámítás és egyéb növelő, csökkentő tényezők figyelembevételével.
A tulajdoni lapot csak a tulajdonviszonyok miatt fogják vizsgálni. Tehát, ha ténylegesen fenáll egy kétlakásos társasház és a tulajdoni lapon csak ti vagytok tulajdonosként feltüntetve, akkor elég rosszul fogtok járni. Rendezni kellene a helyzetet.

ronix #   2009.12.07. 23:37

MajorDomus!
Azért nem eszik olyan forrón azt a kását!
De, hogy sorba menjek, s még 'pikánsabbá' tegyem a dolgot.

A tulajdoni lapon csak egy régi családi ház van, amit a szülő örökölt a saját szüleitől. Ennek az értéke nem lenne több 14-15 milliónál. Mai árfolyamon sem.
De időközben ~10 éve a szülő felújította és bővítette a saját házát, miközben hozzájárult, hogy a gyereke a már meglévő házzal egybeépítve egy külön bejáratú lakást építsen a telkére.
Mindezt egy közös építési engedélyben, ami egy kétlakásos családi ház építésére szólt.
2003-ban kaptak végleges használatbavételi engedélyt. 2004-be földmérővel elkészíttették a változásbejelentéshez szükséges vázrajzot, de arra már nem futotta, hogy ügyvéddel is elintézzék a teendőket. A dolog lógva maradt. Máig.
Nem csak a földhivatali dolgok intézése, hanem a ház befejezése is. Elfogyott a 'tehetség'.

Adócsalás? Azt biztosan nem így kell csinálni.
Banki hitel, szocpol, ezek miatti jelzálog bejegyzések, lakhatási engedély dátuma..., máig befejezetlen homlokzatok, befejezetlen belső helyiségek, stb. Nem lenne gond bizonyítani, hogy miből és mikor épült.

Egyébiránt a szülőnek csak a saját részével kellene foglalkozni, meg gyereknek is csak a sajátjával.
A felelősség csak abban közös, hogy elmulasztották bejelenteni a változásokat.
Gondolod, hogy ez miatt egyből jövedelem eltitkolásra asszociálna a hatóság?

Ami pedig a számokat illeti.
Lehet, hogy én nem tudom jól -bár mára már eléggé „kiműveltem magam a témában” :)))-, de szerintem ha egy ingatlan 2. ingatlanként meghaladja a 15 milliót, akkor a teljes értéke adóköteles, nem csak a felettes rész.
Ugyan úgy, mint az 1. ingatlannál, ami ha az értéke meghaladja a 30 milliót, akkor a teljes értéke adóköteles, nem csak a felettes rész.
Rosszul tudom???
Köszönöm az ügy gyorsíthatóságára tett javaslatodat.

MajorDomus # e-mail 2009.12.07. 22:50

Ja,hogy mi a gondja az Apehnek? Mindössze az, hogy a tul lapon van egy 23 milliós ház, a valóságban egy 45 millás, ami 3-ik ingatlan esetén totál- adózik, a tul lap szerint viszont 2-ikl ház- s -csak a 15 millió ft feletti része adóköteles. A 8 millió s a 45 millió adókülönbözete miatt azt fogja állitani a CÉG hogy azért nem jegyeztetted be, mert szándékosan adót akarsz csalni. Hogy 8 éve felépült, senkit nem érdekel . Tiéd a bizonyitási teher

MajorDomus # e-mail 2009.12.07. 22:42

A gond ott-van, hogy-a- szűlőnek ez a 3-ik lakása tehát -teljes egészében adóköteles. Az Apeh sajnos mindenkit potenciális adócsalónak tekint s neked kell bizonyitani az ellenkezőjét. Ha történetesen egy garázst is épitettél akkor több éve adócsalást követsz el,mert nem fizetsz épitményadót. Ha most benyujtod a papirokat széljegy kerül a tul.- lapra, de egyszeri 10 ezer- ft ellenében azonnal bejegyzik a változást. Csak az ügyvéded-igyekezzen. Jól megtudod fizetni abból amit megspórolsz a vagyonadón a 45 millás- ház- után. Ha bejegyzik te nem fizetsz semmit 30 milláig-ha benne laksz.

ronix #   2009.12.07. 21:07

Immaculata!
A földhivatalnál lévő tulajdonlap szerint jelenleg csak egy szülő az ingatlan tulajdonosa.
A két lakás összértéke egyébként 45-52 millió között lehet.
A szülő lakása max. 23, a gyereké pedig max. 29 millió.

Jól gondolom, hogy mivel nem volt még beadva a változásbejelentés, és nem lettek rendezve a tulajdonviszonyok, a nyilvántartásból csak az eredeti helyzet látszik?
Azaz, hogy a szülőnek van egy ingatlana, amire a magyar állam szocpol miatt jelzálogot jegyeztetett be.
Ebből ugyan lehet következtetniük arra, hogy itt építés is történt az elmúlt években, de ha nem lettek beadva a papírok, akkor látják-e a valós mostani helyzetet és viszonyokat?
A kérdés természetesen inkább csak provokatív, mint konstruktív.

ronix #   2009.12.07. 20:55

Nehéz a felfogásom már ilyenkor este felé. :)))
Mire vonatkozott a „...mert ha jövőre -az- Apeh- jön rá-akkor az sokba kerül.” megjegyzésed?

  1. Arra, hogy már régen be kellett volna adni?
  2. Vagy arra, hogy ha nem adjuk be idén, akkor ha jövőre csak az egyik lakás értéke szerepel szülő bevallásában, akkor azt nehezményezni fogja a hatóság?

A használatbavételi engedély 2003-as, de eddig még nem volt belőle gond, hogy nem léptünk.
Nem tudom befolyásolja-e a véleményedet, de a telken csak egy ház van. Egy kétlakásos családi ház, külön bejáratokkal és közművekkel.

Tervbe van véve, hogy még idén be lesz adva, de a közelgő ünnepek miatt tartok tőle, hogy a megkeresett ügyvéd nem fogja vállalni a ráépítési szerződés gyors elkészítését.
(Egyéb ügyekből az tapasztalatom, hogy ezek szerződések néhány hét alatt szoktak csak megszületni az ügyvédi iroda folyamatban lévő ügyei miatt.)

Ezért volt a tapogatódzó kérdésem, arra vonatkozóan, hogy mekkora értéket kell figyelembe vennie a szülőnek, abban az esetben, ha idén már nem lennének beadva a papírok. Elég-e a saját lakásának az értékét, vagy a két lakás összértékét kell majd?

Immaculata (törölt felhasználó) #   2009.12.07. 20:39

Az ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonosokra nem tudják kivetni az adót.

Immaculata (törölt felhasználó) #   2009.12.07. 20:38

:) Nemjól!

Ez az ingatlan jelenleg egy osztatlan közös tulajdonú, melyben a két szülő a tulajdonos. Értéke, - 60m Ft körüli - alapján fogják kivetni a szülőkre az adót, ha bevezetik.

MajorDomus # e-mail 2009.12.07. 20:02

Jól !
Még ebben az évben adjátok be a földhivatalba az ingatlanbejegyzéshez szükséges papirokat, mert ha jövőre -az- Apeh- jön rá-akkor az sokba kerül. Ez egy ördögi kör, nem tudsz belőle jól kijönni. Hiába a gyerek nevére szól a h.engedély ha a szülő telkén 2 ház -van s csak egyet vall be,ráadásul biztos-többet ér 15 milliónál.

ronix #   2009.12.07. 08:52

Sziasztok!

Szeretném megkérdezni, hogyan minősül az alábbi ingatlan.

Egy szülő családi házas ingatlanára építkezett a gyereke.
A szülő felújította és bővítette a saját részét, míg a gyereke -ráépítéssel- saját, külön bejáratú lakást épített a családja számára. Természetesen a szülő írásos beleegyezésével.
Mindezt egy közös építési engedélyben, ami egy kétlakásos családi ház építésére szólt.
A gyerek a saját részére hitelt és szocpolt. is igénybe vett. A hitel már visszafizetésre került, a szocpol miatti 10 év még nem telt el.

Már (régen) megkapták a végleges használatbavételi engedélyt, de azóta sem adtak be a földhivatalhoz változásbejelentést és nem lettek bejegyeztetve a ráépítéssel szerzett tulajdonviszonyok sem.
Azaz a földhivatali papírokon a szülő a tulajdonos, és az ingatlanon jelzálogjog van bejegyeztetve a szocpol miatt az állam részére.

A lakások értéke külön-külön 30 millió Ft alatt van. De a szülőnek ez a lakása már a 3., azaz neki mindenképp lesz adóbevallási és befizetési kötelezettsége a 2010-es ingatlanadó kapcsán.

De mi után?
Jól gondoljuk, hogy a földhivatali papíroktól függetlenül, a valós helyzetnek megfelelően a szülőnek csak a saját lakásának az értéke képezi az adója alapját és nem az egész kétlakásos családi ház értéke?
Köszönöm: ronix

MajorDomus # e-mail 2009.12.06. 13:13

A bejegyzés az adásvételi szerz.- alapján készült. Ott jó ? Akkor levél -Földhivatalnak szerződés másolatban csatol, kijavitást kéred- hivatal saját költségén kijavit, mint hibázó -fél.

kingu # e-mail 2009.12.06. 11:34

Sziasztok!

Nem rég vettem egy lakást. Banki hitelt is igénybe vettem. Most kaptam meg a határozatot hogy jelzálogjog és elidegenítési tilalom bejegyzése megtörtén. A problémám az, hogy a határozaton nem pontosan szerepel a nevem. Annyi az eltérés, hogy nekem nincs harmadik nevem, de a határozaton szerepel. pl: Kiss József helyet Kiss József István. Többi adat jó.
Valószínű, hogy a tul. lapon is így szerepelek. Az lenne a kérdésem, hogy milyen módon tudom ezt módosítani illetve, hogy a banknál ez bármi problémát jelenthet e? Pl: hitelemet felmondhatják e?
Minden szerződésen jól szerepel a nevem így igen nagy valószínűséggel a földhivatal hibázott.

Segítségeteket köszönöm,
K.

zotymuk # e-mail 2009.10.13. 20:58

köszönöm a válaszokat.