Ingatlan nyilvántartás

Simán csak egy módosítás kell. Szerintem be sem kell adni a földhivatalba, ha az ingatlan-nyilvántartás adatait nem érinti, de egy sima kísérőirattal be is lehet adni, vagy majd a hozzájáruló nyilatkozattal együtt.

A keltezés az okirat keletkezésének dátuma (innen ered maga a kifejezés is). Az eljáró ügyvéd ezt nem tudja?

Azt a dátumot írja a letétbe helyezett tulajdonjog bejegyzési engedélyre, amely dátumot az adásvételi szerződésben, mint az utolsó vételárrészlet kifizetésének időpontjaként feltüntettek a szerződő felek.

Aztán miért?

Az utolsó vételárrészlet kifizetésének idejét nem a hozzájáruló nyilatkozatnak kell tartalmaznia. Határidőként a szerződés rögzíti, igazolni pedig az átutalási (vagy befizetési) bizonylat, esetleg nyugta igazolja.

Amit javasoltam, az azért alkalmazható, mert egy olyan időpont megjelölést kap a tulajdonjog bejegyzési engedély, amely időpontról a felek a szerződésben egybehangzóan megállapodtak. Tehát erre tekintettel a teljes bizonyító erejű okiratnak a Pp.-ben szabályozott feltételei megvalósulnak.
Az adásvételi szerződésekben általában a felek egy pontos időpontot jelölnek meg az utolsó vételárrészlet átadásának időpontjaként pl.: a szerződő felek megállapodnak, hogy a vevő az utolsó vételárrészletet 2009. szeptember 28.-ig kifizeti.
Tehát a szerződésben nemcsak határidő de egy időpont is feltüntetésre került. A tulajdonjog bejegyzési engedélyt az Inytv. rendelkezése szerint dátum megjelöéssel kell ellátni.

A tulajdonjog bejegyzéséhez való hozzájárulás egy jognyilatkozat. Az írásban közölt jognyilatkozatokra keltezésként azt a napot kell ráírni, amelyen a nyilatkozotot az aláíró megtette. Szvsz ez ilyen egyszerű.

(Nagyon furán mutatna, hogy valaki 2009. augusztus 27-én letétbe helyez egy nyilatkozatot, amelyet 2009. szeptember 15-én tesz. De egyéb probléma is adódhatna, hiszen, ha a vevő - vagy helyette a bank - előbb fizetne is, a tulajdonjogot mégsem tudná bejegyeztetni, hiszen nem adhat be a földhivatalnak egy olyan nyilatkozatot, amelynek keltezése későbbi a bejegyzési kérelem benyújtásánál. És még sorolhatnám.)

Üdv!

Olyan problémám lenne, hogy tartozott nekem egy illető.végrehajtást kértem, ezért elárverezték egy ingatlanban lévő tulajdoni hányadát.ezt a tulajdoni hányadot az árverésen én vettem meg.a vételár ekkor kifizetésre került.a probélmám, kérdésem az lenne, hogy ennek ellenére az ingatlannyilvántartásban még mindig szerepel az illető egy olyan bejegyzés kapcsán, hogy "terhelés: tulajdonjog fenntartással történt eladás az utalás szerinti sorszám alatti illetőségre."az utalás örökléssel megszerzett tulajdonjogra vonatkozik.
azt szeretném kérdezni, hogy mit jelent ez a bejegyzés?annak utána néztem, hogy mit jelent a tulajdonjog fenntartás, de nem igazán értem hogy ezt miért nem törölték, hiszen már nem tulajdonos.

köszönöm

Lehet hogy a földhivatalba mindmáig nem érkezett be a végrehajtáskori vételről az uj tulajdont igazoló okirat. Tehát visszafeléről kezd az utánjárást.

"Lisa"
laikus hozzászóló

köszönöm a választ.az a helyzet,hogy a végrehajtó már töröltette a tulajdonjogát csak ez az egy bejegyzés kapcsán szerepel és a tulajdonjogát már törölték is. ezt bejegyzést nem töröltette a végrehajtó.az a kérdés, hogy miért nem.lehet,hogy a végrehajtót kellene megkeresni.

Legjobb lenne benézned az iratokba a földhivatalban, de ha minden igaz, azt jelenti, hogy megpróbálta eladni az ingatlant, csak már nem sikerült neki.

köszönöm a válaszokat.

Sziasztok!

Nem rég vettem egy lakást. Banki hitelt is igénybe vettem. Most kaptam meg a határozatot hogy jelzálogjog és elidegenítési tilalom bejegyzése megtörtén. A problémám az, hogy a határozaton nem pontosan szerepel a nevem. Annyi az eltérés, hogy nekem nincs harmadik nevem, de a határozaton szerepel. pl: Kiss József helyet Kiss József István. Többi adat jó.
Valószínű, hogy a tul. lapon is így szerepelek. Az lenne a kérdésem, hogy milyen módon tudom ezt módosítani illetve, hogy a banknál ez bármi problémát jelenthet e? Pl: hitelemet felmondhatják e?
Minden szerződésen jól szerepel a nevem így igen nagy valószínűséggel a földhivatal hibázott.

Segítségeteket köszönöm,
K.

A bejegyzés az adásvételi szerz.- alapján készült. Ott jó ? Akkor levél -Földhivatalnak szerződés másolatban csatol, kijavitást kéred- hivatal saját költségén kijavit, mint hibázó -fél.

Sziasztok!

Szeretném megkérdezni, hogyan minősül az alábbi ingatlan.

Egy szülő családi házas ingatlanára építkezett a gyereke.
A szülő felújította és bővítette a saját részét, míg a gyereke -ráépítéssel- saját, külön bejáratú lakást épített a családja számára. Természetesen a szülő írásos beleegyezésével.
Mindezt egy közös építési engedélyben, ami egy kétlakásos családi ház építésére szólt.
A gyerek a saját részére hitelt és szocpolt. is igénybe vett. A hitel már visszafizetésre került, a szocpol miatti 10 év még nem telt el.

Már (régen) megkapták a végleges használatbavételi engedélyt, de azóta sem adtak be a földhivatalhoz változásbejelentést és nem lettek bejegyeztetve a ráépítéssel szerzett tulajdonviszonyok sem.
Azaz a földhivatali papírokon a szülő a tulajdonos, és az ingatlanon jelzálogjog van bejegyeztetve a szocpol miatt az állam részére.

A lakások értéke külön-külön 30 millió Ft alatt van. De a szülőnek ez a lakása már a 3., azaz neki mindenképp lesz adóbevallási és befizetési kötelezettsége a 2010-es ingatlanadó kapcsán.

De mi után?
Jól gondoljuk, hogy a földhivatali papíroktól függetlenül, a valós helyzetnek megfelelően a szülőnek csak a saját lakásának az értéke képezi az adója alapját és nem az egész kétlakásos családi ház értéke?
Köszönöm: ronix

Jól !
Még ebben az évben adjátok be a földhivatalba az ingatlanbejegyzéshez szükséges papirokat, mert ha jövőre -az- Apeh- jön rá-akkor az sokba kerül. Ez egy ördögi kör, nem tudsz belőle jól kijönni. Hiába a gyerek nevére szól a h.engedély ha a szülő telkén 2 ház -van s csak egyet vall be,ráadásul biztos-többet ér 15 milliónál.

:) Nemjól!

Ez az ingatlan jelenleg egy osztatlan közös tulajdonú, melyben a két szülő a tulajdonos. Értéke, - 60m Ft körüli - alapján fogják kivetni a szülőkre az adót, ha bevezetik.

Az ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonosokra nem tudják kivetni az adót.

Nehéz a felfogásom már ilyenkor este felé. :)))
Mire vonatkozott a „...mert ha jövőre -az- Apeh- jön rá-akkor az sokba kerül.” megjegyzésed?

1. Arra, hogy már régen be kellett volna adni?
2. Vagy arra, hogy ha nem adjuk be idén, akkor ha jövőre csak az egyik lakás értéke szerepel szülő bevallásában, akkor azt nehezményezni fogja a hatóság?

A használatbavételi engedély 2003-as, de eddig még nem volt belőle gond, hogy nem léptünk.
Nem tudom befolyásolja-e a véleményedet, de a telken csak egy ház van. Egy kétlakásos családi ház, külön bejáratokkal és közművekkel.

Tervbe van véve, hogy még idén be lesz adva, de a közelgő ünnepek miatt tartok tőle, hogy a megkeresett ügyvéd nem fogja vállalni a ráépítési szerződés gyors elkészítését.
(Egyéb ügyekből az tapasztalatom, hogy ezek szerződések néhány hét alatt szoktak csak megszületni az ügyvédi iroda folyamatban lévő ügyei miatt.)

Ezért volt a tapogatódzó kérdésem, arra vonatkozóan, hogy mekkora értéket kell figyelembe vennie a szülőnek, abban az esetben, ha idén már nem lennének beadva a papírok. Elég-e a saját lakásának az értékét, vagy a két lakás összértékét kell majd?

Immaculata!
A földhivatalnál lévő tulajdonlap szerint jelenleg csak egy szülő az ingatlan tulajdonosa.
A két lakás összértéke egyébként 45-52 millió között lehet.
A szülő lakása max. 23, a gyereké pedig max. 29 millió.

Jól gondolom, hogy mivel nem volt még beadva a változásbejelentés, és nem lettek rendezve a tulajdonviszonyok, a nyilvántartásból csak az eredeti helyzet látszik?
Azaz, hogy a szülőnek van egy ingatlana, amire a magyar állam szocpol miatt jelzálogot jegyeztetett be.
Ebből ugyan lehet következtetniük arra, hogy itt építés is történt az elmúlt években, de ha nem lettek beadva a papírok, akkor látják-e a valós mostani helyzetet és viszonyokat?
A kérdés természetesen inkább csak provokatív, mint konstruktív.

A gond ott-van, hogy-a- szűlőnek ez a 3-ik lakása tehát -teljes egészében adóköteles. Az Apeh sajnos mindenkit potenciális adócsalónak tekint s neked kell bizonyitani az ellenkezőjét. Ha történetesen egy garázst is épitettél akkor több éve adócsalást követsz el,mert nem fizetsz épitményadót. Ha most benyujtod a papirokat széljegy kerül a tul.- lapra, de egyszeri 10 ezer- ft ellenében azonnal bejegyzik a változást. Csak az ügyvéded-igyekezzen. Jól megtudod fizetni abból amit megspórolsz a vagyonadón a 45 millás- ház- után. Ha bejegyzik te nem fizetsz semmit 30 milláig-ha benne laksz.

Ja,hogy mi a gondja az Apehnek? Mindössze az, hogy a tul lapon van egy 23 milliós ház, a valóságban egy 45 millás, ami 3-ik ingatlan esetén totál- adózik, a tul lap szerint viszont 2-ikl ház- s -csak a 15 millió ft feletti része adóköteles. A 8 millió s a 45 millió adókülönbözete miatt azt fogja állitani a CÉG hogy azért nem jegyeztetted be, mert szándékosan adót akarsz csalni. Hogy 8 éve felépült, senkit nem érdekel . Tiéd a bizonyitási teher

MajorDomus!
Azért nem eszik olyan forrón azt a kását!
De, hogy sorba menjek, s még 'pikánsabbá' tegyem a dolgot.

A tulajdoni lapon csak egy régi családi ház van, amit a szülő örökölt a saját szüleitől. Ennek az értéke nem lenne több 14-15 milliónál. Mai árfolyamon sem.
De időközben ~10 éve a szülő felújította és bővítette a saját házát, miközben hozzájárult, hogy a gyereke a már meglévő házzal egybeépítve egy külön bejáratú lakást építsen a telkére.
Mindezt egy közös építési engedélyben, ami egy kétlakásos családi ház építésére szólt.
2003-ban kaptak végleges használatbavételi engedélyt. 2004-be földmérővel elkészíttették a változásbejelentéshez szükséges vázrajzot, de arra már nem futotta, hogy ügyvéddel is elintézzék a teendőket. A dolog lógva maradt. Máig.
Nem csak a földhivatali dolgok intézése, hanem a ház befejezése is. Elfogyott a 'tehetség'.

Adócsalás? Azt biztosan nem így kell csinálni.
Banki hitel, szocpol, ezek miatti jelzálog bejegyzések, lakhatási engedély dátuma..., máig befejezetlen homlokzatok, befejezetlen belső helyiségek, stb. Nem lenne gond bizonyítani, hogy miből és mikor épült.

Egyébiránt a szülőnek csak a saját részével kellene foglalkozni, meg gyereknek is csak a sajátjával.
A felelősség csak abban közös, hogy elmulasztották bejelenteni a változásokat.
Gondolod, hogy ez miatt egyből jövedelem eltitkolásra asszociálna a hatóság?

Ami pedig a számokat illeti.
Lehet, hogy én nem tudom jól -bár mára már eléggé „kiműveltem magam a témában” :)))-, de szerintem ha egy ingatlan 2. ingatlanként meghaladja a 15 milliót, akkor a teljes értéke adóköteles, nem csak a felettes rész.
Ugyan úgy, mint az 1. ingatlannál, ami ha az értéke meghaladja a 30 milliót, akkor a teljes értéke adóköteles, nem csak a felettes rész.
Rosszul tudom???
Köszönöm az ügy gyorsíthatóságára tett javaslatodat.

Kedves Ronic!

Az ingatlanadókat az önkormányzatok fogják kivetni és beszedni. Az ingatlanok értékét az általuk felkért értékbecslők fogják megállapítani az ott kialakult nmszámítás és egyéb növelő, csökkentő tényezők figyelembevételével.
A tulajdoni lapot csak a tulajdonviszonyok miatt fogják vizsgálni. Tehát, ha ténylegesen fenáll egy kétlakásos társasház és a tulajdoni lapon csak ti vagytok tulajdonosként feltüntetve, akkor elég rosszul fogtok járni. Rendezni kellene a helyzetet.

Kedves Fórumozók!

Ha egy társasház tagjai az alapítóokiratban elővásárlási jogot kötnek egymás javára, az ha jól tudom a társasház törzslapjának a III. részében kerül feltüntetésre.

Na most a kérdésem az lenne, hogy az ilyen elővásárlási jog feltüntetésre kerül-e ilyen esetben a külön tulajdonban lévő lakások tulajdoni lapján is?
Vagyis ha veszek egyek lakást egy társasházban, és a lakás tulajdoni lapja teljesen "tiszta", előfordulhat-e, hogy a szomszédoknak elővásárlási joga van, ami csak a törzslapon van feltüntetve?

Remélem sikerült érthetően leírnom... Előre is köszönet minden válaszért.
Penny