Tisztelt Szakértők! A következő ügyben kérnék segítséget önöktől: a családi házat szeretném eladni, aminek a felét a négy gyerekem örökölte az apjuk után, amit ajándékozási szerződéssel nekem ajándékoztak 2020.12.17. A földhivatalnál 01.13.-án lett széljegyre bejegyezve a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem. A probléma az, hogy az egyik gyerek adósságot csinált, ami miatt végrehajtásijog lett a nevére bejegyezve. Ezután az addig fennálló tartozásait rendezte. A végrehajtási jog törlése iránti kérelem 04.21.-én került széljegyre. Időközben 03.24.-én újabb végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelem került széljegyre. Ilyen esetben van-e jelentősége a rangsor elvnek, a később érkező végrehajtási jogot bejegyezhetik a gyermekem tulajdoni részére, amit már hónapokkal előbb nekem ajándékozott?
Válaszukat előre is köszönöm. Marika
széljegy - sorrend
Először 1. bejegyzik a te tulajdonjogodat, majd e 2. elutasítják az új vh-jog bejegyzést, végül 3. törlik a fennálló vh-jogot. Legvégül a 2. vh-jog hoppon maradt várományosa pert indít ellened foglalás tűrésre iránt, és azt meg is fogja nyerni.
köszönöm a gyors választ, ami után egy újabb kérdés merült fel: a széljegyről átvezetik a kérelmemet, tulajdonba kerülök, az ingatlan tehermentes lesz, van vevőm, eladom az ingatlant. Ezután van még lehetősége a 2. vh-jog várományosának pert indítani ellenem, vagy az új tulajdonos ellen,
ha már eladtam az ingatlant?
Akkor az új tulajdonos ellen, aki azonnal beperel téged szerződésszegésért.
Mindegy, hogyan lesz: előbb-utóbb úgyis rá fogsz jönni, milyen rossz ötlet volt.
gerbera, foglalás tűrése iránti per helyett nem inkább relatív hatálytalansági per indul az első tényállás esetén a vh-kérő részéről?
Amúgy sok jelentősége nincs, de valószínűleg a végrehajtási jogot törlik először, és csak utána jön a többi széljegy elintézése.
Mert?
Inytv. 7.par. (5) bek.: A zálogjog, az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom vagy elidegenítési tilalom, illetve a végrehajtási jog törlése tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.
Akkor a sorrend így alakul: 1. vh-jog törlése, 2. tulajdonjog bejegyzése, 3. új vh-jog bejegyzés(ének elutasítása).
És jobban megnéztem: a hoppon maradt jogosult nem foglalás tűrése iránt indíthat pert, hanem Ptk. 6:120. §-ra hivatkozással kérheti a rosszhiszemű vagyonszerző(k) helytállásra kötelezését. E tekintetben a magát jóhiszeműnek valló vevőre is rá lehet bizonyítani a rosszhiszeműséget, hiszen a teljes tulajdoni lapon igenis látszik fedezetelvonó történet.
Köszönöm a kiigazítást.
No, de ki mondta azt, hogy ez a végrehajtási jog zálogjoggal, sőt elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított követelés behajtására irányul?
"No, de ki mondta azt, hogy ez a végrehajtási jog zálogjoggal, sőt elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított követelés behajtására irányul?"
Ki mondta, hogy arra kell irányulna?
Akkor lehetne úgy értelmezni, ahogyan te, ha így nézne ki mondat: „A zálogjog, az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom vagy elidegenítési tilalom, illetve végrehajtási jog törlése tárgyában hozott határozatot (...)”, tehát, ha a "végrehajtási jog" előtt nincs határozott névelő.
+1
Alaptörvény, 18. cikkely.
Szerintem az Alaptörvény 28. cikkére gondolsz, KBS.
De akkor sincs így, szerintem egyértelmű, hogy a "sima" végrehajtási jogokra is vonatkozik. Egyrészt a gerbera által írt nyelvtani/logikai értelmezés alapján, de a teleologikus interpretáció eredményeként is erre juthatunk.
A szabály célja az ingatlanok mielőbbi tehermentesítésének biztosítása, vagyis, hogy a vevő tehermentes ingatlant szerezhessen ranghelycsere nélkül, ez végrehajtási jog esetén is ugyanúgy érvényes, mint zálogjog esetén.
Az Inytv. 7. § (5) bekezdését a 2018. évi CXI. törvény 12. §-a iktatta be.
A törvény alapjául szolgáló T/3630. törvényjavaslat indokolása:
„Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát főszabályként a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. Az Inytv. 44. § (2) bekezdése szerint a beadványok rangsora valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.
Számos alkalommal előfordul, hogy egy adott ingatlanra vonatkozó jog bejegyzésére irányuló kérelem iktatását követően kerül benyújtásra az ingatlanra bejegyzett zálogjog törlésére irányuló kérelem. Az ügyfelek érdeke, hogy a kérdéses zálogjogok minél előbb törlésre kerüljenek az ingatlan tulajdoni lapjáról. Ez a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével csak akként lehetséges, ha a rangsorcseréhez valamennyi érdekelt hozzájárul. A beadványok rangsorának megváltoztatására vonatkozó szabályok ezen esetekben a kérelmezőket indokolatlan költséggel és kellemetlenséggel terhelik. A javaslat tehát arra irányul, hogy a zálogjog törlése a beadványok rangsorára való tekintet nélkül átvezethető legyen az ingatlan-nyilvántartáson. A javaslat valamennyi, az ingatlan-nyilvántartásban jelenleg, vagy korábban bejegyezhető zálogjogra - jelzálogjog, önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog, keretbiztosítéki zálogjog - vonatkozik. Az ingatlanok mielőbbi tehermentesítése érdekében a szabályt indokolt kiterjeszteni a végrehajtási jog törlésére is.”
Ez egy tökre hasznos szabály, csak gondolom pluszmunkával jár az ingatlanügyi hatóságoknak, ezért lehet a gyakorlatban inkább maradnak a rangsor szerinti elintézésnél (és csak az ügyfél hivatkozására jut eszükbe).
ez az a pont, ahol már nem tudom , hogy az eredeti kérdésemre vajon mi a szabály. Vagyis : 01.13-án széljegyre került tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmem nem került a tulajdoni lapon átvezetésre, mert az egyik ajándékozó gyermekem tulajdoni részére végrehajtási jog volt bejegyezve, amit rendezett és 04.21-én széljegyre került a törlési kérelem. Igazából az érdekelne, hogy az időközben 03.24-én széljegyre került újabb végrehajtásijog bejegyzése jogos-e, vagy az ajándékozó sara marad, mivel az ingatlan tulajdonrészét már nekem ajándékozta még 2020.12.17-én, és 01.13-óta a széljegyen van a tulajdonjog bejegyzési kérelmem.
bbubu,
Ha csak ez a kérdés, akkor a sorrendiség is mindegy : ha ingyenesen szerezted az ingatlant, akkor köteles leszel tűrni, hogy a jogosult kielégítse magát az ingatlanból.
„Szerintem az Alaptörvény 28. cikkére gondolsz, KBS.”
Arra. Köszönöm.
Az elidegenítési jognál indokolt a soronkívüliség - hiszen akadálya további jogok bejegyzésének. A sima végrehajtási jog nem akadályoz semmit.
@Kovács_Béla_Sándor: Bármilyen új jog bejegyzésénél előfordulhat, hogy annak jogosultja még széljegyen sem szeretné látni a teher törlése iránti kérelmet, amikor a joga bejegyzésre kerül - de az adásvételi szerződések esetköréről már nem mernélek jobban kioktatni ;)
Amúgy lásd a korábban idézett indokolás-részlet utolsó mondatát.
.
(Bárcsak elidegenítési és terhelési tilalmat keletkeztetne a végrehajtási jog is, akkor ez sem lenne kérdés)
„Az elidegenítési jognál indokolt a soronkívüliség - hiszen akadálya további jogok bejegyzésének. A sima végrehajtási jog nem akadályoz semmit.”
Laikus ésszel :
Az elidegenítési jog nem általában akadálya további jogok bejegyzésének - legfeljebb a tulajdonjog bejegyzésének.
És bár a végrehajtási jog önmagában egyáltalán nem akadálya a tulajdonjog bejegyzésének, szerintem legalábbis elég erős érdek fűződik ahhoz, hogy azt is soron kívül töröljék - ha törölhető -, mert azért a gyakorlatban a vevők 99%-a nyugodtabban fizet, ha időben és gyorsan tiszta tulajdoni lapot láthat...
Tisztelt Szakértők!
Az adóhatóság idén szeptember végén árverési hirdetményt tett közzé egy telekről, amelynek tulajdoni lapján az árverés kitűzése még csak széljegyen szerepel.
III/4-6 sorokon szerepel különböző jogcímeken a NAV végrehajtási joga.
A széljegyen az árverés kitűzése előtt szerepel - augusztusi dátummal két jogcímen - a NAVtól független végrehajtási jog bejegyzése.
A hirdetményben az ingatlan "nem beköltözhető"-ként van feltüntetve, de a hirdetményt kiállító ügyintéző telefonon azt a magyarázatot adta, hogy azért, mert nem lakóingatlan... :/
Jól gondolom, hogy a 2017. évi CLIII törvény külön Vht.-ra utaló szabálya alapján, amennyiben az árverés végéig a végrehajtási jogok széljegyről a III. részbe bejegyződnek, ezeket a Földhivatal törölni fogja?
Ha a széljegyen szereplő végrehajtási jogok az árverési vevő bejegyzésekor még mindig széjegyen lesznek, ezek stornózásra kerülnek, vagy később átkerülhetnek a tulajdoni lap III. részébe, az árverési vevőt terhelve?
Előre is köszönöm a választ!
Az árverés kitűzésének ténye nem tárgya a ranghely vizsgálatának. Jogot nem keletkeztet, hanem egyszerűen csak egy tény feljegyzéséről szól. Sikeres árverés esetén, az új tulajdonos tulajdonjogának bejegyzésekor minden vh-jogot törölnek, mind az árverés kitűzésének ténye előtt, mind utána. Punktum. Az pedig, hogy az árverési vételárból valljon ki részesülhet, az árverési vevőt ne nagyon érdekelje.
