Tulajdoni hányad számítása

Köszönöm szépen.Egyszerűen meg vagyok ijedve.Jóhiszeműen megvettem egy fél házat.Értetlenül állok az előtt ha visszautasította az örökséget ezzel lemondott a házrészéről hogy van tulajdoni joga.Mindenkinek Köszönöm a segítségét.

(Úgy értettem, a konkrét esetben nincs ilyen kérelem.)

Nem is kell új, önálló lakást kialakítani. Elég, ha nő az alapterület. [Ptk. 5:68. § (1)]

kbs,

szerintem itt a tetőtérbeépítés - ahogy a kérdező ki is emelte, hogy nem ráépítés - azt jelenti, hogy bővítette az ingatlant, de nem "új, önálló lakás" ingatlan-t hozott létre. Akkor pedig szerintem nem - de lehet, tévedek.

Ahogy a Ptk. 5:84.§(1)-ből sem következik szvsz, hogy az alperes ne válthatná magához, ha abba beleegyezik - mert például a megállapított megváltási ár a felperesnek nem felel meg, de az alperesnke igen. De ha nincs ilyen kérelem, akkor nincs, ok.

(A közös tulajdon megszüntetés iránti perben pedig a kérdező a felperes, és nincs olyan kérelem, hogy az alperes váltsa magához az ingatlant.)

A tetőtérbeépítés tipikus hozzáépítés, ami tulajdoni igényt keletkeztet.

Maraja,

„Elvehetnek a részemből?Kaphat úgy tulajdoni jogot,hogy anno lemondott az örökségről?”

A tetőtér beépítése miatt nem, de az illetőnek megtérítési igénye lehet, azt pénzben követelheti, tulajdonjogban nem.
Ugyanakkor a közös tulajdon megszüntetési perben elvehetik a részedet, természetesen a megfelelő ellenérték megfizetése mellett.

Rossz helyen keresgélsz.
Nincs ügyvéded? Legyen!

Tisztelt Jogi Fórum!

Szeretnék segítséget kérni.Benne vagyok egy közös tulajdon megszüntetése perben.Ezt most felfüggesztették mert be kell jegyeztetnem az ingatlant.A benne élő nő öröklésnél lemondott a részéről mert nem kívánta fizetni a nagy értékű tartozás.Most viszont benyújtotta az ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonos pert mert ő építette be a tetőteret viszont nem ráépített. Jó magam ennek a háznak a felét egy éve vettem meg .Elvehetnek a részemből?Kaphat úgy tulajdoni jogot,hogy anno lemondott az örökségről?köszönöm előre is

Andrea,

253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet (OTÉK), 1.melléklet :

„
...
46. Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.
...
88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.”

Köszönöm a választ. Van ennek a hasznos terület szabálynak valahol jogi paragrafusa? Valamivel alá kell támasztanom az érvelést.

Persze hogy nem tér ki,mert az nem az szmsz kompetenciája.

Nézd neg az Alapitó Okiratot!
.ami abban van,az a tuti!

Egyébként tetőrtérben a 140 cm feletti rész a hasznos alapterület.

Hogy értsd miről van szó!

4 emeletes házban a 3 alsó lakás 61 m2 alapterületű.
A felettük lévő tetőtéri lakás is természetesen,de az a tető hajlásszöge miatt csak a 140 cm feletti területtel számol,tehát csak 47 m2. Értelemszerűen csak 47 m2 alapján fizet közös költséget is.
Nézd meg az alattad lévő lakás mennyi m2, abból vegyél le 25%-ot.
Vagyis kb. 25 %-al kevesebbet kell fizetned mint az alsó szomszédnak

Ez persze kb. megközelités,nem tudjuk mennyi a tetőszög nálatok.

Sokkal egyszerübb ha megnézed az Alapitó Okiratban. Kötelezően lennie kell nálad egy példánynak.

Ha nincs,kérj egyet a közös képviselőtől. Az eldönti a kérdést.
Mármint az Okirat.

Tisztelt "Jogi Fórum"!

Társasházban lakunk a tetőtérben. A nyeregtető teljes oldalsíkja a lakásunk területén van. Kérdésem, hogy a tulajdoni hányad kiszámításában minden (akár 3 cm-es magasság is beleszámít-e), vagy csak az un. hasznos alapterület? Régebben úgy emlékszem, hogy a 180 cm feletti részt tekintették hasznos alapterületnek, de ez nem tudom mennyire igaz most is.
Így a tulajdoni hányadunk sokkal több, mint amit ténylegesen használni tudunk, és ennek megfelelően horribilis a közös költségünk is. A ház SZMSZ-e nem tér ki erre a kérdésre. De ugyanígy kérdéses az erkély számítása is.
Kérem szépen véleményét, válaszát!
Üdvözlettel:
Bánki Andrea