Örökölt ingatlan eladása

Kedves Fórumtársak!

Örökölt egy kertes házat öt testvér az elhunyt édesapától, vidéken. Elvileg eladnák (az épület annyira rozzant, hogy jelen állapotában nem lehet vele kezdeni semmit), gyakorlatilag az öt örökösből kettő nem hajlandó aláírni. Indok nincs.

Mit lehet egy ilyen helyzettel értelmesen kezdeni?

Üdvrivalgással:
KEA.

A tulajdoni hányadok egymástól függetlenül is eladhatók, ha van vevő.
Végső esetben bíróságtól lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a kimerítő tájékoztatást. Ezek szerint ha kizárjuk a nyers fizikai erőszakot az eszközök közül, csak a bíróság marad, tehát pert kell indítani a tulajdon közös mivoltának megszüntetése céljából? Azért családon belül ez mégiscsak cikis.

Üdvrivalgással:
KEA.

Ha peren kívül meg lehet állapodni, akkor nem kell pert indítani. A közös tulajdon megszüntetési perek jelentős része családon belül zajlik.

Köszönöm!

KEA.

Sziasztok!

Ha valaki házasság után örököl ingatlant a házastársnak lesz köze hozzá?

1. Hogyan kell érteni, hogy a "házasság után"?

1. A házasságkötést követően.
2. A házasság felbontását (érvénytelenítését) követően.

2. Milyen házastársról beszélünk?

1. Akivel az örökös a hagyaték megnyíltakor házasságban él.
2. Akivel az örökös a hagyaték megnyílta előtt házasságban élt. (Megjegyzem, ilyenből lehet több is.)
3. Akivel az örökös a hagyaték megnyílta után házasságot köt. (Ebből is lehet több.)

3. Mi az, hogy "köze lesz hozzá"? A jó pesties "közöd?!" értelmében, vagy hogy?

OFF
Most képzeld el, ha kérdezni ilyen nehéz, akkor mi a helyzet a válasszal!
ON

Akkor talán így érthetőbbé válik:
Az öröklés időpontja a házasságkötést követően történik, az örökös a hagyaték megnyíltakor házasságban él.
Ha válásra kerül sor jogos követeléssel élhet e az örökös házastársa?

:) Nem lett sokkal jobb.
Most olyan, mint, amikor Veres Pali bácsitól (tudjátok még vajon, ki ő) megkérdezte az olvasó, hogy "teherbe lehet-e esni egy olyan ágyban, amelyben korábban közösültek". Pali bácsi meg azt válaszolta: "Lehet. De nem az ágytól."
Szóval a házastárs is "élhet jogos követeléssel" - de nem az örökölt ingatlan tulajdonjogát illetően.

(Nota bene: kérdésed helyesen egészen egyszerű lett volna: "a házasság fennállása alatt örökölt ingatlannak tulajdonosa-e az örökös házastársa is?" Erre a válasz is nagyon egyszerű lett volna: "Nem".)

A házastársi együttélés alatt örökölt vagyon különvagyon.

Segítségre lenne szükségem!
Párommal albérletbe lakunk, dédszüleim házában.
Ők már meghaltak, és a házat a 4 lányuk örökölte. A házat 500000 ft ért adják el nekünk. Közűlük az egyik a teljes anyai részt, 250000 ft ot, mivel ő volt dédmamám eltartója, és az apai rész egy negyedét, 62500ft ot Ez az illető most beteg lett és nagy szüksége van a pénzre, ezért szeretnénk kifizetni 250000ft ot hogy segítsünk neki.
De mindezt valahogy hivatalos formában, hogy beleszámítson a ház vételárába. Kérdésem az lenne hogy elég ha írunk egy szerződést tanukkal aláiratva hogy pl neki az anyai részt kifizettük? Vagy tegyük ezt ügyvéd előtt? Vagy esetleg írjunk adásvételi szerződést ügyvéddel hogy 250000 et kifizettünk, és a többit meg mondjuk egy éven belül? Mit lehet ilyenkor tenni? Esetleg ezt előlegként bele lehet foglalni az adásvételi szerződésbe?

Endre81: Tehát akkor nem akarják most megvenni a házat?
Az eladó anyagi helyzetét figyelembe véve nem javasolt a vételárnak, a tulajdonjog átruházása nélkül történő átadása.
A válasz: az egész ingatlanra kössék meg a szerződést, fizesse ki a vételárat, nyújtsa be a földhivatalba.
Mielőtt beszólna, olvassa el a kérdését.
A kérdésében az szerepel, hogy 500 ezer forintért adják el a házat az örökösök. Továbbá nem írta le azt sem, hogy milyen akadálya van annak, hogy nem most akarják az adásvételi szerződést megkötni.

Tisztelt Dr. Mohos Gábor!
A ház vételára 500 ezer forint (kis parasztház).
Jelenleg csak 250 ezer forintunk van, ezért csak
ennyit tudunk kifizetni egyenlőre. Ezért szeretnénk hogy ezt kifizessük, és ez már beleszámítson a vételárba, de nem tudjuk hogy ez papíron hogy működik.
Esetleg előlegként fel lehet vezetni az adásvételi szerződésben? És ha kifizetjük a többit akkor lenne bejegyezve a földhivatalnál a mi nevünkre? Ilyesmi létezik?
Az adásvételi szerződés megkötésének nincs akadája,
csak nem tudjuk hogy így lehet e hogy nincs meg a teljes vételár.
Válaszát köszönöm!

Létezik: tulajdonjog-fenntartásos adásvétel esetén az ingatlan-nyilvántartás ezt a tényt a teljes vételár kifizetéséig, illetve a tulajdonjog bejegyzéséig tartalmazza. Viszont ennek a megoldásnak akkor van értelme, ha 6 hónapon belül megtörténik a teljes vételár kifizetése.

Adva van egy több éves együttélés, amiből egy gyermek születik. Majd ebből az együttélésből házasság lesz.
A házasságkötés után a férj eltartási szerződést köt a saját édesanyjával, az édesanya tulajdonát képező lakásra. A lakás a férj nevére kerül. Átiratási költség kifizetve. Válás esetén milyen követelése lehet a feleségnek a lakást illetőleg?

Épp előtted írta kbs.

Vagy eladják a tulajdoni hányadukat (de ki venné meg?), vagy fizesse ki őket a másik két tulaj, vagy mehetnek a bíróságra pereskedni.

Jesszusom... kinek a kérdésére válaszoltam? Mi van a fórummal?? Teljesen meghülyült a rendszer..

Induljunk ki abból, hogy a tartási szerződés nem volt színlelt. Ez esetben az ingatlan közös tulajdonának 1/2 arányú eszmei hányada a feleséget illeti. (Nyilvántartáson kívüli tulajdonos.) Hacsak a férj nem bizonyítja, hogy a tartást a különvagyonából finanszírozta.

Ha azonban a tartási szerződés színlelt, ajándékozást leplez, akkor az ingatlan a férj különvagyona.
Érdekes szituáció lenne, ritka, amikor az eltartónak az érdeke bizonyítani, hogy nem is teljesített eltartást.

OFF
Néha megfordítja a hozzászólások sorrendjét.
ON

khru: miért volt szükség eltartási szerződésre? Csak nem azért, hogy a többi lehetséges örökös hoppon maradjon?
Az ajándékozás/öröklés jobb lett volna, mert az egyértelműen különvagyon, az eltartásit nem tudom. Ja, hogy akkor meg az örökösök kérték volna a részüket?

nandy!
Lényegében igen. A lehetséges örökösök már kaptak lakást. Félő volt hogy ennek ellenére ebből is szeretnének még részt. Ezért lett kitalálva ez a formula.

Talán az is lényeges, hogy az esetleges házasságfelbontás ideje alatt az eltartási szerződés még él, mert az eltartott is él.

Nem különösebben érdekes. Ez így közös vagyon. Amennyiben a férj bizonyítani szeretné, hogy ez különvagyon, akkor neki magának kell bizonyítania, hogy színlelt volt a szerződés, ami egyrészt nembiztos, hogy könnyű lesz, másrészt ezzel el is száll a lehetőség az örököstársak kötelesrésztől való törvénytelen megfosztására.

Valóban igaz az, hogy egy vagyoni vita esetén a követelő félnek be kell fizetnie a bíróság felé a követelt rész értékének egy bizonyos százalékát?