Épület utólagos külső szigetelése. Vita 5 cm - en.

Jó estét kívánok mindenkinek!

Egy érdekes eset előtt állunk a családommal.
2 éve vásárolt "zártsorú beépítésű" családi házunk átépítés, felújítás, tetőtérbeépítés alatt áll. A régi tűzfal vonalában az épület megmagasításra került. Mivel a jogerős építési engedélyben csak az utcai és az udvari homlokzat utólagos szigetelése van jelölve (5 cm.es hungarocel) , ezért az egyik szomszédunk a tűzfalra felhelyezett, íly módon 5 cm-re az ő épületének tetőszerkezete fölé nyúló szigetelést nehezményezi, ami miatt meg is tette a feljelentését! (zárójelben megjegyzem, hogy a bádogozást az ő kérésére felé megtettük, ami 15 cm-t lóg föléjük) Az OTÉK 2008-as módosításában találtam egy rendelkezést miszerint 2002 előtt épült házakon 10cm-t közterületre lóghat az utólagos szigetelés.
Kérdéseim (aki tud segítsen):

• A házunk -ami 1940-ben épült és most bővített- 2002 előtt vagy után épültnek számít!?
• Mivel "csak" közterületi meghatározást találtam van-e esetleg magántulajdonba átnyúló utólagos szigetelésre vonatkozó szabályzat és hol tudnék utána olvasni.

Bárki segítségét szívesen figadom és megköszönöm.

lecs

A kérdésedben a válasz. OTÉK 35. § (8) bekezdésben. Az utólagos hőszigetelés csak az elő- oldal, és hátsókert területére lóghat be, valamint a közterület fölé. Ebből adódóan a szomszédos telek fölé egyetlen centi sem nyúlhat át. Ezért is nem szerepelt a terven, mert különben nem kaptál volna építési engedélyt. Ilyen esetekben sajna az utólagos hőszigetelést a közös telekhatár mentén kénytelen vagy épületen belülre helyezni, ami bár rosszabb megoldás, mint a külső, de jobb híján ezt kell megszokni.

Ja.... az 1940 a 2002 előtt van!

Meg kellett volna előre egyezni !

Valami nem stimmel az esetnél :

„(zárójelben megjegyzem, hogy a bádogozást az ő kérésére felé megtettük, ami 15 cm-t lóg föléjük”)

Ez a minimum, és az elvett területett is illene kompenzálni (megjegyzem az jelentéktelen 0.05m x 10 m az testevérek között sincs még egy m2 se)

Az elv : másét elvenni. A szabályozás meg azért nem említi, mivel a felekre bizza a megállapodást.
A büntetés meg az engedélymiatti építkezés miatt jár :

„építési engedélyben csak az utcai és az udvari homlokzat utólagos szigetelése van jelölve (5 cm.es hungarocel)”

Engedélyt arra adnak amire kérnek - ha szabályos.
Nincs mit tenni. Fizetni kell a hatóságnak és a szomszédnak is !
Rossz szomszédság török átok !

Zoltanuss ez nem volt szép tőled. Lecsojoe komolyan gondolta a kérdését és nem biztos, hogy megérti, ezt csak tréfából írtad. A hogyan vegyük meg egy szomszéd hallgatását nem jogszabályszerű eljárás. A szabályok viszont egyértelműek.

Pedig egyszerű : elvett a szomszéd területéből valamennyit, amiről előzetesen nem egyeztetett.

Viszont említi a jogerős építési engedélyt, amiben nem szerepel a szomszéd felőli szigetelés. Ezért nem büntethetik mivel a szigetelésre nem kell engedély - nyilván abban a kérésben sok minden egyéb is szerepelt.
A szabályozást kár keresgetni, ilyen nincs. Az , hogy mennyit veszünk el a szomszédtól az megegyezés kérdése.

„fölé nyúló szigetelést nehezményezi, ami miatt meg is tette a feljelentését! (zárójelben megjegyzem, hogy a bádogozást az ő kérésére felé megtettük, ami 15 cm-t lóg föléjük”).
a szomszédnak jogában áll nehezményezni ill. jogában áll feljelenteni, habár az én értelmezésem szerint nem feljelenteni kell, hanem panasszal fordulni az illetékeshez.
Ha eszüknél vannak az elbirálók elutasítják a feljelentést, mivel építési szabály megszegése nem történt - ami nincs szabályozva azt nem lehet megszegni - viszont panasszal lehet élni - visszabontás vagy kártérítési igénnyel élni !

Más a feljelentés és más a panasz !

.... és megint más az építésügyi hatósági intézkedés kérése. Ott ugyanis nem polgári jogi ügyeket bírálnak el, mint pl, hogy teccik-é a szomszédnak, avagy mennyibe kerüljön 3 m2 telek ára, hanem az építésügyi jogszabályoknak történő megfelelést vizsgálják. És biza azokban benne foglaltatik, hogy hová is nyúlhat az a fránya szigetelés. Pl a szomszédba semmiképpen.

Nanemaaa, emberedre találtál. Csak bírd cérnával.

szerintem azóta ő is rájött, hogy nem azt olvatsa amire válaszolt. :)

A saját válaszát nem is érdemes, elég a kérdést elolvasni.

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást,

nanemaa(neked is köszi):

számszakilag és is tudom, hogy 1940 az kisebb 2002-nél csupán az merült fel bennem, hogy a régi épület átalakítása az egyenlő lehet-e az új épület kialakításával? Mert tiszteletben tartva a szomszéd bitrokhatárait új épület kialakításakor természetes a szigetelés telekhatárig történő elhelyezése, de a régi tűzfal vonalát követve ez nem megoldható hisz tűzfal a tűzfallal érinkezik (pechemre az enyém a magasabb épület)

Az OTÉK-ban én sem találtam más hivatkozást csak a közterületre vonatkozót, ezért gondoltam, hogy a PTK-ban lehet-e esetleg valamilyen "köteles tűrés" passzus ...?!

Zoltanuss(neked is köszi):

nem tudom mi a panasz és feljelentés közti különbség, de az elbontó határozatot épp most vettem át!

Mivel a "kedves. tervező" szomszédom már az építés megkezdése előtti időszaktól "királynak" érzi magát a környéken (minek következtében 10 hónap altt kaptam meg az amúgy 60 napos határidejű építési engedélyt) ezért a bádog (ami sz ő kérésére került fel és szintén nem szerepelt az építési engedélyben)és a szigetelés jegyzőkönyvezett megegyezés eredményeként került fel. Megvárta míg feltesszük és utána bemószerolt!
Most a hivatal is szembeköpte önmagát ezzel a határozattal, ő írta a jegyzőkönyvet.

Üzletember lévén tudom, hogy mindennek van ára, de szóból ért az ember. Mondja meg , ha pénzt kér.

Csak, hogy bonyolítsam. A mellettünk lévő másik házat ő tervezte. Az 1,5 méterrel nagyobb lett és furcsa módon ez senkit sem zavart. (ez a mi házunk kitűzésénél derült ki)

Szóval mindenkinek köszönöm, úgy látom szélmalomharc lesz...

üdv Lecsójoe

A bádogozást, már harmadszor említed, hogy szívességből tetted fel. Mégis hová gondoltad folyatni az esővizet, a szomszéd háza tetejére, vagy a közös falra csoldogáljon?

A terv meg azért lett úgy beadva, ahogy, mert arra van jogszabályi előírás.

„Köteles tűrés: ”
Ptk. 98. § A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.

Ptk. 100. § A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

Igen, a bádogozás. Az ő kérésére, az ő házán, az ő esővízét az ő csatornájába... még a színt is meghatározta. A közös velem, hogy az én 5 cm-es szigetelésem alá lett behajlítva...

Számomra ebben az eljárásban a maximális rosszindulat és a műszaki osztály dilettanciája érződik.

Természetesen a kommenteket olvasva már tisztázódik, hogy vissza kell bontanom ... de. A csupasz téglafal csak nem maradhat, mivel a legvékonyabb vakolat is 2 cm, ami szintén átlóg az ő háza tetejére... valami jogi megoldásnak pedig biztosan lennie kell - EZT KERESEM...

"Ptk. 100. § A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. "

Nincs definiálva ,hogy ebben az esetben mit zavarok és milyen jogaitól fosztom meg. Igazából nem is látszik, mert tető fölött van

köszi a válaszokat Lecs

Nem egyértelmű a bádogozással kapcsolatos leírásod, de bárhogy is legyen, az építkezésed okán nem hozhatod a szomszédodat olyan helyzetbe, hogy neki költsége és munkája merüljön fel.
Természetesen minden helyreállítási, valamint az emeletráépítés következtében felmerült módosítási munkákat is el kell nála végezned.

A beidézett szakasznál arra hívtam fel a figyelmedet, hogy a szomszédodnak joga van a birtokvédelemhez. Nem a 2, illetve 7 cm-en van a vita, hanem azon, hogy a jogszabály adta jogait akarja érvényesíteni.

Valószínűleg az 5+2 cm-es szigetelésed beázást és szakmai problémákat vet fel a szomszédodnál, a műszaki szabálytalanságot pedig semmilyen megállapodással nem lehet kiváltani.

Esetleg egy kis lelki kapaszkodó, ami megoldást ugyan nem jelent, de dögöljön meg a szomszéd tehene is alapon még jól jöhet.
Ha a falad pontosan a telekhatárra került, az két dolgot jelenthet:

1. vagy tervezési hiba és akkor bepereled a tervezőt, hiszen az épületet úgy kell tervezni, hogy a vakolt, festett, síkjával, a szükséges dilatációval kerüljön a telekhatárra (lásd OTÉK).
2. ha a terv jó, akkor eltértél a tervtől, amiért csak azért nem büntet meg a hatóság, mert 10 cm-en belüli eltérésnél (még ha szabálytalan is), de nem rendel bírságot kiszabni a jogszabály. Ugyanakkor a szakszerűtlen kitűzés, és tervtől eltérő kivitelezés miatt bepereled a kivitelezőt és a felelős műszaki vezetőt.

Az általad említett szomszédos 1,5 m2 is szabálytalan. Ha bejelented (15000 Ft illeték), biztosan el is fognak járni az ügyben. Az más kérdés, hogy szintén a fenti tűréshatár okán, lehet, hogy bírság nem lesz belőle.