osztatlan közös tulajdon

Amari83

Meg lehet próbálni egy pert a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Köszönöm a kommenteket. A pert próbáljuk elkerülni, de mivel ennyire képtelenek bármilyen megegyezésre, valószínűleg elkerülhetetlen lesz.

Én is való későinek érzem, de nem én voltam eddig a mi részünk tulajdonosa. Nemrég derült ki számomra (kb. 1,5 éve), hogy a másik rész még a 35 évvel ezelőtti tulajdonos nevén van.
A telek története: A ház egy házaspáré volt, ők elváltak, kettéosztották telket. Az egyik felét megvette édesanyám, nálunk minden átiratás, közműbevezetés rendben volt. A másik felét a nagynéném vette meg e férjével, de nem iratták át, semmi közművet nem vezettek be. Később elváltak, a nagynéném maradt a telken, de továbbra sem volt átiratva. A nagynéném 2004-ben elhunyt és 2-3 év múlva beköltözött az ő volt férje, de nem lakni, hanem vmilyen műhelyt üzemeltetett. Miután a volt férj átesett egy agyvérzésen a telekrészüket valahogy átiratták a 35 évvel ezelőtti állapotra, ami már természetesen nem volt érvényes (a nagynéném halott és volt egy válás is). A volt férj gyorsan átajándékozta az ő részét a gyerekeire, a nagynéném részét a hagyatéki tárgyalás után írták át az ő gyerekei nevére. Így kaptunk 4 tulajdonost, aki közül egy külföldön él, a másik állami gondozott. Velük nem tudtunk dűlőre jutni.
Én az egészről akkor szereztem tudomást, amikor átiratták a telket, azóta próbálok megoldást keresni. Azért fordultam a a fórumhoz, mert nemrég óta vagyok én a tulajdonos és a telek megvásárlásának felajánlásával nem értem el cél. Bár még reménykedem, hátha vmelyik tulajdonos meggondolja magát és én lehetek a többségi tulajdonos.

„kettéosztották telket. ”
Vagy ebben tévedsz, vagy abban, hogy közös tulajdon.

Amikor az édesanyám előtti tulajdonosok elváltak, készült vagyonmegosztás, ez tartalmazza a telek két részre való választását kerítéssel. Édesanyámék már ebben az állapotban vették meg.

Ha jól tudom ezt hívják használati megállapodásnak?

Az lehet. De az nem az ingatlan megosztása. Nem okos dolog ilyet megvenni.

A mi célunk az lenne, hogy az egész telek a miénk legyen.

Akkor lásd ObudaFan javaslatát.

Nem lesz egyszerű a külföldön élő tulajdonosokkal.

Köszönöm a válaszokat. :)
Még próbálunk tárgyalni, de ha nem sikerül, marad a per.

4 lakásos társasház bérlői 1974-ben még a lakások magántulajdonba vétele előtt kérvényezték, hogy a régi udvari garázs, műhely és 3 db fáskamra helyett minden lakáshoz egy-egy nagyobb méretű garázsként is használható kamrát építhessenek. Az építési engedélyen a „a jelenlegi romos kamrák helyén 4 db kamra építése” szöveggel az engedélyt megkapták, így építőközösségbe tömörülve megépítették az új kamrasort, de elmaradt a földhivatali bejegyzés. Azóta a magántulajdonná vált lakások többször gazdát cseréltek adás-vétel, öröklés, stb. által, de a tulajdoni lapon még ma is a kamrák építése előtti elbontott épületek szerepelnek.

Kérdés: A kamráknak mi a tulajdoni formája?

1. Közös tulajdon, mert nem történt meg a lakásonkénti bejegyzés, ami a tulajdoni hányadokat is érinti fogja!
2. Külön tulajdon, mert a külön tulajdonként bejegyzett kamrák helyett épültek, annak mintegy „jogutódai”, ha más is a méretük.

Előre is köszönöm a választ.

Az attól függ, hogy a régi kamrak hogyan szerepelnek a tulajdoni lapon, kinek a nevére vannak bejegyezve.

1974- ben a Magyar Állam volt a tulajdonos, de a régi már elbontott épületek lakásonként külön tulajdonban voltak a bérlők használatában.

A bérlők, akik egyben az építtetők is voltak, mikor magántulajdonba vehették, még a régi már lebontott épületeket tartalmazó tulajdoni lappal vették meg.

Az évek alatt aztán többször öröklés , adás-vétel következett be, hol az egyik, hol a másik lakáson, de ma is a régi épületek, tulajdoni hányadok vannak a tulajdoni lapokon.

Azt szeretném tudni, hogy a létező, de nem bejegyzett épületek, autómatikusan a lebontott épületek helyébe léphettek-e, és akkor külön tulajdonnak számítanak,

vagy míg nincsenek bejegyezve a mindenkori tulajdonosok közös tulajdonát képezik?

Még annyit, hogy a régi építtetők, egyben első magántulajdonosok, már rég nem élnek. Kapcsolat már csak öröklés által van egyikükkel.

Tisztelt Fórum!
A testvéremmel közösen, 1/2-1/2 arányban örököltünk egy balatoni ingatlant. Én az ő részét szívesen megvenném, de nem akarja eladni, a közös tulajdon fenntartását szeretné. Tudom, hogy a bírósághoz fordulhatok a közös tulajdon megszüntetése miatt, de azt nem tudom, hogyha ő akkor azzal áll elő, hogy ő is magához váltaná, akkor mi alapján ítéli oda valamelyikünknek a bíróság.
Előre is köszönöm, ha valaki tud válaszolni.

Mondjuk, hogy ki ígér többet a másiknak?

(De a végrehajtó általi értékesítés is jó opció, az árverésen lehet egymásra licitálni. Mondjuk, a végrehajtónak meg lehet 10% jutalékot fizetni...)

Mondjuk a megállapodás a legolcsóbb.

Mondjuk 30 %-al!

Kedves fórumozók!

Adott egy közös tulajdonú ingatlan ami használati megosztással rendelkezik (2 lakás külön utcafronti bejárattal). Az idei évben a saját részemet bővíteni szeretném és az építési engedélyhez vélhetően szükségeltetik egy beleeggyező nyilatkozat a társtulajdonosomtól. De mivel szellemileg nem vagyunk egy szinten sajnos a mai napig nem érti a közös tulajdonjog fogalmát ezért nem hajlandó aláírni semmit. Egyébként a telek 4/6 tulajdoni hányada az enyém és az övé 2/6. A kérdésem, hogy ha ő nem írja alá a nyilatkozatot mit tudok tenni, hogy az építkezés megvalósuljon? Köszönöm

Polgári pert indíthatsz a jognyilatkozat pótlására.

Vedd meg a részét! Eloszlik a homály!

Köszönöm! Megvenném , de nem adja el vagy ha eladná is irreálisan magas áron. A peres utat kikerülni lehetetlen? Annak mennyi átfutási ideje és anyagi vonzata van?

Kérheted a közös tulajdon megszüntetését!
a biróság majd megállapitja a reális árat! jobban járnál!

„az építési engedélyhez vélhetően szükségeltetik egy beleeggyező nyilatkozat a társtulajdonosomtól. ”

Dakova

Nem kell.