osztatlan közös tulajdon


misso # 2017.02.25. 09:16

Üdv,

én tavaly évvégén indítottam itt egy topikot ugyanez miatt. Nekünk azóta bírósági tárgyalás is volt, egy tárgyalás volt és egyből ítélet lett, persze a javamra. Viszont itt megakadt a szemem azon amit MajorDomus írt egy oldallal hátrébb, hogy "A rezsikôltségnek csak azt a részét kell a,, kulcsos,, tulajnak fizetnie, ami a használattal kapcsolatos(villany, gáz szemétdij) ami egyéb költség, helyi adó,felújítási költség, annak felét a kizárt tulajdonosnak is viselnie kell."

Ez tényleg így van? És mi alapján, törvény vagy vmi egyéb rendelkezés? Úgyanis nekünk most kéne elszámolnunk és nem mindegy, hogy a kulcs nélküli időszakomra is fizetek vagy sem. Az ingatlan itt is üres, egyikünk sem lakja, de távfűtéses átalánydíjas, plusz közös ktsg plusz, plusz, plusz, szóval nem kevés így üresen sem a havi költség. Tehát ha üres de ennek ellenére az adottságainál fogva vannak költségek akkor is él ez a szabály vagy csak ha a másik fél bent lakik?

Köszi előre is!

gerbera317 # 2017.02.25. 17:44

Ha a társasháznak elszámolási vitája keletkezik a lakás tulajdonosaival, a követelését nem a tulajdoni hányadok arányában, hanem egyetemlegesen érvényesíti a tulajdonosokkal szemben. Teljesítést követően így az elszámolási vita a lakás tulajdonosai között folytatódhat tovább. Szerintem ez a logikus.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.02.25. 19:47

Szerintem is. De a bírósági gyakorlat nem ezt követi.

gerbera317 # 2017.02.25. 20:18

Bocs, ezt benéztem. A kérdés összemossa a szerződőhöz kötődő rezsiköltséget (víz, gáz, villany) az egyetemlegesen fizetendő tulajdonosi költségekkel (közös költség stb.).
A közös költség vonatkozásában a bíróság gyakorlata szerint is az egyetemlegesség jellemző. A szerződéses rezsiköltségeket pedig a szerződő viseli.
Képlékeny szokott lenni, a vízdíj, ahol a nemfizetést a vízszolgáltató a társasházra számlázza, és onnantól az a társasház követelése, tehát egyetemleges. És nagyon képlékeny még a távfűtés díja.

MajorDomus # 2017.02.25. 22:52

Az nem. A Főtáv a szerződő félen követeli .
A vizdij azért bonyolultabb mert ott 3 oldalu a szerződés.

Nem fizetés esetén a Vizmű felmondja ,,az elkülönitett vizhasználó,, szerződését,és a mérőt a továbbiakban nem olvassa,tehát a különbözet a főmérőn marad.

A közös képviselő mikor megkapja a vizdijszámlát és látja jogy csaö 64 almérő van feltüntetve a 65 lakásból,simán átteszi nemvizórás közös költségre. Ha a lakásnak éppen 5 tulajdonosa van,osszák szét egymás között.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.02.26. 07:54

A közös költség vonatkozásában a bíróság gyakorlata szerint is az egyetemlegesség jellemző.
Bár igaz lenne - de nem.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.02.26. 07:55

A távfűtés esetében maga a törvény teszi mögöttes felelőssé a tulajdonost, ha nem ő a fogyasztó.

MajorDomus # 2017.02.26. 20:35

Csak jelezném,hogy amikor a társasház bérbead egy helyiséget,a távhőszolgáltató ugy köt a bérlővel szerződést ha én nyilatkozagban vállalom a helytállást a bérlő számlatartozásáért!

Kovács_Béla_Sándor # 2017.02.27. 07:00

Túlbiztosítás.

Dr.Attika # 2017.02.27. 07:32

Kezességgel biztosítja. Normál.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.02.27. 09:26

Mondom, a törvény eleve kezessé teszi a tulajdonost.

MajorDomus # 2017.02.27. 20:33

Engem meg adóssá ha a bérlő nem fizet!

dkis15 # 2017.09.02. 23:28

Létezhet olyan, hogy egy osztatlan közös tulajdonu telken épülne egy ház amit az egyik tulaj épít a másik hozzájáruló nyilatkozatával? ilyenkor az épület közös lesz?

ObudaFan # 2017.09.03. 06:30

Létezhet többféle megoldás, a megállapodáshoz képest. LEhet olyan, hogy az épület külön helyrajzi számra kerül, csak az építkező tulajdonába, és lehet olyan is, hogy közös tulajdon lesz. Ahogy megállapodnak a felek.

drbjozsef # 2017.09.03. 08:04

dkis15,

azt azért gondolom Te is tudod, hogy a közös tulajdon mennyi probléma forrása lehet, még egy egyszerű esetben is, amikor mindend 50-50% eszemi hányad szerint van.

Ha még ez megkeveredik azzal, hogy a ráépítést csak az egyik végzi, az aztán végképp ezer bonyodalom magját veti el.

Csak valamilyen különleges, végső esetben mennék bele ilyenbe, bármelyik fél részéről.

nonolet # 2017.09.03. 09:32

dkis15

Alapban igen közös lesz.

Ezért az építtető követelheti
a másiktól
a közös tulajdon növelésének
a másikra eső részét is!

Ha így tesz és a másik fizet,
akkor
megmaradnak a tulajdoni hányadok.

HA nem fizet a másik, akkor
meg változnak tulajdoni hányadok.
Az új vagyoni arányok szerint.

Tükrözve a valós arányokat.

MajorDomus # 2017.09.03. 13:15

A másik fél sem hülye!

nonolet # 2017.09.03. 14:04

Attól még valami módon rendezni kell
a létrejövő ellentmondást
a közös tulajdon megváltozó értéke
és
a fennálló tulajdoni arányok között.

dkis15 # 2017.09.04. 04:24

Milyen arányban lehet felosztani ilyenkor, értékbecsültetnem kellene? Mennyit érhet a másik rész, forgalomképes egyáltalán, ha esetleg megvenném azt.

ObudaFan # 2017.09.04. 04:30

Erről elsősorban megállapodhattok. Ha nem sikerül, akkor közös tulajdon megszüntetési perben is rendezhető. Ezt viszont akkor célszerűbb az építkezés előtt megtenni.

nonolet # 2017.09.04. 06:21

dkis15

A társtulajdonos mindig meg tudja venni egy másik társtulajdonos részét.

A tulajdonközösség megszüntethető több módon is.

Békésen...

  • megveszed a másik/többiek részét
  • eladod a résezd a másiknak/többieknek
  • eladjátok az egészet valakinek és a pénzt elosztjátok

Perben...

  • a bíróság dönti el, hogy ki vegyen meg, mit, mennyiért
  • árverés lesz és pénz elosztás

Jelen esetben az tűnik ésszerűnek,
hogy
te eladod a részed az építkezőnek.

Mivel, ha te nem építesz rá akkor nagyon kicsi arányú tulajdonossá fogsz válni, ráadásul alighanem rossz feltételekkel a jövőre (további beépítés) nézve.

Az épülő ház felét kifizetni meg gondolom nem akarod...

-

Piaci áron tegyél eladási ajánlatot a másiknak.
Tértivevényes levélben, határidővel.

nonolet # 2017.09.04. 06:26

Persze tehetsz vételi ajánlatot is a másiknak...

Ha te akarod megvenni és meg is tudod.
Az adás-vétel azonban ilyenkor végül
általában a piaci ár felett jön létre csak.
Különben "nem eladó" a válasz.

dkis15 # 2017.09.05. 05:05

A tulajdoni hányadot mennyi idő multával lehet korrigálni, ráér 10 év mulva is?

ObudaFan # 2017.09.05. 05:15

A tulajdoni igények nem évülnek el.
Viszont mégiscsak fontos a mielőbbi korrekció, mert jóhiszemű jogszerzővel szemben nem lehet arra hivatkozni, hogy a tulajdoni lap szerinti állapot nem felel meg a valóságnak. Tehát ha valamelyik fél a saját, tulajdoni lap szerinti hányadát elidegeníti, vagy megterheli, akkor a jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni arra, hogy a másik tulajdonos tulajdoni hányada nagyobb lett volna, és azt a részt nem lehetett volna elidegeníteni, megterhelni.

drbjozsef # 2017.09.05. 06:32

De, ha az új tulajdonszerzőn nem is, de az eladón, gondolom behajtható a különbözet? (tipikusan pl. az életközösség megszakadása után eladott tulajdoni hányad, ami a vagyonjogi dolgok rendezése előtt történik)