osztatlan közös tulajdon

Igen.
Igen. Legalább is a melléképület vonatkozásában biztosan.

Tisztelt Fórumozók!

Egy telken van két házrész, amelyhez osztatlan közös tulajdonban lévő udvar tartozik egyetlen kapubejáróval. "Használati megállapodás" nincs, viszont a korábban kialakult használat több, mint 15 éve változatlan. Az udvart két részre osztja egy "átlátható" kerítés, amelynek egyik oldalán lévő udvarrészt, az egyik házrész tulajdonosa, míg a másik oldalit a másik házrész tulajdonosa használja a kialakult használat alapján.

Az egyik tulajdonos a korábban kialakult használat alapján a használatában lévő udvarrészen melléképületet, kerítést illetve új utcai kapubejárót (pl. autónak) építhet-e, vagy ahhoz szükséges a másik házrész tulajdonosának hozzájárulása? Illetve ha ezt megteszi, akkor az ellen a másik hozzá nem járuló tulajdonos tehet-e valamit?

Köszönöm a válaszokat előre is,

xyzuv

Mivel elég sokat bukhatok a dolgon, így biztosabbnak érzem, ha máshol is megérdeklődöm ebben a témában a véleményeket...ezért elnézést kérek, és sajnos az ügyvédem elég elfoglalt így eddig ritkán tudtam vele értekezni, így magam próbálok kicsit utána érdeklődni és olvasni ezeknek a dolgoknak, hogy utána az ügyvéddel valami okosat ki tudjunk majd találni..remélem nem sértettem azzal senkit se h elméletileg van ügyvédem és itt ólálkodok a kérdéseimmel...:)

imma !

Szerintem kérhet,mert 31 %-ban tulaj, s csak 10 %-ot használ, a többi 21 %-át a másik tulaj gyakorlatilag kisajátitotta.

Ha van ügyvédje miért nem ,,homályositja ,, fel a jogairól ?

Egy kicsit lehet rosszul írtam, a másik tulajdonos nem lakik ott az ingatlanban, neki csak egy üveges cége van ott, tehát csak üzleti,-gazdasági tevékenységet folytat.

„többlethasználati díjat is, ”

Ezt nem kérheted, mert együtt lakjátok az ingatlant.

A tetőszerkezet átalakításához építési engedély kell. Egyszerűen ne járuljál hozzá. Ha meg elkezdi az átalakítást engedély nélkül, jelentsd be a jegyzőnek.

Albérlőt a te hozzájárulásoddal költöztethetett volna be.

Köszönöm a válaszokat :)

Az ügyvéddel nem lesz gondom és a sikerdíjával sem, mivel ingyen vállalta egyéb okok miatt..
Kérni fogom a közös tulajdon megszüntetését mindenképp a bíróságon és a többlethasználati díjat is, ahogy MajorDomus írta és ezt én is így gondolom, hogy mivel osztatlan közös tulajdonról van szó és nincs használati megállapodás, kivéve az én lakásomra, így nem rakhatna albérlőt az ingatlanba.
A másik újdonság a dologban, tegnap a másik tulajdonos állag megóvásra hivatkozva eljutatta hozzám a jogi képviselőjével azt a levelet, melyben közlik, hogy a Ptk. 142 § (1) bekezd. alapján bármelyik társtulajdonos elkezdheti az állag megóváshoz szükséges dolgokat és a költségeit a többi társtulajdonos köteles tulajdoni hányadának tekintetében azt viselni.
Ez igaz is..azonban, tekintettel arra, hogy tetőszerkezet és egyéb más munkákat akarnak csináltatni, az mind veszélyeztetné az én lakhatásomat. Már régebben én is utána érdeklődtem a tetőszerkezet javításának és mivel padlásrészen lakok annak egy megoldása csak az, hogy a lakásom ablakait ki kell venni, és a felettem lévő részt elbontani, hogy a tetőszintet helyrehozzák, azonban így nem fogok igazán lakni a saját lakásomban, ráadásul úgy, hogy a munkások ki be járkálnának amíg én dolgozok stb. Viszont amíg én az ingatlanban lakó vagyok addig a másik tulajdonos igazából csak üveges tevékenységet folytat az ingatlan ( szinte egész területén, elég sok veszélyes hulladékkal pl. ólóm)
Mindenképp köteles leszek a rámeső beruházás költségeit fizetni? Mert nem igazán értem miért kéne közel 2 millió forintot azért fizetnem, hogy én onnan szabadulni szeretnék, ő meg magáénak akarja az ingatlant. Ha én el tudok egyszer onnan költözni én 2 milliós adósságot fogok fizetni ( hitelből) amíg ő élvezi az felújított ingatlant. Ennek van értelme? ahelyett hogy inkább kifizetné az én részemet és utána csinálna azt az ingatlannal amit akar.
Nem tudom mennyire tudtam most mindezt érthetően leírni, de remélem nem túl zavaros.

Csak itt nem erről van szó,hanem arról-hogy a többségi tulajdonos magához váltaná az 5/16-od részt, kőzben semmibe veszi a kisebbség jogait,például albérlőket tart az ő tulajdonában.

„a jelenlegi tulajdoni hányadom 5/16-od rész, ami annyit jelent, hogy a tulajdoni hányadom tekintetében a 682 m2-es ingatlanból 213.125 m2 területet használhatnék, ”
Nem, nem azt jelenti.
De ez nem is számít, ha egyszer a közös tuajdon megszüntetését kéri valamelyik tulajdonostárs.

Gyűjts egy kis pénzt és -fogadj űgyvédet, de óvatosságból sikerdijban egyezz meg vele. A perelt összeg X %-a az övé,de csak ha nyer.

Vesziteni nem fog az biztos,de kérdéses mennyi idő alatt, s ezalatt neked elfogynak a tartalékaid.

Az albérlőt csak a te hozzájárulásoddal fogadhatja be, s a bevétel 31 %-a a tied, 5 évre visszamenőleg. Ebből már kitelik az ügyvéd, s akkor kezdődhet az alkudózás. Minimum egy 1,5 szobás lakást kérj a tulajdonrészedért.

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannal kapcsolatban. Az ingatlanról amit tudni kell. 682 m2-es telken álló családi ház, udvar, üveges műhely. A házban jelenleg a pincében és az udvaron üzemel az üveges műhely, a földszinti szintjén egy közel 180 m2-es lakás van kialakítva ( nagyszüleim laktak itt), valamint a padlástéren két önálló kialakítású garzonlakás, jelenleg az egyikben lakok édesanyám örökségét érvényesítve, erre a lakásra van egy használati megállapodás. Azonban az ingatlan többi részére nincsen semmilyen megosztási és használati megállapodás se a régi tulajdonosok, se a jelenlegi azaz kettőnk között.
Közel egy éve folyik köztünk a tulajdonjog rendezés, mivel én kényszerből ( nem tudok hova és miből elköltözni) lakok ott, ő meg szeretné az üveges műhely miatt az egész ingatlant, így vitatkozunk a megváltási árakról stb. jelenleg már kimerítettünk részemről minden perenkívüli egyezkedést és keresetet nyújtanék be a bíróságra.
A kérdés a következő lenne. A lakásom 41 m2 területű, a jelenlegi tulajdoni hányadom 5/16-od rész, ami annyit jelent, hogy a tulajdoni hányadom tekintetében a 682 m2-es ingatlanból 213.125 m2 területet használhatnék, ebből mindösszesen a 41 m2 lakást tudom használni, mivel a másik tulajdonos az egész udvart befedi az üvegesműhelyével, jelenleg a másik lakást és a földszinti lakást pedig egy albérlő lakja az én beleegyezésem és megkérdezésem nélkül, arról nem is beszélve, hogy a garázsokat se tudom használni az ingatlanon, és még lakáskulcs és egyéb kulcsaim sincsenek a használathoz, pedig a hagyatéknál kértem. Kérdés, milyen elszámolási formája van ilyen esetben a többlethasználatnak és az albérlővel kapcsolatban hogyan számoltathatnám el a másik tulajdonost.

Válaszokat előre is köszönöm.

Orsy

A másik topicban már válaszoltam erre !

Ha az eredeti szerződésben 25 +25 m2 volt akkor csak van telekrésze is ! Támadd meg a szerződést ! Ha osztatlan közös tulajdon akkor a vevővel szemben elővételi jogod is van ! Megkérdeztek erről ?

Ha a telek osztatlan közös tulajdon, akkor a szerződést neked is alá kell irni ! Van használati megosztási szerződés ?

Ne keverjük a szezont a fazonnal. Az adásvételi szerződés az eladó és a vevő közötti jogviszony. Amiről te beszélsz, az a telekhasználati szerződés, amit viszont a vevőnek majd veled kell megkötnie. Ha akarja. Ha erer nem tart igényt, akkor az egész telek osztatlan közös tulajdon marad.

Bár osztatlan közös tulajdon esetében nem világos, hogy mit keres m2 megjelölés a tulajdoni hányad helyett, de azért nem ártana, ha a szerződés valóban valós tényeket tartalmazna. Ez nekem kissé arra utal, hogy a vevő már most tudja, hogy az üzletet bővíteni fogja, és majd ezzel a szerződéssel akarja bizonyítani, hogy ő már így vette, tehát ne őt büntessék, ha kiderül. Elég hülye az eladó, ha ilyet aláír.

Tisztelt fórumozók!
van egy osztot osztatlan közöstulajdonom.
lakoház+udvar.telekhatár az lakoház körül.
a régi szerzödés szerint 25 nm üzlethelyiség+25 nm telekrész az utcafronton a másik tulajé ezt ö eladta,
egy uj tulajnak a következö szerint 50 nm üzlethelyiség ami persze a valóságban nem létezik.
a vevöt tájékoztatam eröl de nem válaszolt semijenformában.
azt szeretném elérni hogy a szerzödést modositsa az eredetivel megegyezöen.mivel az uj szerzödés szerint ö
a telek részböl nem jogosult,csakk az üzlethejiségre
arra gondoltam hogy a bejárat elötti részt telekhatártol 2m (motivácios célbol)lekeritem!
kérdésem hogy megtehetem-e?tanácsokat elöre is köszönöm!
tisztelettel:solisoft

Kedves Hozzászólók!

Adott egy egy szintes családi ház, amely osztatlan közös tulajdon a következő eszmei tulajdoni hányadok szerint: A-é 30%, B-é 30%, C-é 40%. A házban három különböző méretű lakás lett kialakítva. Ezekre a lakásokra van használati megállapodás is, amely szerint a lakók kb a következő arányú lakrészek (lakások) használatára jogosultak: A 60%, B 20%, C 20%. Azaz a tulajdoni hányadok eltérnek a használati hányadoktól.

Az A fél eladná a maga részét, mi megvennénk. Kérdés, hogy jó ötlet-e.

Ugyanis ha mi megvennénk, szeretnénk rendezni a közös tulajdont és kezdeményeznénk B-nél és C-nél a társasházzá alakítást. Viszont a társasházi külön tulajdonokat a használati arányok és nem a tulajdoni hányadok alapján szeretnénk.

1.Van erre mód? Azaz el lehet az alapító okiratot készíteni a közös tulajdoni hányadoktól eltérő külön tulajdonokról? Nem utasítja el a földhivatal?
2.Ha van, csak úgy van, ha fizetünk a tulajdoni hányadon felüli használati hányadért? Vagy lehet térítésmentesen is, ha B és C belemegy?
3.Tegyük, fel, hogy B és C belemegy a használati hányadok szerinti lakásokba. Visszatáncolhatnak később valahogyan?
A kérdés lényege végülis, hogy rizikós-e az ügylet, ha igen mennyire, és hogyan mérsékelhetők a veszélyek.

Tudom, hogy mindenképp ügyvédre lesz szükség, de nagyon hálás lennék pár első gondolatoért, tippért, hogy azt ne mondjam, tanácsért.

Köszönöm előre is!

Az buli lenne, ha odaadnátok használatra valakinek s az vasárnap este odaállítana pl szalonnát sütni, meg keti partit rendezne az ablakod előtt 1 m-re.

A társtulajdonos elkülönülő használata szabályosabb, mint amit te most szeretnél. A közös tulajdont képező telekrész nem adható el. Ami a te lakásod előtt van, az sem a tiéd, hanem a közösségé. Ezzel szemben a szélső tulajdonos csak kizárólagosan használja a közöst, amit a társasház akár meg is engedhetene neki. Az más kérdés jelen esetben, hogy természetesen a közösség hozzájárulása nélkül nem keríthette volna le, és fel lehetne szólítani, hogy szüntesse meg a kizárólagos használatot. No de eladni??? Azt akkor sem lehetne, ha mindenki beleegyezne. Viszont arról esetleg dönthet a közösség, hogy pl a melletted lakó is kizárólagosan használja a te lakásod előtti területet is. Persze ha ezért valami díjat állapítana meg, akkor azt egyébként sem neked, hanem a közösségnek fizetné.

Szépjónapot kívánok a tavasz első napján!

Egy kis "okosságra" volna szükségünk egy kellemetlen lakótárs helyre tételében!

Egy egymás mellett megépült ötlakásos sorházi társasház vagyunk! A lakások személyre lebontva önálló helyrajzi számmal bejegyezve saját tulajdonjoggal, míg a terület osztatlan közösségben egyben szerepel. A két szélső tulaj 23 éve lekerekítette magának a mellette lévő és azóta is használja az egy főre eső 1/5 területet, a középső három tulajdonosnak (egyik én vagyok)maradt az 50 m-re lévő további úszóteleknek nevezett senkiföldje!. Ez a telek semmire nem jó, csupán sportolásra fűnyírás sportágban ami 23 év távlatában elég unalmas. Most lehetőség lenne ennek a földrészletnek az eladása, (pedig ingyen is szívesen lemondanánk), azonban az említett bajkeverő szomszéd nem egyezik bele. Természetesen Ő birtokolja a terület 1/5 részét és még pénz is kellene neki a hozzájáruláshoz, magyarul zsarol minket, tudván a bíróságok nem igazán elégednek meg a 4/5-ös többségnek. (teljes hozzájárulással minek fordulnánk hozzájuk?)

Kérdésem: ki tud segíteni abban, hogy ezt a "senkiföldjét" 4=5-ös többségben eltudjuk adni, ebben az esetben mit segíthet a tulajdonközösség felmondása, megszüntetésem ert ezt a tippet is kaptam, de nem értem!
Köszönettel veszem mindenki segítségét
üdvözlettel
Gábor

Kedves Válaszolók!
Köszönöm, hogy véleményükkel is hozzájárultak a társasházi szmsz létjogosultságához.
Szép napot kívánok!

Korábban már leirtam: senki sem adhat több jogot másnak mint amivel maga is rendelkezik (római jog)

A közös képviselőnek nem is kell belenéznie az adás-vételi szerződésbe,mert az itt nem releváns.

A társasházban a közgyűlés magához vonta a parkolók bérbeadásának jogát,ami természetes,mert a tv. Szerint a közös tulajdon használatáról elidegenitéséről,bérbeadásáról a k.gyülés dönt.

Ha a tulajdonos olyan szerződést köt eladáskor hogy a parkoló bérleti jogát is eladja,az semmis és érvénytelen ! Nem adhatja el azt ami nem az övé.

Az udvari parkoló nem adható el, mivel osztatlan közös tulajdon. Ha valaki eladja a Lánchíddal és a Nyugati Pályaudvarral együtt, akkor majd a vevő fogja beperelni, hiszen őt csapták be. A közös képviselő max tájékoztathatja az szmsz-ről a vevőt, ha érdeklődik. Általában nem szokott, hiszen itt "csak" milliókról van szó, s magyar ember ilyen kis összegekkel nem olyan fukar, mint ha pl cipőt akarna venni. Ott bezzeg még a cimkét is megnézi, s fel is próbálja. Ez van.

Tisztelt Olvasó!
Sajnos joghézagot vélek felfedezni a társasházi lakás eladási szerződése és a társház szmsz-e között.
Az szmsz szerint az osztatlan közös tulajdonon bérelt gépkocsi beállás a lakás eladása után a közgyűlésre hatáskörébe kerül, ahol a soron következő igénylő bérelhetné tobább a parkolót.
Ezzel szemben társasház terülén gk beállóhelyet bérelő tulajdonos a lakása értékesítése során az adás-vételi szeződésben a parkolás bérleti jogát eladhatja a vevőnek. Gk parkoló osztatlan közös tulajdonon van,
nincs róla telekkönyvi bejegyzés!
A közös képviselő nem tudja érvényesíteni az szmsz-t,
mert arra nincs joga, hogy a betekinthesen a lakás adás-vételi szerződésébe, csupán az eladó esetleges korábbi tartozásaira hívhatja fel a figyelmet, hogy a vevő "tiszta lappal" vehesse meg a lakást.Így az eladó tulajdonos kijátszhatja az szmsz-ben szabályozottakat.
Régi tulajdonos eképp, szinte nem juthat parkolóhoz, mert az új tulajdonos ragaszkodik a gk parkolóra, mert mint fennen mondja, hogy ő fizetett érte.
Fizethetett, de nem a közösségnek.
Mit lehet tenni az szmsz kijátszó a közös területtel "üzletelők" ellen???
Köszönettel
Egy tulajdonos

Kérdés miota van ez igy.
Ha nem tudom a házamat megközeliteni,akkor szerintem az birtokháboritás.
Az biztos hogy nem szabad hagyni,hogy a szomszéd a fejetekre nőjön.

Így igaz, szolgalmi jog közös tulajdonra nem alapítható. A használat és birtoklás tárgyában keletkezett viták eldöntése nem jegyzői, hanem bírósági hatáskörbe tartozik.

Saját telken belül nincs szolgalmi jog. Max kialakult telekhasználat. A társtulajdonos ezek szerint a hozzájárulásotok nélkül tevékenykedik a közös telken, melyet nem tehetne.
Kár volt tétlenül nézni nem tudom meddig. 1 éven belül a jegyzőhöz, utána már csak a bírósághoz lehet fordulni birtokvédelemért.