osztatlan közös tulajdon

Marcsi35!

1/2008.(V.19.)PK.vélemény:

VII. A Ptk. 147. §-a szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. E jog érvényesítésének időbeli korlátozásáról a jogszabály nem rendelkezik, a Ptk. miniszteri indokolása arra utal, hogy a megszüntetés jogának visszaélésszerű, a többi tulajdonostárs méltányos érdekeit sértő gyakorlása ellen a Ptk. 5. §-a védelmet nyújt. Ilyen joggyakorlásként értékelhető például az, ha valaki megszerzi a közös tulajdonban álló ingatlan egy hányadát és rövidesen közösségmegszüntetési perrel lép fel az anyagilag jóval erőtlenebb, a magához váltásra fel nem készült bennlakó tulajdonostárssal szemben. Megtörténhet, hogy a bennlakó tulajdonostársnak hibáján kívül elnehezült helyzetét akarja a másik tulajdonostárs kihasználni, miként az is, hogy az egyik fél a másikkal szemben úgy lép fel, hogy annak inkább zaklatási jellege van.

Még azt elfelejtettük megkérdezni, hogy ajándékozás esetén is belefuthatunk a joggal való visszaélésbe? Ez nekünk kedvezőtlenebb az értékesítés esetén felmerülő szja miatt, de még így is megérné ha ez az ára a megszüntetésnek.

Köszönöm a hozzászólásokat! Kedves KBS! A szituáció miatt remélem csak, hogy nem joggal való visszaélés, hiszen a társtulajdonosom ügyvédjén keresztül megüzente, hogy mennyiért hajlandó odaadni nekem az ő részét. Én ezt az ajánlatot elfogadtam, az ügyvéd szólt neki, erre ő visszalépett (az ügyvéd is visszalépett, vagyis felmondta a megbízását). Lassan egy éve folyamatosan meghiúsítja az eladást is. Az apósom csak azért venné meg, mert így befejezhetném a házunkat, de mivel a férjemmel még nincs közös gyermekünk, viszont nekem az előző házasságból van, így azt a pénzt amit ad nekünk a házba forgatnánk, velem pedig ha bármi történne a férjem "pénzénél lenne", mivel a gyermekem miatt nem szeretne a mostani házban tulajdonjogot és én is ezt tartom szerencsésebbnek, de itt azért kb. 15 millióról van szó.

Tehát akkor ezek szerint nem biztos, hogy nem minősül negatívan a bíróság előtt a kivásárlás.... Akkor tovább törjük a fejünket!

Közmondás: Engedd be a tótot, kiver a házadból.

„Ha valaki vásárol egy résztulajdont, majd szeretné megszerezni az egészet, akkor ez nem lehet szerintem semmikeppen sem joggal visszaeles.”
De igen. Nagyon is. Tudod, aki nem akar közös tulajdont, az ne vásárolja be magát közös tulajdonba.

Ha valaki vásárol egy résztulajdont, majd szeretné megszerezni az egészet, akkor ez nem lehet szerintem semmikeppen sem joggal visszaeles.

En annyit tennek, hogy a vasarlas utan jeleznem a tultarsnak, hogy mint uj tulajdonos, szeretne az egeszet megszerezni, a kozos tulajdont megszuntetni, ezert felajanlani egy meltanyos osszeget a reszeert. Ha nem fogadja el, akkor pert kell inditani, nincs mas modja a kozos tulajdon megszuntetesenk.

Aztan hogy a birosag mit itel megvaltasi arnak, az majd kiderul.

Persze a penzmozgasok legyenek rendben, ne kothessen bele a tultars, hogy csak szinlelt a szerzodes, es valojaban Te fizeted ki a megvaltast. Persze, csaladon belul ez is athidalhato kolcson vagy ajandek nyujtasaval.

Tisztelt Szakértők!

Azonos cipőben járok, mint Isme (fél tulajdon örökség, nincs kulcsom). A kérdésem az, hogy ha apósom megveszi az én 1/2ed tulajdoni hányadomat (csak azért, hogy én pénzemhez jussak, hogy idén végre befejezhessük a házunkat a feleségemmel) és ő utána egyből közös tulajdon megszüntetése iránt pert indít nem fog-e negatív elbírálás alá esni az eljárás során, hogy akkor minek vette meg ha egyből perel utána? Azt tudni kell, hogy a tultárs által megjelölt áron meg akarta venni a tultársamét, de az visszalépett végül, így maradt a közös tulajdon, amitől szabadulnánk. Köszönöm!

A szerződést meg ügyvéd!

Kösziii!

Az átruházás költségeit szokásosan a vevő viseli.

Tisztelt Szakértők!
A bíróság megszüntette a közös tulajdont úgy, hogy megválthatom a tulajdonos társ tulajdoni hányadát. Érdeklődnék, hogy ilyenkor kinek kell az adásvételi szerződést készíttetnie? ( Megbeszélés kizárt, a tulajdonos társ kiskorú, gyámjával lehetetlen beszélni rossz viszony miatt.)
Köszönöm: Sokk.

Sok sikert!

Köszönöm

Ügyvéd javallott.

A Ptk. kozos tulajdonra vonatkozó szabályai alapján.

Köszönöm a választ.

Milyen jogszabályra hivatkozva lehet használati díjat kérni?

Nyilván igen!

A rezsikôltségnek csak azt a részét kell a,, kulcsos,, tulajnak fizetnie, ami a használattal kapcsolatos(villany, gáz szemétdij) ami egyéb költség, helyi adó,felújítási költség, annak felét a kizárt tulajdonosnak is viselnie kell.

A többivel egyetértek.

Az a kérdés, hogy Isme mit akar az ingatlannal?

Ha nem akar beköltözni, akkor jobban jár a használati díjjal, vagy közösen adják ki. Ha el akarja adni, s a,, kulcsos,, nem járul hozzá, akkor marad a per.

Nyilván nem. Küldjél neki ajánlott-tértivevényes levelet, hogy meg szeretnéd kapni a kulcsokat, és mint osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonosa, használni is szeretnéd. Ha nem teszi lehetővé a használatot, akkor a részed után használati díjat fogsz felszámítani, és minden rezsiköltség őt terheli. Szabj erre neki egy kis időt, mondjuk egy hetet, és írd bele, hogy ha nem jelentkezik, akkor közös tulajdon megszüntetése iránt pert indítasz a bíróságon.

Ha nem enged be, akkor a per alatt majd hivatkozhatsz a levélre, ez alapján az esetleges rezsi tartozást is neki kell majd állnia, és valszeg a használati díjat is érvényesíteni tudod. Ami sok hónap is lehet bírósági eljárás esetén.

Köszönöm a választ.

Többszöri kérés ellenére nem ad kulcsokat.
A rezsiköltség felét viszont ennek ellenére meg szeretné fizettetni, ami szerintem nem jogos.

Akkor kérhet többlethasználati díjat, ha megpróbálja birtokba venni, de a másik fél ezt kifejezetten megakadályozza.

Kérhet-e használati díjat az a tulajdonostárs a saját tulajdoni hányada után, amit nem tud birtokba venni a másik tulajdonostárs birtokolja az egész ingatlant?

Egyetemlegesen felelősek az ingatlan terheiért. A terheket az Ingatlanra terhelik a szolgáltatók.

Egyezzetek meg, ha nem megy kérni kell a közös tulajdon megszüntetését!

Még az előbbivel kapcsolatban kérdezem: hogy a szolgáltatók által kibocsátott számlák megfizetését az a tulajdonostárs fizesse, akinek a használatában van az egész ingatlan.

Két testvér örökölt egy ingatlant 1/2 -1/2 rész arányban, amelyben eddig az egyik szülő lakott, a másik 10 éve meghalt. Most a másik szülő is elhunyt. Az ingatlanban jelenleg nem lakik senki.
Az egyik tulajdonostárs nem ad kulcsot a másik tulajdonostársnak,kizárta.
Ebben az esetben a felmerülő költségek (pl.: rezsiköltség kit terhel, kinek kell megfizetni?
Amelyik tulajdonostárs nem tudja birtokba venni a tulajdonrészét, (többszöri kérés ellenére sem) kérhet-e használati díjat a másik tulajdonostárstól?

12 zsák búza?