osztatlan közös tulajdon

Kössz a kommentet, bár nem ezért írtam.

A P betűddel meg te kezdjél valamit.

Erre most mit mondjak? Aki érti, és mégis megveszi, annak már mentsége sincs. :P

De, van aki érti és mégis vesz ilyet, pl. ÉN.

Tulajdoni hányadot nem lehet használni, mert az nem egy fizikai dolog.
Nem értik a népek az osztatlan közös működését; ha értenék, nem vennének ilyet.

Tanácsot szeretnék kérni a következőkre:
Hét évvel ezelőtt vásároltam tulajdoni hányadot egy háromlakásos osztatlan közös tulajdonu ingatlanon, 25 évre jelzálog hitellel..Azóta is szeretném használni a tulajdoni hányadnak megfelelő kert-részt.Időközben tudomásomra jutott, hogy az eladó tulajdoni részéhez tartozott egy szoba-konyhás kertes rész is, amit minden papir és egyéb nélkül eladott a másik tulajdonos társnak. Erről a mi adás-vételünknél nem esett szó, ezért kértem a telekhasználatot, amiben nem tudtunk oly annyira megegyezni, hogy a hátsó részhez kulcsot sem kaptunk. Tudomásom szerint, a törvény szerint többlethasználati dijat kérhetnék a tulajdonos társtól, de én a tulajdoni hányadunkat szeretném használni, mert azért vásároltuk meg. Érdekes fizetem a jelzálog hitelt arra a részre is, amit nem használhatok. Szerettem volna megtudni, hogy a mi eladónknak mit tartalmaz az adás-vételi szerződése, a Földhivatal adatvédelemre hivatkozva nem ad betekintést. Birósághoz fordultam beadványomban kérve, hogy kérje ki a biróság a Földhivataltól és ha abban szerepel egyéb tulajdon, vagy más megállapodás a használatot illetően, én annak érvényesitését kérem. A Biróság igazolást kért általam a Földhivataltól,hogy nem adja ki az előző szerződést, amit persze nem adnak, ezek után a peres eljárást rövid idő alatt a Biróság megszüntette.
Újra szeretném az eljárást elinditani, ehhez kérnék tanácsot és ha lehetőség van rá, 3.kerületben ezzel foglalkozó ügyvédet ajánlani részemre. Válaszukat köszönöm.

Fizetni? Miért kellene?
A használatnak nem kell összhangban lennie a tulajdoni hányaddal. Az már más kérdés, hogy elméletileg a megmaradó tulajdonosoknak az új tulajdonossal ismételten meg kellene állapodni a használat módjában. Ezt azonban leggyakrabban megteszik magában az adásvételi szerződésben, amikor a vevő magára nézve kötelezőnek elismeri a kialakult telekhasználatot. (hiszen mégiscsak megtekintett állapotban a kerítésekkel együtt szeretett bele az ingatlanba)

Tisztelt Fórumozók!
Osztatlan közös tulajdonú telkünknek 1/4-1/4 arányban négy tulajdonosa van.
Több mint 20 éve a használat azonban ettől eltérően alakult. A két szélső ház a mellette előtte és mögötte levő területeket használja kizárólagosan, míg a két középső ház csak a házak előtt és mögött levő területeket. (Méretük miatt nem leht őket megosztani.)
Ezek kerítéssel is el vannak választva. (Használati - társasházi szerződés eddig nem volt.)
Kérdésem, eladás esetén a szélső ház(aknak) kell-e valamilyen jogcímen a középső házak tulajdonosainak fizetni?
Ha igen, milyen jogcímen?
Mennyit ér a használat? Teljes forgalmi értéket? (Mi alapján lehet ezt számolni?)

Ez utóbbi -volt a -legokosabb gondolat.

Egyszerübb- ha cseréltek 2 -hozzájáruló nyilatkozatot, mint ha sok szines bankjegyet.

Egyébként meg ha te is akarsz, meg ő is akar, akkor itt lenne az ideje a megegyezésnek. Vélhetőleg ez lenne a legolcsóbb.

Persze. Ha már per, legyen tisztességes.
Mellesleg már eleve ezt kellett volna tennetek.
Majd a bíróság eldönti, hogy mit milyen súllyal vesz figyelembe. A lényeg, hogy azt vizsgálja, milyen joga sérül, vagy sérül-e egyáltalán a tervezett építéssel?
(Mellesleg vélhetőleg jogerős elvi építési engedély becsatolását fogja kérni. Ha valami oknál fogva nem is lehet beépíteni, akkor minek erőlködjön alapon.)

Nem, szerintem nem kérheted. Amíg nem kérdezted meg, addig a terveztetés a te kockázatod volt. Mint ahogy majd a hatóságot sem perelheted be kártérítésért, ha nem kapod meg az engedélyt.

Közös tulajdonú telken saját tulajdonú ingatlanomat tetőtér beépítéssel szerettem volna bővíteni, amelyhez a többi lakó hozzájárulását kértem. Az építész dokumentációja is készen volt, engedélyeztetésre az önkorihoz beadtuk. Az egyik lakó nem járult hozzá, így nem tudtuk beépíteni.
Az élet úgy hozta, hogy most ő akarja a saját részét beépíteni, amihez mi (vagyis csak a házastársam, mert tőlem meg sem kérdezték)nem járultunk hozzá, többek között a fenti okok miatt sem.

Polgári pert indított ellenünk.
Kérdésem az lenne, hogy érdemes-e nekünk viszontkeresetet indítani, lévén, hogy mi is szeretnénk bővíteni a saját tulajdonunkat?
A bíróság milyen indokkal járulhat hozzá az ő bővítéséhez?
Érdemes lenne nekünk is ugyanígy eljárnunk? A káromat, ami a tervek készíttetéséből adódott érdemes-e vele szemben követelésként megemlítenem?
Köszönöm!

Közös megegyezés hiányában a bíróságtól keresettel kérheted. Ha az ingatlan természetben nem osztható meg (ami valljuk be, sanszos) s egyik fél sem mutat hajlandóságot a másik kivásárlására, akkor a bíróság az ingatlant elárverezteti és a tulajdonosokat a részarányuknak megfelelően kifizeti.

Tisztelt Fórumozók!
Segítségüket szeretném kérni. Jelenleg osztatlan közös tulajdonú ingatlanban lakunk családommal. A ház- és kertrész teljesen leválasztott kerítéssel, külön bejárattal. 10 évig pereskedtünk a szomszédunkkal (aki a másik félben lakik), mivel el akart tőlünk egy részt perelni. Első és másodfokon is megnyertük a pert. Érdeklődni szeretnék, hogy van-e lehetőség az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére, ha igen mi szükséges hozzá? A telkek egyenként 360 nm nagysátúak, már semmi nem indokolja az osztatlna közös tulajdont. Ezért mi szeretnénk, ha azt megszüntetnék.