Építésügyi bírság, fennmaradási engedély


bika64 # 2012.08.23. 13:07

2006-ban ikerházat építettem a szomszéddal közös vállalkozóval.Idén júli-ban a ház előtt menő -közterület- és saját tulajdonú udvaromban lévő fordítóakna eltömődött. Ekkor tudtam meg,hogy a szomszéd az én szennyvízvezetékemre kötött rá. Terven nekem a házam jobb oldalán levő udvarban lévő fordítóaknába, majd onnan a szennyvízcsatornába megy a szennyvizem, a szomszédnak pedig a háza bal oldalán lévő udvaron kellett volna építeni a fordítóaknát, amit nem tett meg. Bementem a békéscsabai Önkorm.Ép.Oszt.ra Hegedűs Katalinhoz -Ő adta a használatba vételi engedélyt- és azt mondta, hogy nem szokták vizsgálni a szennyvízbekötést, csak nyilatkoztatnak, hogy megoldva.Nem rájuk tartozik a problémám!Ki vette át? Nem én!!Elküldött a birtokvédelmi oszt.ra, ott azt mondták, hogy ha lekötöm a szomszédot a csatornáról, amit 5 éve használ, akkor kérheti az eredeti állapot visszaállítását.Nekem az én birtokomat kell védeni, a szomszédnak mi köze hozzá?1./Nem járultam hozzá, hogy a tulajdonomat képező udvaromban lévő fordítóaknába vezesse a szomszéd a szennyvizét! Még én kérhetnék tőle szennyvízcsatorna használati díjat!! 2./Nem a terv szerint építette! A terv volt előbb, nem az építkezés!Miért nem lehet az építésügyi osztálynak felszólítani, hogy tudomásukra jutott a dolog és építsék meg a terv szerint? 3./Ki az, akinek az udvarára folyik a szomszédja szennyvize??? Azt mondták menjek a bíróságra. Miért én? Nekem se időm, se pénzem pereskedni, nem én mulasztottam, hanem az, aki megadta így a használatba vételi engedélyt!!Úgy gondoltam, hogy lezárom a csatornámat -mert ami az én tulajdonomat képező udvaron van, én építettem, az az enyém!-, és megírom a szomszédnak a változást, hogy tudjon róla, utána hogy vödrözi a szennyvizét, vagy miből és mikor köt rá a csatornára, nehogy már az én problémám legyen!! Mit tehetek én?


2007-ben bírósági végzés alapján a Groupamagar.Bizt.elvesztette a pert ellenem, jutalék visszaírás miatt.Velük 2004-ben szerz?dtem, de 2004.1o.hóban

bika64 # 2012.08.23. 12:35

2011-ben a békéscsabai Korm.Hiv.Ép.Oszt.Börner Miklós 44E Ft építési bírságot rótt ki rám, mert a gyulai ügyésznő felszólította, hogy büntessen meg. 2006- ban egy "jó" ismerőssel építettem, az ügyvédje írt egy szerződést, később per lett az építkezés miatt és az I.fokú bíróság úgy döntött mivel a "jó"ismerősnek nem volt iparengedélye, hogy nem vállalkozási szerződést kötöttünk, ezért az okozott hibákat nem érvényesíthettem. II.fok vállalkozási szer.nek minősítette az szerződést, de a képviselőm akkor juttatta el az ítéletet, mikor a végrehajtótól levelet hozott a postás. 2011.aug.12-én a képviselőm átvette a II.fokú ítéletet és csak 2011.11.09-én tudtam meg. Nem kérte a fellebbezésben az építkezés során elkövetett hibák beszámítását, ezért azt nem vizsgálták II.fokon.Erről nem tudtam! Mivel eltelt 6o nap aug.12-től ezért nem fordulhattam a Legfelsőbb Bírósághoz, pedig olyan hibák vannak, hogy az új teraszajtón, és a bejárati új ajtón, az új műa.ablakokon befolyik az eső, ha arról esik. Ki kellett fizetnem 1,6m Ft-ot! Tehát a gyulai ügyésznő erről tudomást szerzett és megbüntettek. A határozatot 3o.oooFt-os illetékkel lehetett megfellebbezni. Bementem az illetékeshez és megkérdeztem, hogy nem 3.oooFt? Azt mondta, nem, 3o.oooFt! Ezért a 44.oooFt bírságot nem fellebbeztem meg, pedig a kezemben van a kőművessel kötött szerződésem és a II.fokú bírósági ítélet. Bőrner Miklós azt válaszolta, hogy nem érdekli! Szoc.polt és bankhitelt vettem igénybe, semmivel nem volt gond. Később a fellebbezésemet Bőrner Miklós határidőn túli benyújtás miatt elutasította. Az indoklásában már azt írta, hogy kicsúsztam az időből és nem fizettem meg a 3.oooFt illetéket. Ott már nem 3o.oooFt van. Mit tehetek, hogy Bőrner Miklós többet ilyet senkivel ne tudjon megtenni, mert becsapott, félrevezetett! A 44.oooFt bírságot megpróbálom visszakapni az Ügyvédi Kamarán keresztül, mert a szerződést készítő ügyvédnek tudnia kellett volna, hogy akinek nincs iparengedélye, azzal nem köthetek szerződést. Szeretném tudni, mit tehetek?
Köszönöm!


2007-ben bírósági végzés alapján a Groupamagar.Bizt.elvesztette a pert ellenem, jutalék visszaírás miatt.Velük 2004-ben szerz?dtem, de 2004.1o.hóban

nagy tamás # 2012.08.23. 09:28

Sziasztok!

Abban kérném a segítségeteket, hogy van-e az építési bírság kiszabási lehetőségének elévülése. Azt olvastam valahol, hogy ha a hatóság a szabálytalan építés tudomásra jutásától számított egy éven belül nem intézkedik (bírságol stb.), akkor utána már nem is büntethet. De ez csak valami fórum hozzászólása volt, nem jogszabály szövege. Kérdésem tehát: tudtok-e ilyen elévülésről, s ha igen, melyik hatályos jogszabály tartalmazza.
Segítségeteket előre is köszönöm!

nanemaaa # 2012.08.22. 13:46

Nem közterületen, hanem külterületen. :D
Egyébként jól tudod. ;)

wers # 2012.08.22. 10:43

közterületen, engedély nélkül, szabálytalanul, hatalmas csarnokot.... hát ez jó sokba fog kerülni véleményem szerint.
A bírságot négyzetméterre szabják ki, jól tudom nanemaaa?

nanemaaa # 2012.08.22. 10:16

54321
Ha én jósolni tudnék.....!
A lényeg: Fennmaradási engedély csak a helyi építési szabályoknak és az országos építésügyi jogszabályoknak megfelelően elvégzett építési munkára adható. Ha ennek feltételei nem állnak fenn, és a 10 éves jogvesztő határidő sem telt el, akkor a hatóságnak el kell rendelnie a szabályossá tétel érdekében elvégzendő építési munkákat, vagy ha az nem lehetséges, az építmény bontását.
A fennmaradási engedély egyébként feltételekhez is köthető, mely pl lehet az építmény átalakítása is. Ez lehet mérlegelés kérdése. A fennmaradási engedéllyel egyidejűleg építésügyi bírságot is ki kell szabni.

A mérlegelés során a hatóság általában óvakodik attól, hogy az építményre kiadja az engedélyt, kiszabja rá a bírságot, egyben pedig olyan mértékű átalakítást írjon elő feltételként mely gyakorlatilag az épület teljes elbontását jelentené.

54321 # 2012.08.22. 07:58

Egy kérdésem lenne a fennmaradási engedéllyel kapcsolatban. Építettünk egy telephelyet, viszont ez a hatalmas építmény külterületen helyezkedik el. A szomszéd kerítésétől 1-2 méter távolságra van építve, tehát a megfelelő tűzvédelem sem megoldott. A telephely formája olyan mint egy csarnok, egyik oldala nyitott a többi pedig zárt, és a végében vagy egy két szintes, majdnem 600nm-es ingatlan, ami a csarnok szerkezetével egybe lett építve. Voltak körülöttünk feljelentések, és az lenne a kérdésem, hogy ha ez szabálytalanul lett megépítve, akkor lebontatják velünk, vagy csak fennmaradási díjat szabnak ki ránk?

nanemaaa # 2012.08.10. 07:12

Emberség vagy együttérzés ismeretlen fogalom a hatósági emberek számára sajnos...

A felvetésedre a választ magadban is keresheted. Tedd fel magadnak másképp a kérdést. Ha a hozzád való "lojalitása" miatt kirúgnák az ügyintézőt, akkor eltartanád őt és a családját életük végéig? Vagy ennyi "emberség, vagy együttérzés" azért már benned sem lenne? Miért várnál el idegentől olyat, amit a magad részéről te sem tennél meg érte?

nanemaaa # 2012.08.10. 07:08

A bírság jogszabály eléggé egyértelmű. Nem kedvük szerint, hanem a jogszabály alapján számolják. Gyakorlatilag a tervező is kiszámolhatja előre, elvileg nem lehet eltérés a két számítás között. (bár a tervezők gyakorlatilag egyáltalán nincsenek tisztában a jogszabályokkal) Ha "papíron" a tervező volt a műszaki vezető, akkor gyakorlatilag is. Legalább is pl a bíróságon ő lesz a felelős, ha bepereled. Nem fogja letagadni, mert azzal egy életre kizáratná magát a kamarából és a névjegyzékből.
A hatóság a bírságból egy vasat sem kap, így nincs érdekelté téve abban, hogy mennyi bírságot szabjon ki. A teljes összeg lényegében az államé. Max annyiban érdekelt az ügyintéző, hogy a szakszerű munkavégzés a kötelezettsége. Ha nem így járna el, azzal az állását veszélyeztetné. Mivel ma Magyarországon állásbőség van, nem hiszem, hogy túl sokan kockáztatnák egy ismeretlen ügyfél pillanatnyi érdekeiért a megélhetésüket.

jqkovacs # 2012.08.09. 13:52

Köszi nanemaa! Építési naplóról nem tudok, szerintem papíron a tervezőm volt a műszaki vezető is, nem emlékszem pontosan.Persze a bütetés is fix összeg, de számolhatják 40- 30 vagy akar 20%-al is, kedvüktől függöen.Vagy a családi ház 140000/nm ártól is eltérhetnek a 100000-es vagy akár a 20000-es egyéb épület, tartószerkezet stb. kategóriákra is. Gyakorlatilag úgy értelmezik a jogszabályt hogy abból nekik pénzük legyen,minnél több, más nem nagyon érdekli őket sajnos.Emberség vagy együttérzés ismeretlen fogalom a hatósági emberek számára sajnos...

nanemaaa # 2012.08.09. 11:46

Az építési engedélyezés során az átalakítási terveknek az építés előtti tényleges és az utáni, tervezett állapotot kell külön tervlapokon ábrázolnia. Ebben a kérdésben közömbös, hogy az ábrázolt részeket ki és mikor építette, engedély alapján, vagy engedély nélkül. A terveket az építtetőnek alá kell írnia. Ezzel lényegében igazolja a tervek valóságtartalmát, valamint azt, hogy a tervek valóban a szándéka szerinti építési munkát (átalakítást) tartalmazzák. Ha a hatóságnak az engedélyezéskor felkeltette volna az érdeklődését a szélfogó, akkor nem adott volna építési engedélyt, míg a szabálytalan építés körülményeit ki nem vizsgálja. Feltételezem, hogy alapból látszott rajta, hogy legalább 10 évnél régebbi, ha nem indított külön eljárást.
Az engedélyezett építkezés során - ha jól értem - eltértél az engedélyezett tervektől, engedély nélkül elbontottad a szélfogót, s ezzel szabálytalan építést valósítottál meg. (Ebből a szempontból tök mindegy, hogy az épületen korábban más is végzett engedély nélküli építést.) Ha most ezt a hatóság zokon veszi, akkor helyesen teszi. Ha az építtető eltér az építési engedélytől oly módon, ami egyébként önmagában is építési engedély köteles lett volna, akkor arra fennmaradási engedélyt kell kérni. Ha az építtető (vagy az ingatlan tulajdonosa) önként nem teszi, akkor a hatóság kötelezni fogja rá. Ha a szélfogó nélkül egyébként az épület a rendeltetésének és az építési szabályoknak megfelel, akkor kaphatsz is rá fennmaradási engedélyt. A törvény szerint az engedéllyel egyidejűleg a hatóság köteles építési bírságot is kiszabni. E kérdésben mérlegelési jogköre nincs. A bírságot külön jogszabály alapján az abban meghatározott módon és értékekkel kell kiszámítani. Ebben sincs mérlegelési jogkör, a számítást is csak egyféleképpen lehet elvégezni. A törvény kimondja, hogy a bírságot mérsékelni, vagy elengedni sem lehet.

Kb ennyit a szabályokról. Az már más kérdés, hogy hogy kerültél ebbe a helyzetbe. Ilyenkor feltenném a kérdést a tervezőnek és a műszaki vezetőnek, hogy miért engedte a szerkezeteteket elbontani, hiszen neki tudnia kellett, hogy ezt nem szabad. Sőt! Amikor észlelte, hogy szabálytalan munakanem kezdődött, akkor le kellett volna állítania az építkezést. Ugyancsak kérdéses, hogy egy kivitelező milyen jogalapon mer eltérni egy jóváhagyott tervtől? Alapjában véve szerencsésnek is mondhatnád magad, hogy "csak" a hatóság vette észre a szabálytalanságot. Ha tartott volna ott ellenőrzést az építésfelügyeleti hatóság is, akkor megbüntettek volna téged, mint építtetőt, a felelős műszaki vezetőt és a kivitelezőt is. Az ő cerkája szerintem sokkal vastagabban fog.

Nem volt kérdés, de én a kapott bírság egy részét megpróbálnám perben áthárítani a műszaki vezetőre és a kivitelezőre is. Persze a hatóság (pontosabban az állam) felé neked kell megfizetned. Kíváncsi vagyok mi szerepel ebből az építési naplóban. Ha valóban ért a szakmájához, akkor gondolom a műszaki vezető gondosan beleírta, hogy ő még idejében szólt a szabálytalanságról, de az építtető ragaszkodott az eltérés elvégzéséhez.

jqkovacs # 2012.08.09. 09:27

A következő problémám van: 4 évvel ezelött beadott építési engedélyemen eltérést talált az építési hatóság most.Az építési terven az elötti és utáni állapot rajzon szerepel egy közel 7 nm-es szélfogó, a ház mellé rajzolva közvetlenül.(Amit egyébként az előző tulaj épített engedély nélül, és így a megyei nyilvántartásban mint valamikor engedélyezett sem a megyei rajzon nem szerepel)A hatóságnak csupán a tervezőm álltal benyújtott tervrajz és a hatóság e szélfogóról készített cirka 2 nm falfelületről készült részleges képük van mint bizonyíték hogy itt volt valami.Jelenleg egy nyitott terasz áll itt ezen a helyen.Ezért egy 7 X 140000 40%-al, tehát közel 400000-es bírsággal sújtanak,mert eltértünk szerintük az építési engedélytől. A bírságtol szerintük nem lehet eltekinteni sem, mert mi nem tudjuk visszaállítani az eredeti állapotot szerintük, nem tudjuk visszaépíteni a szélfogót.(azt sem tudják hohy nézhetett ki) Ebben az esetben mi a teendőm? köszönettel!

nanemaaa # 2012.07.30. 14:46

Chelsee
OK. Kíváncsian várom a fejleményeket. Minden esetre, ha a kötelező határozat jogerőssé válik, akkor az esélyeid közelednek a 0-hoz.
Az általad leírtak alapján a melléképület (garázs) eleve oldalkertben áll, ami önmagában szabálytalan. Ráadásul vélhetőleg a helyi építési szabályzat is tilt(hat)ja a szabálytalan építmények átalakítását, bővítését és ez által a szabálytalanság konzerválását.
A magyar építési hagyományok szerint a kiskapuk általában a nagykapuk mellett voltak és ugyanarra a kertre néztek. Más területeken a kiskapuk a nagykapun belül kerültek elhelyezésre. Magyarán a kiskapun ugyanoda jutottunk, mint a nagyon. A különbség mindössze annyi volt, hogy a kiskapun nem lehetett bemenni kocsistul, lovastul. ;)

MajorDomus # 2012.07.28. 14:26

Magyarország államformája a diktatúra,pénznem e a bírság.

Chelsee # 2012.07.28. 09:24

Nem célom elhallgatni a miértet, főleg nem szemérmesen. Azért akarják lebontatni, mert a szomszéd, vagyis nem az előttünk lévő, hanem a mellettünk lévő telektől az oldaltávolság 1,05 méter és a szomszéd ház falmagasságát vették figyelembe annak megállapításához, hogy mennyi távolságot kell elhagyni a szomszédos telektől. De amint írtam a garázs már megvolt. Oldalhatáron pedig nincs lakóépület, csak 1 méteres gyom. És még több mint 2 méterrel magasabban is van a telekszint. Mindenestre több száz ezer forintomba került a felépítés, ügyvédhez fordulok és megírom majd, hogyan oldódik meg a probléma, hátha másnak is segítségére lesz.Kivételek, kiskapuk mindig voltak és lesznek is, remélem megtalálom az egyiket!

nanemaaa # 2012.07.27. 23:29

Casablanca
Ez így volt jogszerű. Jövőre már nem, akkor már lehet majd tulajdonost is büntetni. (Kell a pénz nagyon.)

nanemaaa # 2012.07.27. 23:27

Chelsee
A bontatás miértje is szerepel a határozatban, amiről szemérmesen hallgatsz. Nyilván az építés nem felel meg a helyi építési szabályoknak.
Ezt feltételezve a bontás elrendelése jogos. A mértéke viszont nem, mert az egész bontását kellett volna elrendelni.

MajorDomus # 2012.07.27. 17:08

A garázs épült a hetvenes években,nem a ráépítés !

C a s a b l a n c a # 2012.07.27. 05:41

Mi vettünk egy családi házat és öt év múlva bírságoltak meg minket azért, mert egy illegális garázst építettünk. Sikerült bizonyítanunk, hogy mi így vásároltuk a házat, az előző tulaj emelte azt a garázsépületet illgálisan. A bírságot az előző tulajra verték rá.

Egyébként ha 1970-es évi a sztorid, akkor mit akar tőled a hatóság?

bimbus # 2012.07.27. 05:09

Az építéshatóság azt vizsgálta, hogy az engedélyes tervnek megfelelően építenek-e. A falak ennek megfelelően vannak, az alappal nem foglalkoznak és szerintük a kisebb eltérés, mint ebben az esetben is, elmegy, türhető.

MajorDomus # 2012.07.26. 21:04

Szerintem az építési hatóságé mivel szabálytalan építés.

bimbus # 2012.07.26. 19:16

A hatóság (építés, szabálysértés) nem foglalkozik vele, mert szerintük ez határvita. Ebben pedig a bíróság kompetens.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2012.07.26. 18:23

? Miért nem a hatóságtól kérsz intézkedést?

bimbus # 2012.07.26. 17:12

nanemaaa!
Köszönöm szépen a segítséget.
A fal és a kerités is már megépült. Per lesz belőle.
bimbus

nanemaaa # 2012.07.26. 12:01

Még valami.
Ha a szomszéd a falat nem az alap síkjával egy vonalba építi, tekintettel arra, hogy a határfalnak (vakolva, burkolva) kell a telekhatáron állnia, azzal maga is elismeri a telekhatár pontos helyét. Ergo szó sincs ilyen esetben tűréshatárról.