Padlástér beépítése - megtagadható - e?

Szeretnék segítséget kérni. A főbérlőm eladná nekünk azt a házrészt amit most még bérelünk. Az ingatlan és a telek osztott, de mivel a mi házrészünk telekhatárra épült, ezért a szomszédon keresztül tudunk csal bejárni mert elől csak ablakok vannak.
Persze átalakítható a földhivatal szerint a ház. Csak hogy. A Padlásra csak nálunk van feljáró. Bár papíron nem láttam még, de állítólag az is osztott, csak épp a másik tulajdonos nem készített feljárót magának.
Ha leválasztanánk a házat és csinálnánk saját bejáratot, akkor mi van a padlással? Osztott telek és osztott ház. Köteles vagyok elnézni ahogy átjár a kertünkbe, át a mi padlásterünkön bármikor? Amit egyébként szívesen leválasztanánk fallal és felújítanánk, mert nem vagyunk kíváncsiak az ő részére.
Megszokta az átjárást mert a régi lakó megengedett mindent neki, még a bicikliét is a mi nyitott teraszunkon tárolta, pedig nem az övé, de amikor szóltunk érte, hogy ez nem társasház,akkor kiakadt.

Sajnos a lakók beleegyezése mindenképpen szükséges.
A kérdés az, hogy mondhatja bármelyik hasra ütésre azt, hogy ő nem egyezik bele, mert neki nem érdeke az építkezés?
Illetve a 20 éven keresztül befizetett közös költség a padlás (mint lakás) után nem perelhető vissza?

Én értem, és elvileg neked is kellene. ;)
A 3/5-ről írtam, hogy alqrtam, mert 2/3

A jogszabályt viszont írtam: 193/2009. (IX.15.) Korm. r. 18.§ (2)
„db) a társasházi külön tulajdonban tervezett építési tevékenység esetén, ha az építési tevékenység az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt építményrészt érinti, a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti 2/3-ának hozzájáruló nyilatkozatával,”

vagy nem érted vagy nem akarod érteni.
nem a padlasterben építkezik hanem egy lakást alakít át ami az ő tulajdona s lakás közös költségét fizet utána. a sajátjában van. harmadszor kérdezem honnan vetted a 3/5 -öd szavazatot?

MD
Nem zavarodom. Ha az üres padlásteret építi be, akkor közös tulajdonban lévő szerkezetekhez is hozzá kell nyúlnia. Ilyenek a tetőzet, homlokzat, méretlen vezetékek, szellőzők, esetleg kémények...stb. Ehhön köll a társasház hozzájárulása.
Ha a teherhordó szerkezethez is hozzá kell nyúlni (pl a tetőablak beépítéséhez a szarufák kiváltása szükséges, vagy főfalban falnyílást kell kialakítani), az is osztatlan közös.
3/5 = 2/3 (elk@rtam) ;) :)

Kedves Babi4!
Azért várjon egy kicsit az építkezéssel.
Gondolom válaszfalakat fog építeni a padlástérbe.
Így megváltozik az alapterület.
(mert úgy e a válaszfalak nem tartoznak az alapterületbe)
Így alapító határozatot kell módosítani.
Ez meg közgyűlési határozat, pénz, pénz, pénz és a társak beleegyezése.
Ha meg haragosa is van akkor per.

Persze fű alatt is lehet csinálni ;-)
(feltételezve, de nem megengedve) ;-)

,

egyre jobban belezavarodsz.
nem közös tulajdon mert tulajdoni lap szerint az ővé hiszen közös költségét is fizet utána . megfeledkeztek arról hogy a társasház alakulása előtt már lakás volt tehát az ingatlannyilvantartasban es az Alapítóban is lakás. nem kell hozzájárulás holnap kezdjen a mama átalakítani. ha valakinek nem tetszik pereljen .
de a 3/5 -öd. honnan van?

Építési jogosultság igazolása. (§-t juszt se írok! ;))
Társasházi külön tulajdonban lévő önálló rendeltetési egységet érintő építési munka esetén.
De most látom, itt nem is erről van szó, itt csak közös tulajdonú szerkezetet érintő átalakítás lehet. Így lakógyűlési döntés kell.

értjük . s abban hol van 3/5-öd ?

De, válaszoltam: 192/2009. Korm rendelet (építési jogosultság)
Azért hivatkoztam a Ttv-re is, mert a lakás kialakítása (belső átalakítás) vagy építési engedély köteles, és akkor 193/2009. Korm, vagy nem, de ekkor a Ttv. szerint kell eljárni.

hát akkor miért a társasházi törvényre hivatkoztál?
nem válaszoltal. a kérdésre; (3/5-öd ) ?

193/2009. Korm rendelet. Itt nem a Ttv szerinti hozzájárulásról, hanem építési jogosultságról beszélünk.
A per pedig nem közös tulajdon megszüntetésére, hanem jognyilatkozat pótlására indul azok ellen, akik nem adtak hozzájárulást.

döntő részben helyes. ha az alapítóban. lakásként van feltüntetve s a túl. lapon is,azonkívül birtokon belül van holnap kezdje el az átalakítást.
a b változat is igaz, a társasház ellen kell pert indítani az adott területén a közös tulajdon megszüntetése s a külön tulajdonba minősítés miatt. a hiba ott van hogy ez itt nem járható mert a terület nem közös tulajdon hanem a sajátja. azt csak zárójelben jegyzem meg hogy a perindításhoz egyszerű többséggel hozott közgyűlési hozzájárulás kellene ami itt nem lenne meg éppen az ellenállás miatt. de itt erre nincs us szükség.
amiért telefont ragadtam az a kérdés : honnan vetted ezt a 3/5- ös hozzájárulást???

Édesanyámnak elvi építési engedélyt kellett csináltatnia, ez 1991-ben történt. Ettől kezdve lett a padlás lakásként feltüntetve a tulajdoni lapon. A társasház ezután, 1991 végén alakult.
Mivel a tetőszerkezetet érintené a beépítés, így a lakók beleegyezése is szükségessé vált.
Édesanyám kétszer próbálkozott ezek megszerzésével, először a 90-es években, második alkalommal pedig 2005-ben, amikor meg is amikor is sikerült elérnie az akkor szükséges 2/3-ot, azonban akkor változtatták meg a törvényt 4/5-re.
És mivel ezt az arányt már tudja produkálni, (sok fiatal lakó költözött azóta a házba, és van néhány régi lakó is, akiknek nem érdeke az építkezés), ezért nem kezdheti el az beépítést, de a közös költséget azóta is ugyanúgy fizeti a padlás után, mintha lakás lenne.

Ha a tulajdoni lapon - és ezek szerint az alapító okiratban is - lakás az illető padlástér, akkor édesanyád gyakorlatilag nem akar mást, csak lakáson belüli átalakítást, amihez nem kell a többiek hozzájárulása mindaddig, míg osztatlan közös tulajdonú szerkezetet nem érint.
Egyébként gyanús, hogy üres padlástér hogyan lehet lakás, és mi alapján jegyzete be a földhivatal. Vélhetőleg az építési hatóság nyilvántartása szerint nem lakás, így én ott látom a legnagyobb problémát.
Ha egyébként a lakássá alakítás műszaki feltételei fennállnak, akkor talán célszerű lesz ezt a részt is elintézni. Ehhez a társasház 3/5-ének hozzájárulását, vagy az azt pótló bírói ítéletet kell majd építési jogosultság címszó alatt csatolni. Véleményem szerint a bíróság simán fogja pótolni a szükséges hozzájárulásokat azok helyett akik megtagadták, ha az alapító okiratban valóban szerepel mint lakás. Onnantól ugyanis egyik tulajdonos sem mondhatja, hogy nem volt tudomása róla, hogy ott lakás lesz.

A következő üggyel kapcsolatban lenne kérdésem:
Édesanyám örökölt egy kis garzonlakást néhány évtizeddel ezelőtt. Mivel a lakás a társasház legfelső emeletén van, amikor a padlástér eladása lehetővé vált, sikeresen meg is vásárolta azt.
A probléma az, hogy a többi lakó azóta nem egyezik bele a padlástér lakássá való átalakításába, ami után édesanyám (mivel a tulajdoni lapon, mint lakás szerepel a tetőtér!) komoly összeget fizet minden hónapban közös költségként.
A lakók bármiféle indok nélkül megtagadhatják az építkezés jóváhagyását?
Az eddig befizetett közös költsége visszaszerezhető-e valahogy?