Szolgalmi jog...

Tisztelt Fórumozók!

Az lenne a kérdésem, hogy egy 1959-es bejegyzésű gyalog- és kocsi átjárási szolgalmi jog eséten a kocsi kifejezés milyen járművet takarhat?

Szamárkordé.

Kocs községből származó,állati erővel vont kerekes jármű(lovaskocsi)

:D

Személy- és tehergépjármű. És minden, ami ezeknél kisebb.

Vagyis a kocsi=autó?
1959-ben?

Szeretnénk töröltetni a szolgalmat. Autóval venné igénybe az uralkodó telek tulaja. Ezért lenne jó tudni, hogy most a kocsi átjárás az autóra is vonatkozik-e. Sajnos nem tudom, hogy ezek a fogalmak haladnak-e a korral. Tehát ha anno 1959-ben lovaskocsira vonatkozott, akkor most is csak arra vagy már az autóra is vonatkozik-e?

A tulajdoni lapon csak annyi szerepel, hogy gyalog- és kocsi átjárási szolgalmi jog.

Értem. Köszönöm a segítséget!

Eszerint minden autó kocsi,de nem minden kocsi autó?

És a Trabant nem lóerővel működik.

„gyalog- és kocsi átjárási szolgalmi jog”
Itt a 'gyalogos fogalom vs nem gyalogos forgalom'-on van a hangsúly. Utóbbi hajdanában kocsiforgalmat jelentett, ma már mást (is).

De biztos,hogy a kocsi alatt autókat ís értettek?

Tisztelt Fórumozók!

Az út szolgalmi jog adója (a földtulajdonos) engedélyezheti-e a szolgalmi jog élvezőjén kívül másnak is az úton való közlekedést, szerződésen kívüli, szóbeli engedéllyel?

A választ előre is köszönöm!

A földtulajdonost megilleti a föld használatának joga, ennek egy részét bárkinek átengedheti.

"Szerződésen kívül" nem, de "szóbeli engedéllyel" igen.

Köszönöm a választ!
Ha szabad, szeretném ezt egészen pontosan érteni. A szolgalmi jogot adó földhasználati joga eleve korlátozott a szolgalmi úton, hiszen mezőgazdasági munkát nem végezhet rajta, ill. a karbantartáson kívül semmit nem tehet ezen a területrészen. Ha jó értelmezem a szolgalmi jog lényegét... Mindennek ellenére mások közlekedését engedélyezheti? A szolgalom létesítésének konkrét célja van. Ettől a céltól eltérő célokra (pl. idegenek közlekedtetésére) a jogot adó mégis használhatja ezt a területrészt? Az egy helyi specialitás, hogy a szolgalmi szerződésünk szerint az utat komoly költségen mi építettük ki (a szolgalmi kedvezményezettek).
Előre is köszönöm a választ!

Tévedésben vagy, és a gondolkodásod is tévúton jár.

Persze, ezért kérdezek...

Először valóban kérdeztél.
Majd amikor - három percen belül! - megkaptad a választ, elkezdtél vitatkozni, mert nem tetszett.

(Na, jó egy órán belül. De ez mindegy is.)

Bocsásson meg, nem viselkedéselemzést kértem. Azokat kérdezném, akik rendelkeznek a kérdésre vonatkozó részletes ismerettel. Ha nincs ilyen, elfogadom és lépek tovább. A magam által adott szolgalommal kapcsolatban ugyanúgy furcsállom, és nem értem a logikáját, hogy a kedvezményezett útján miért engedhetném át a forgalmat. A karbantartást is ő végzi (az én szolgalmi utamon meg én - hivatalosan fordítva kellene, de ez a gyakorlat), ezért is furcsa, ha azon idegenek közlekedhetnek, pl. saras időben kárt téve benne.
Zavart kelteni nem szeretnék, ha nincs érdemi válasz, lépjenek tovább, én is ezt teszem és többet nem írok.
Köszönöm!

Kész. Nem érti.

Én sem igazán értem, hogyan kérdezhet valaki először szolgalom-jogosultként, majd lesz belőle hirtelen szolgalmat biztosító. És így már az sem tudom, mit szeretne hallani.

Változnak az idők....és a kérdések is.