Elnézést kérek, még egyszer üdv Mindenkinek.
Tanácsra lenne szükség.
Adott egy gyéren lakott külterületen lévő telek, ami előtt víz, áram van az úton. A gond az, hogy pár napja gazda megtudta, hogy nemcsak az úton, a 15x150m es telke hossztengelyében is víz van, ott fut a környék gerincvezetéke kb. a kilencvenes évek közepe óta.
Ő két éve vette, egy havi önkormi adás-vételi ajánlat kifüggesztés után, teljesen „tiszta”, mindenféle korlátozó bejegyzéstől mentes tulajdoni lappal. Az adás-vétel során, amit a falu végigasszisztált, föl sem merült ilyen vizes gondolat. Köztudott volt, azért vette, mert idővel itt akart(volna) kis tanyát építeni . Ezért időközben hozzávásárolta a szembeni telket, ami viszont építésre nem ideális(laposan van, nincs hozzá állandóan járható út, stb. Illetve a „vizes”, építésre szánt telek melletti telket hosszútávra kibérelte, előre kifizetéssel, azon viszont építeni a tulaj nem enged.
A tul. Lapon a mai napig nincs bejegyzés. Előző tulajnak tudnia kellett a vezetékről, de ezt elhallgatta. Az adásvételt szinte végigasszisztálta a vízműgépész, aki ráadásul az önkorinál dolgozik főállásban. Mindenki tudott róla, de senki sem szólt. Gazda a mai napig hivatalosan nem értesült arról, hogy atelek, mire a jövőéveit akarta alapozni, az életben nem lesz beépíthető. ( mi lett volna, ha elkezdi a terveztetést, eng. Eljárásokat, fizet egy csomó helyre egy csomó pénzt, mire a vízműig ér a papír, s kibukik a dolog…) Vagy csak az alapot ásó kotró fedte volna föl a telek féltve őrzött titkát.
Gazdát előző tulaj megvezette rosszhiszeműen, hiszen tudnia kellett a tényről.
Ki a felelős a szolg. Bejegyzés elmulasztásáért? (vízmű, önkori, tulaj,stb)
Törvény, vagy jogszabály alapján lehet e ezért revansot venni az átvertnek, vagy ez csak egy „sajnálatos esemény” kategória? Érdemes e lépni, ügyvéd által, vagy anélkül, s ki ellen és hogyan?
Köszönjük a hozzáértő tanácsot előre is!!!
Szolgalmi jog...
Meg lehet próbálni az eladóval szemben árleszállítást érvényesíteni.
Kedves ÓbudaFan! Ez bennünk is azonnal fölmerült, de hogyan kell próbálkozni? Kihez, mivel, miként, hogy hivatalos legyen, hisz a volt tulaj letagadta. És ki a felelős egy ilyen bejegyzés elmulasztásáért, kinek lett volna a kötelessége anno ráterhelni a szolg. jogot a telekre? (mivel ezek szerint ennek hiánya miatt mások sérülnek. ) Pl. valaki nősül, de nem készül róla sehol hivatalos írás, a tény tény marad, ám ha még egyszer megnősül válás nélkül az bigámia, fülön fogják. A szolg. jog bejegyzés elmulasztásáért nem hibáztatható jogszerűen senki?
Esetleg megtévesztésre/közös téves feltevésre hivatkozva megtámadni a szerződést? Hiszen "ha tudta volna, hogy nem beépíthető, nem vette volna meg" nem?
Megtámadni fölösleges, ez tipikus szavatossági igény. Akár el is lehet állni, kevesebbnek a bizonyításával, mint amit egy megtámadás esetén is bizonyítani kellene: hogy a vevők nem tudtak erről az akadályról, és ez számukra szerződéskötéskor is lényeges volt. Kérdés, hogy mit lehet bizonyítani.
Telki szolgalmi jog kapcsán azt olvastam a magyarország.hu-n, hogy megszüntethető, ha már nincs rá szükség, vagy akár megszünik, ha azt 10 éven át senki sem érvényesítette. (lehet, hogy ez így egy kicsit zavaros)
Kérdésem, hogy átjárási szolgalmi jog megszüntethető-e, ha a tulajdonosok 19 éven keresztül nem jártak át a telkemen, mivel az a földterület műveletlen, építési engedély nem adható ki rá. Viszont sajnos csak az én utamon keresztül közelíthető meg, vagy a körülötte lévő telkeken.
Tud ebben valaki valami okosat? Hogy lehetne az átjárást megszüntetni?
Ha az uralkodó telekről máshogy a közút nem közelíthető meg, akkor nem szüntethető meg. Ha megközelíthető, akkor a bíróság megszünteti.
Kedves ÓbudaFan!
Aug.15-i írására kérdezném, hogy esélytelen volna megtámadni? A vevőnek honnan kellett volna tudnia a bejegyzésről, ha a szentírásnak tartott tulajdoni lapon mint írtam, az égvilágon semmi korlátozás nem volt bejegyezve. S azóta több év eltelt, azóta sincs, vélhetően soha nem is volt. Az eladó szándékossága viszont sajnálatos, de tény, mert tudott róla, tudnia kellett, egyszerűen nem tagadhatja le, mégis eladta. Nem feltétlen az ár a lényeg, bár megkérte, hanem hogy tudott vevő odatelepülési, gazdaságalapítási szándékáról, s végignézte, hogy az "körbevásárolja", kibérli a szomszéd-szembeni telkeket is.
S a kérdés ott lebeg, ki az, aki ezért felel?
A vizesek, mert nem jegyezték be anno, s nem is ellenőrzik az ilyen dolgaikat évek óta?
Vagy a földhivatal?
Vagy az eladó, aki szándékosan elhallgatta?
Nem esélytelen megtámadni, de mint ahogy már ObudaFan írta, sokkal célszerűbb valamely szavatossági jogra alapozni, mert megtámadásnál lényeges, hogy az eladó tudott-e a vezetékről, hibás teljesítésnél, pedig nem számít.
Köszönjük, az a helyzet, hogy ez nem holmi vétlen, tudatlan hibás teljesítés volt, hanem tudatos, rosszindulatúság, aminek vevő számára az évek alatt egy csomó (mint utólag kiderült) hiábavaló pénzbeli vesztesége lett. Mert ugyan ott vannak a területek, ám nem arra, amire szánta, vette.
Az eladó az a helybéli kisfalusi önkormányzat volt, élükön a polgármesterrel, amelyik anno bevezettette ott a vizet. Az önkormányzat a vízműben tulajdonos is egyben, ő adja a mindenkori vízműgépészt, tehát itt brutál átvágásról van szó. Az önkormányzat direkte a vízvezeték miatt vette meg, vagy sajátította ki annak idején azt a telket, mikor szerződött a szolgáltatóval. A tul. lapra senki rá nem vezette, hivatal átírta. S még most sem szólnak, hogy állj, ne tovább, sőt! Várják, hogy tulaj beadja a terveket.
Nos, nem akartam így lepublikálni, hisz szégyenteljes az egész, ám kénytelen vagyok, hogy teljes képet látva ki mit jav.? Tulajt "körberöhögnék" a szav. igénnyel.
Kérem, segítsenek, ha Önökkel teszik ezt, 2 évig, mit
tennének? Tulaj mit léphet, s ki ellen?
Tisztelt Válaszadó!
Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben egy olyan utcában vásárolnék önálló családi házat, ahol még a közmü nincs teljesen kiépitve és a vizet a szomszédtól kapnám szolgalmi jog utján, ugy ezt Ő, mármint a szomszéd, illetve ha eladná a házát, akkor az új tulajdonosa esetleg felmondhatja-e, illetve felfüggeszheti-e a vizszolgáltatást. (Az Ő telkén van a vásárolni kivánt ház vizórája). Válaszát előre is köszönöm.
Csak kérdezem: hány méter hosszúságú vízvezeték-cső árkot kellene ásni ahhoz, hogy a továbbiakban a saját teleknek lévő - kialakítandó - vízcsapról lehessen vételezni azt a vízet?! És a vízórát is át lehet telepítani. Mindezt amíg az utcában a vízközmű-társulás létre nem jön.
Be van jegyezve az a szolgalmi jog?
Köszönöm a hozzászólásokat. Az eladóm szerint igy egyszerübb volt, mint kb 60-70 m hosszú vezetéket megépiteni, ha azt egyszer ugyis kiépitik és majd akkor lehet rá csatlakozni. De ki tudja mikor?! Tulajdoni lapot még nem láttam, állitólag be van/lesz jegyezve. A köv. találkozóra mondtam, hogy hozzon egyet.
Amíg a szolgalmi jogra szükség van, addig azt nem fogják törölni.
Nyáron még csak elmegy a vízhordás - napi ki tudja hányszor is a 2x60+ m-ről való cipekedés -, de "ilyen" időben: hóban-, fagyban-, esőben- és sárban nemigen lehet valami kellemes.
Monalisa
laikus hozzászóló
Tisztelt Obudafan!
Köszönöm a megnyugtató válaszát.
Nincs mit.
Segítséget szeretnék kérni a következő ügyben:
Kábelvezetési szolgalmi jog alapításának ellenértékeként egyszeri X. összeget fizettek be költségvetési szervnek. Kérdésem hogy ezt hogyan kell bizonylatolni? Számlát kell róla kiállítani, vagy pedig a kataszterben az ingatlanra kell felvezetni ezt az összeget, és erről küldeni másolatot a befizetőnek, avagy számviteli bizonylat kiállítása a jó megoldás?
Köszönöm szépen a segítséget!
Előző kérdésem pontosabban tenném fel, ugyanis a szolgalmi jogot alapító megállapodásban az szerepel, hogy a kábelvezetési szolgalmi jogot közterületre adjuk meg, miután egyszeri X összeget fizet a jogosult, így nem történik bejegyzése a kataszterben. Ilyen esetben milyen bizonylatot lehet kiállítani a befizetésről, ha a befizető számlát kér???
A következő ügyben szeretnék tanácsot kérni!
Én és a szomszédom egy építőipari KFT.-től vásároltunk kész házat, hozzátartozó telekkel együtt. A KFT. tulajdonában 3 db telek volt, ebből kettőt megvettünk( én és szomszéd ).
A sarki telek még a KFT tulajdonában volt, amikor az adásvételi szerződéseket megkötöttük.
A szerződésben az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy a tulajdonában lévő xxx6 hrsz. ingatlant, úgy értékesíti, hogy szolgalmi jogot biztosít a Vevők számára úgy, hogy a szomszédos telek felől lehetővé teszi a gépkocsival történő bejárási lehetőséget.
Én a xxx5 hrsz. tulajdonosa ugyan úgy szolgalmi jogot adok a xxx4 hrsz. telek tulajdonosának a xxx5 hrsz. alatt felvett ingatlan felé 4 méter szélességben.
Viszont ez szolgalmi jogot a földhivatal nem jegyezte be.
Időközben a KFT. az ingatlant eladta, úgy, hogy a vevőt nem tájékoztatta, a szerződésben nem vette bele a velünk megkötött adásvételi szerződésben szereplő szolgalmi jogot.
Mit tehetünk ebben az esetben, hogy érvényesítsük szolgalmi jogunkat
Nincs a teleknek közvetlen közúti kapcsolata? Azt hittem így már enm is engedélyeznek telekalakítást.
Van. Egy sarok telket szabtak három részre. Azért kértük a szomszéddal közösen a szolgalmi jogot a harmadik, most már sarok telken keresztül, mivel említettem kész házat vettünk és sorház kialakítású, tehát egymás mellé épültek, így ha garázst építek, csak onnan tudom megközelíteni. Ha bármit akarok a kertbe vinni csak a házon keresztül vihetem. Gondolj bele, ha gáz helyett, vagy mellett fával akarunk fűteni, akkor a nappalin keresztül hordhatjuk hátra. Az eladó adásvételibe, ill. külön megállapodásban rögzítette, hogy csak úgy adja el a sarok telket,hogy ez a szolgalmi jog érvénybe lép. Egy házat akartak építeni és így adni tovább,és akkor akarták rajzzal együtt beadni a földhivatalhoz, de ez nem jött össze. Az adásvételben tehát szerepel a szolgalmi jog, viszont rajz hiányában a földhivatal ezt nem jegyezte be.
A telket viszont eladta úgy, hogy a szolgalmi jog nem szerepel benne.
Akkor így jártál.
Na jó, kártérítést kérhetsz, természetesen, de ez a bejáráson nem fog segíteni. A vevővel megpróbálhatsz egyezkedni, de ingyen biztosan nem enged szolgalmat, és nem kötelezhető arra sem, hogy visazterhesen adjon ilyen jogot.