Tisztelt Hozzáértők, a segítségüket szeretném kérni az alábbi helyzetben:
Adott kb 15db 1-1 hektárnyi méretű családi gazdaság, lakóépületekkel, otthonokkal, vállalkozásokkal, amelyekből egyik az enyém és amelyek 2 bekötő úton voltak eddig megközelíthetőek közútról. Az egyik egy magánút, ami 3 m széles csupán, padka nélkül kerítésekkel (egy "cső" gyakorlatilag) egy nyomsávval, a szembejövő forgalom rendszeresen konfliktusos, időnként nehezen vagy nem járható (időjárás, villamosművek ideiglenes tafóállomást telepít műszaki elhárítás idejére, stb). Ilyenkor, már 23 éve (én 8 és jogelődeim 15) a másik bejáraton közlekedtünk amit 2002 -ben útnak alakítottak ki, ami 400m hosszu es 10 m széles és szintén közútra vezet, de szántó besorolású, a legelső tulaj aki kialakította a telkeket meghalt és már nem tudta átminősíteni, de halála előtt a falu jegyzőjének leadott egy nyilatkozatot, miszerint ő útnak szánta, ami alapján erre később a jegyző határozatban közterületként hivatkozott és lakcímeket osztott ki - erre nincs bejegyzett szolgalmi jogom. Szinte mindenki másnak van, bár sokra nem mennek vele, mert nem tudják használni a később leírtak okán.
Említett ingatlant megvette Valaki, aki első mozdulattal lezárta és még a jogosultakat is többnyire kizárta, az átjárási kérésemet visszautasította.
Kéredéseim:
1. elbirtokolhattam jogelődeimmel az átjárási szolgalmi jogot?
2 Szívességnek számít, hogy az első tulaj (aki kialakította) útnak szánta és boldog boldogtalan közlekedhetett rajta 23 évig, így kizár az elbirtoklásból?
3. Számíthat a perben, hogy a másik (magánút) út problémás mivolta folytán létszükséglet a szántó átjárhatósága?
Előre is köszönöm a segítséget!