Szolgalmi jog...

hunfrakk: koszonom!

Nem kéne ezen rugózni. Az útszolgalmat általában úgy szokták biztosítani, hogy odébb teszik a kerítést. Ha kulcsot adsz az uralkodó telek birtokosának a kapudhoz, az jobb? Majd nyitva hagyja. Postás hogy jusson be hozzá? Tegye a ládáját a te kapudra?

nem tudom arrebb tenni a keritest, az egesz udvar kb. 3-4 m szeles
ha a kaput nyitva hagyja, akkor en bezarom
a postalada meg mar most is a kapumon van :D az zavar a legkevesbe

egyebkent meg KELL rugozni, ugyanis tele van a tokom azzal, hogy az idiotak, akik oda jarnak, arra nem kepesek hogy azt a rohadt kaput becsukjak. kinyitjak, vegigbicikliznek az udvaron, a kapu meg tarva-nyitva

raadasul nem egyszer megesett, hogy fogta magat a helyi cigany, becaplatott, es vitt zoldseget/gyumolcsot/viragot, mert olyan kedve volt... a zarhato kapu legalabb ezt megoldana

gondoltam mar arra is, hogy kamerat szerelek fel, bar ez meg ujabb jogi kerdeseket vethet fel

Üdvözlöm azt, aki ezt a telekalakítást engedélyezte. (Meg azt is, aki kérelmezte, továbbá mindazokat, akik ilyen telkeket vesznek.)

a falu ugyanilyen elrendezesekkel van tele, szoval nem egyedi helyzet
idovel mindenkepp megveszem a masik telket is (egy total romos haz van rajta, az egesz nem er 1 milliot sem), csak most beutott egy olyan anyagi helyzet ami miatt csuszik az egesz :(
igy az egeszet (A+B telek) kb. harmadannyiert megveszem, mint amennyi a piaci erteke :)

Tisztelt szakértők!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy egy adott telken alapított gázszolgalmi jog megszüntethető-e abban az esetben, ha a gazszolgáltatás a másik telken más irányból is biztosított.
A szituáció a következő: Annak a családi házas teleknek a végében, amelyikre a szolgalmi jogot alapították, épült egy családi ház (külön telek, külön HRSZ), ehhez a gázszolgáltatás biztosítás érdekébe az első telken gázszolgalmi jogot alapítottak. Azóta a második telek utcájába is bevezették a gázt, így innen is megoldható a gázszolgáltatás biztosítása. A valóságban pedig így néz ki a dolog: a telekhatártól kb. 30-50cm-re, kb. 1m magasságban egy rozsdás vascső húzódik végig a telek teljes hosszában.
A kérdés azért lenne fontos, mert lehetséges, hogy megvennénk a szolgalmi joggal terhelt családi házas telket, viszont nem szeretnénk, ha a 2 és fél éves kislányunk a rozsdás vascsövön játszana, esetleg nekiszaladna (neki pont fejmagasság)...
Lehet-e kötelezni a másik telek tulajdonosát, hogy a gázt a saját utcája felől vételezze, és ezzel megszüntethető legyen a gázszolgalmi jog, illetve milyen költségekkel kell számolnom?

Köszönettel:

Temesvári György

tisztelt szakértő!

1992-ben vásároltam egy tanyát! egy bejáróútja volt neki, ami folytatólagosan ment tovább! majd 97-ben földkimérés alkalmából a szántóföldek megközelítése érdekében kimértek egy másik utat is! mostmár innen is meg lehet közelíteni a tanyát csak igy 1.5 km mezőgazdasági gépek által felvágott földúton!Az eredeti bejáró utunkat, ami viszont 300 m a kövesúttól, kimérték a szomszéd földtulajdonosnak kárpótlásként, de útként!és most a földtulajdonos felszólított hogy ne használjam az utat mert fel fogja szántani! az információhoz hozzátartozik hogy ez az út az 1806-os térképen is útként szerepel!Idős 60-70 éves erre lakó emberek is alátámasztják hogy ez út volt az ő gyerekkorukban is!a kérdésem az volna hogy hogyan létezhet az hogy ezt az utat 97-ben kimérték, és hogy megszűntetheti-e az új tulajdonos, mert egyben ez az út az ő tanyájához is bejáró út!kérem,ha lehet az esetről minél több információt irjon le!
válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!

Üdvözlet mindenkinek!

Azt szeretném megtudni, hogy férjem előző házasságából két gyermekére 20 ezer FT gyerektartást fizet. Nálunk pedig most születik a második közös baba. Érdeklődnék, hogy a 20 ezer Ft a legkisebb megadható összeg e vagy a másik két közös gyermeket is figyelembe veszi a bíróság és lehet kérni, hogy kevesebb legyen a gyermektartás díja??

A másik kérdésem pedig a következő. A volt férjem 2008 óta nem fizet gyermektartást. Nem tudom megkérni az államit uis minden hatodik hónapban megjön egy havi pénz. Szóval nem is értem. Végrehajtani nem lehet hivatalosan nincs mit. Bejelentett munkája nincs... Viszont amikor feljelentettem nem fizetés miatt a szigetvári rendőrség azt mondta nem köteles fizetni a szociális támogatásából, mert veszélyeztetné a megélhetését. Akkor ez most hogyan van?
Milyen jogcímen tudnám feljelenteni? Van olyan hogy gyermek veszélyeztetése miatt? Mert pont a hatodik hónap fizetése miatt nem tudom megkérni az állami gyermektartás díjat. És igenis nagyon kéne az a havi összeg. Frank hitelesek vagyunk gyesen vagyok hadd ne is részletezzem...
Előre is köszönöm a választ!

Ajaj rossz helyre ment a kérdés! Bocsánat! Még új vagyok az oldalon.

Segítségre lenne szükségem.
21 éve lakom egy ikerlakásban, nyugdíjas vagyok.
A szomszéd telekről jön át hozzám a viz, az órát a szomszéd ikresítette, mert almérő volt a pincémben, neki így volt jó. Együtt szigeteltük az aknát is. Most kéri csatlakozzak be külön az utcai gerincvezetékről.(pereskedik a szembe szomszéddal is, én velük jó viszonyban vagyok, ezért támad)
Ebben a lakásban minden közös volt, a szennyviz aknáról mi csatlakoztunk le, az áram a mi padlásunkon megy keresztül hozzá. Ezt a lakás a mindenkori TSz elnök és az agronómus lakta.
Van-e joga most azt kérni, hogy én csatlakozzam le?
.A két cső a vizórától egymás mellett megy a földben és a pincén keresztül ágazik el.
Nem tudom itt érvényes-e a 10 év elévülés.
Köszönöm a válaszukat.

Ugyanazon ingatlan természet meghatározott részei között szolgalmi jog akkor sem állhat fenn, ha egyébként azokat a tulajdonostársak megállapodás alapján kizárólagosan használják.
De ha a fogyasztás elkülönített mérése megoldott, akkor a tulajdonostárs kérése - épp a közös tulajdon miatt - nem megalapozott, jogi érveket szerintem nem tud felhozni mellette.

Gondolom ez a válasz nekem szólt. Köszönöm.
A szomszéd tulajdonos társ,miért? Ez az ikerházakra így szól?
Ez közös tulajdon?
Akkor nem kell nagy költséggel, külön behoznom a vizet?

Azt a telekkönyvből lehetne egyértelműen megtudni, de föltételezem, hogy ez bizony egyetlen ingatlan. Önálló ingatlanok között ez a helyzet aligha alakulhatott volna ki.

Köszönöm a gyors választ.
Igen ez egy telek rajta az ikerház, de meg lett osztva, helyrajzi számunk ugyanaz, csak betüvel van megkülönböztetve.
Mivel a TSZ-é volt és eladta nekünk.
Ezért volt közös sok minden.
Ha nem viszem át a vízet külön vezetéken, ugy kérhet használati díjat?
Mert ez is felmerült, sőt azt állítják ebben az esetben még az ügyvédi költséget is én fizessem.
Ő fogadott ügyvédet, akkor minek én fizessek?
Meg is lehetett volna beszélni.

Fél éve vásárolt családi házunk 20 évvel ezelőtt épült hátsó telekrészre, a telek külön helyrajzi számmal rendelkezik. Minden közművet az első telken keresztül kap, sőt az átjárás is ezen telken keresztül történt eddig. A vízóránk is az első telken található. Az átjárást és a vízóra elérhetőségét átjárási szolgalmi jog biztosítja, viszont közmű szolgalom nincsen bejegyezve.
Nemrégen nyitottak egy utcát a saját telkünk előtt is ezért már nem járunk át a szomszédos telken, de az újonnan megnyitott utcában még semmilyen közmű nincs bevezetve. A szomszéd arra kér, hogy mondjunk le a szorgalmi jogról (hiszen az átjárásra már nincsen szükségünk) és jegyezzünk be közmű szorgalmat. Ez félig meddig jogos is, hiszen valóban nincs átjárás részünkről, viszont a vízóránkat továbbra is el kell érjük akár személyesen, akár a vízművek által/számára. A szomszéd akár peres úton is ragaszkodik a lemondásunkhoz, hiszen már van saját utcánk és a napi bejárás megoldható máshonnan. A vízóra viszont nem közelíthető meg csak az szomszéd telekre való belépéssel.

Kérdéseink:

1. Jogosan ragaszkodunk szorgalmi jogunkhoz, a vízórát tekintve?
2. Ha lemondunk az átjárási szorgalomról, és bejegyeznek a szomszéd telkére közmű szorgalmat, az magában foglalja a vízóra elérésének lehetőségét?
3. Ha beleegyezünk az átjárási szolgalom törlésébe, kinek a feladata a törléssel járó költségeket megfizetnie?
4. Milyen megoldási javaslata van, hogy a jószomszédi viszony megmaradjon?

Sziasztok kedves fórumozók!

Szeretnék tanácsot kérni tőletek két kérdésben.

1. Osztatlan közös tulajdonban lévő telekrészünk használat alapján fel van osztva, a határvonalak téglasorral jelölve, az arány a tulajdonosok közötti szerződésben rögzítve és bizonyos részeken leválasztva.
Ha fel szeretnénk húzni egy kerítést, amivel kicsit intimebb kertet szeretnénk kialakítani, kell-e valamire figyelnünk? Pl: magasság, benapozás, stb.
2. Ha a szomszédunk évek óta használ egy kis utat a mi telkünkből, ami a fáskamrájában kialakított nyári konyhájába vezet, azt mi hogyan "szerezhetnénk vissza"? Nem szakadatlanul és kizárólagosan használja, hiszen a mi telekrészünket kettévágja ez a kis út és mi is azon járunk, mikor a telkünket kapálgatjuk.
Várom tanácsaitokat, különösképpen örülnék, ha jogi hivatkozásokat is tudnátok mondani.

A kizárólagos telekhasználat megosztása nem sikeredett valami jól, ha nem tudja betölteni a célját. A nyári konyhába vezető utat biztosítani kell így vagy úgy. Ha egyéb módon nem lehet megközelíteni, akkor kerítés helyett marad az egysoros tégla.

Kérdező!

A vízóra a szomszéd telkén van?

Immaculata!

Köszi a választ. Akkor ugye jól értelmezem, hogy ha másképp is meg lehet közelíteni a nyári konyhát (amit egy másik úton is könnyedén megközelíthető garázsból választottak le) akkor akár vissza is vonhatjuk a szívességi használat további fenntartását?

Miféle szívességi használat? Hiszen ő ugyanúgy tulajdonos, mint te?

Fife!

Szerintem készítsetek egy újat, ami mindkettőtöknek megfelel, és utána szabadon válaszd le kerítéssel, sövénnyel 2-2,5m magasan.

Sziasztok!

Óbudafan, lehet, hogy valamit félreérthetően írtam le.
Tehát adott egy osztatlan közös tulajdonú telek több tulajdonossal, telekmegosztási szerződéssel, az egyes kertrészek kerítéssel ill. téglasorral ki vannak jelölve. A tulajdonosok közötti szerződés nem szabályozza a nyári konyhába való közlekedést, abszolút úgy tünteti fel, hogy az a rész kizárólagosan a mi használatunkban van. A nyári konyha máshonnan is megközelíthető, nem kőépület, nincs nyoma földhivatalnál, önkormányzatnál.
Mi így örököltük.
Azért merült fel a konyhahasználat most problémaként, mert szeretnénk a kerthatárunkra egy kis sövényt vagy kerítést, hogy intimebb legyen a kertrészünk. A nyári konyha miatt nem tudnánk a kerthatárunkra tenni a kerítést, ami azért nem lenne üdvös megoldás, mert jókora részt nem tudnánk lekeríteni.
Ezt minek nevezzük a jogban, van-e erre egyáltalán valami megnevezés? Nem szívességi használat az, ha megengedem, hogy a kizárólagos használatú kertrészemen közlekedjen?

Értettem én elsőre is. Te nem nagyon érted, mi az az osztatlan közös tulajdon. Pedig azt vettél, nem önálló ingatlant.

Ha az a telekmegosztási szerződés olyan fasza lenne, nem lenne kétséged és már meg is építetted volna a kerítést.

Egy kölcsönös írásos megállapodást mindkét félnek be kell tartania, attól eltérni, csak közös megegyezéssel lehet.

Egyébként egy telekhasználati megállapodás során minden területre kiterjedően kell megállapodni, mert az egyoldalú kizárólagos használat után ellentételezés jár a másik fél részére.

Köszi Immaculata!
A kölcsönös írásos megállapodáshoz fogunk igazodni és megbeszéljük a szomszédainkkal, hogy mi legyen a kis utacskával, amit ők maguk felejtettek ki a telekhasználati megállapodásból.(Mint írtam, mi örökösök vagyunk, kész dokumentációt kaptunk:)