Örökösödés

Sziasztok. Végrendelkezik egy ember. Két testvére van, de az egyikre nem akar hagyni semmit. Minden vagyonát a másik testvér három unokájára szeretné hagyni.

A testvérek anyukája már meghalt, kiesett. Mint kiesett szülő gyermeke jogosult lehet-e a nem öröklő testvér a kötelesrészre? Vagy ez ági öröklésnek számít, és nem jár neki semmi?
Mindenképp támadni fog a hoppon maradó testvér, ez biztos, csak az a kérdés, hogy mibe fog kapaszkodni.

Értem köszönöm .

„képezik a vállalkozás részét”

Még egyszer: ilyen nincs. Az egyéni vállalkozónak van tulajdona, mint természetes személy.
Max. olyan lehet, hogy lekönyvelt fiktiv kiadásokat is.

Olyan ingatlanok is képezik a vállalkozás részét amik ha nem lennének bent a vállalkozásban akkor is müködne az egyéni vállalkozás .

A vállalkozás jogi személy lenne?

Sajnos itt úgy szerepel a hagyatéki leltárban hogy a vállalkozás részét képezi. Több ingatlan is így van feltüntetve .

„A vállalkozásban több ingatlan is van több helyrajzi számon”

Nem az egyéni vállalkozásban van az ingatlan. Az egyénnek van ingatlana, amit a vállalkozói tevékenység folytatásához használ. De használhatná a szomszédét is, ha ő megengedi.

Sokan pl. a családi házban folytatják a tevékenységet, amiben a család is lakik. Ha nem csak a vállalkozó az ingatlan tulajdonosa a tulajdonos társ hozzájárulásával használhatja.

„Ja, hát az ő nevében lehet, hogy én is így mondanám.”

:))

Hagyatéki tárgyalás még nem volt .

Ja, hát az ő nevében lehet, hogy én is így mondanám.
A hagyatéki eljárásban eljárt közjegyző mit mondott?

Mert az özvegy viszi tovább az egyéni vállalkozást és a válalkozásban lévő ingatlanok csak az ő nevén lehetnek . Legalábbis nekem ő így mondta .

Miért kerülnének a "nevére"?

Igen értem . De ha ingatlanok a nevére kerülnek azt hogy tudom utolag számonkérni . Ha eladja .

Kifizeti, bérbe veszi stb.

A vállalkozásban lévő ingóság ill. ingatlanok a hagyaték tárgyát képezik elvileg feleződik de hogy lehet megfelezni a müködő vallalkozást hogyha egyéni az az egy ember nevén van jelen esetben az özvegy nevén .

De folytatni is lehet.

Az öröklés és a vállalkozás folytatása két különböző dolog.

A felszámolást egyéni vállalkozásra nem is lehet értelmezni. Ha azt kérdezed, mikor lehet abbahagyni, akkor bármikor.

Tisztelt Szakértők . Egyéni vállalkozás esetén a feleség mint örökös viszi tovább a mezőgazdasági egyéni vállalkozást . A vállalkozásban több ingatlan is van több helyrajzi számon . Az elhunytnak egy fiú gyermeke volt . Kérdésem az lenne hogy a gyermek örökli e a vállalkozásban lévő ingatlanokat és ingoságot és mikór számolható fel a vállalkozás adó mentesen

Nagyon köszönöm a segitséget !

Gyakorlatilag az özvegyet védi nehogy utcára kerüljön.

Zsolti1973,

Ha nem volt végrendelet:
A törvényes öröklés rendje szerint ha egy gyermek és házastárs is van, akkor a hagyatékból a házastársak által közösen lakott lakást és annak berendezési tárgyait a gyermek örökli, és a házastárs holtig tartó haszonélvezetet kap mindkettőn, míg minden más vagyonból a házastárs egy ún. "gyerekrészt" kap. Ha egy gyerek volt, akkor ezeket felezik.
(3 gyereknél pl. négyfele oszlana, a feleség is gyereknek "számítana")

Tehát ha a kérdés az utolsó közös lakásra vonatkozik, akkor arra NEM a válasz : annak a hagyatékban lévő részének tulajdonjogát a gyerek örökli. Ha ez 50-50%-ban volt a házaspár nevén, akkor 50% marad a túlélő házastársnak, és a másik 50%-ot a gyerek örökli teljesen, a túlélő házastárs haszonélvezetével terhelten.

Minden más vagyont (ingatlan, ingó, pénz, bankszámla, biztosítás, autó, akármi) felesben örökölnek.
(Olyan lakás, ami nem az utolsó közösen lakott volt, és 50-50% volt a házastársak nevén, azt pont így öröklik : 50+25% lesz a házastársé, és 25% a gyereké)

Tisztelt Szakértők . Öröködödésnél van e olyan törvény

mivel közösen szerzet vagyon . A feleségé a fele a másik fele kerül be a hagyatékba amit feleznek . tehát az egy gyermek 1/4 örököl és a feleség is VAN E ILYEN A GYAKORLATBAN ?

Köszönöm a válaszát ,biztosan így van .

Üdvözlöm . Édesapám elhalálozott. Nevén volt 10 hektár föld viszont a haszonélvezet a felesége nevén volt . Kérdésem az lenne hogy apukám halálával tőrlődik e a feleség haszonélvezete ?

„Az tiszta sor, hogy a már kifizetett rész erejéig, a hagyaték átszáll, a rokonunk örökös szüleire.”
Átszáll az egész ingatlan.

Egyezséggel szinte mindent lehet.

Tisztelt Szakértők!

Egy bonyolultnak tűnő ügyben szeretnék a lehetőségekről informálódni.
Édesapámnak közös tulajdona volt egy ingatlanban egy nagyon szeretett nem egyeneságbeli rokonunkkal.
Közös tulajdon megszüntető szerződésben édesapám eladta a 3/4-ed tulajdonát 9 m ft értékben 2014.ősszel, részletfizetéssel évi 900 e ft. részletekben fizetendően.
Édesapám hozzájárult a teljes tulajdonjog vevő számára bejegyzéséhez, de az általa eladott tulajdoni hányadra elidegenítési és terhelési tilalmat kötött ki a szerződésben. Ezek bejegyzésre kerültek az ingatlan nyilvántartásba.
Sajnálatos módon a vevő, szeretett rokonunk váratlanul elhunyt. Az eddigi részletre kifizetett összegek összesen 2,7 m ft. Mely a teljes tulajdoni hányad 47%-át jelenti kifizetve a rokonunknak már korábban meglévő tulajdoni hányadával együtt számolva.
Az örökösök, rokonunk szülei lesznek.
Ők valószínűleg nem szeretnék megvásárolni a fennmaradó részt, messze laknak, van saját házuk, nem kellene nekik.
A kapcsolat jó, a felek megegyezésre törekednek a közösen átélt veszteség összeköti a két családot az elhunyt emlékének méltó megőrzésében.
De mik a hivatalos lehetőségek?
Az tiszta sor, hogy a már kifizetett rész erejéig, a hagyaték átszáll, a rokonunk örökös szüleire.
azonban mi van a kifizetetlen résszel, és a bejegyzett terhelési, elidegenítési tilalommal, ez befolyásolja-e és ha igen, hogyan, az örökösödést?

Édesapám belemenne, hogy a kifizetett rész erejéig a rokonunk szülei résztulajdont szerezzenek, de lehet, hogy nem jó a megközelítés, mivel a teljes tulajdonjog be lett jegyezve az elhunyt vevő nevére, ezért lehetséges, hogy az örökös szülei a 100%-örökösök és esetleg ők mehetnek bele abba, hogy a ki nem fizetett rész erejéig édesapám visszakapjon egy tulajdonrészt.

Van egy olyan elképzelés is, hogy adott esetben édesapám hajlandó lenne visszavásárolni a szerződésben korábban meghatározott értékben a már eladott részt, illetve elhunyt rokonunk korábban meglévő 1/4-ed részét is.
Kérdések: erre lehetőség van-e a hagyatéki eljárás alatt, vagy csak utána esetleg közös megegyezéssel?

Amennyiben ezek járható utak, az hagyatéki eljárás közben kell rendezni, vagy utána külön szerződéssel?