Új Ptk. haszonélvezet - szerzési trükk?

Az új Ptk. 7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett] fejezetben egy érdekes szabályt hoz:

1. Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

1. a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson...

Tételezzük fel egy házaspár olyan jogon lakott egy ingatlanban, hogy az egyikük bérlő vagy haszonélvező volt. A törvény szövege szerint a bérlő vagy haszonélvező halála esetén a hátramaradó házastárs haszonélvezeti jogot szerez a bérelt vagy haszonélvezett ingatlanra.

Ugye ilyen módon bérelt ingatlanra lehet haszonélvezetet szerezni, vagy haszonélvezetet lehet örökölni.

Igaz ez az okoskodás, vagy más törvények megváltoztatják a szöveg értelmezését?

Olvass inkább Blikket...

kkzsolt ezt nagyon rosszul értelmezed, a hagyatékhoz tartozó ingatlanról van szó.

"Igaz ez az okoskodás, vagy más törvények megváltoztatják a szöveg értelmezését?"
Nagyon rosszul értelmezed! Haszonélvezet csak dolgokon (pl. ingó, ingatlan) állhat fenn, jogokon (pl. haszonélvezet, bérleti jog stb.) semmiképpen. Öröklés esetében pedig nyilvánvalóan azokon a dolgokon, állhat fenn özvegyi haszonélvezet amelyek az örökhagyó tulajdonát képezték (a hagyaték tárgyai).

Most arról nem is beszélve, hogy sikerült megtalálni ebben a tárykörben az egyetlen szabályt, ami ugyanígy volt a régi törvényben is, ti. a közös lakásra korábban is haszonélvezetet örökölt a túlélő házastárs. Ezt sikerült új szabályként bemutatni.

lajcsó-nak:
Csakhogy a törvény nem a haszonélvezőre vagy a haszonélvezett ingatlanra, hanem az "az örökhagyóval közösen lakott lakásra" hivatkozik.
Ráadásul a törvény itt nem definiálja, hogy a hagyaték részét képező lakásról van szó, csak lakást említ.
Az egy másik kérdés, hogy az örökhagyót és házastársát a haszonélvezet miatt nem lehet kitenni a lakásból.

Éppen ezért kérdeztem, hogy a "nyilvánvaló" valamiféle precedensjog vagy valamelyik hatályos törvény valamelyik paragrafusa definiálja azt.

ObudFan-nak:
"ugyanígy volt a régi törvényben is, "
Csakhogy a régi törvényben új házasságkötés vagy élettársi kapcsolat esetén megszűnt a haszonélvezet. Így a régi Ptk. esetén ez a helyzet nem állhatott elő!

az öröklési rész eleve úgy kezdődik, hogy "az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre".

logikailag teljesen egyértelmű, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlanról van szó. ez annyira egyértelmű, hogy egy kétéves gyerek is megérti.

Javaslom, nézd meg a Ptk. haszonélvezetre vonatkozó rendelkezéseit is!

Minek? Gondolod, majd pont azt érti meg?

lajcsó-nak:
Az új Ptk.-ban a haszonélvezeti jog önállóan létezik, az nincs összekapcsolva az örökléssel.
Ezen túl az új Ptk. a haszonélvezet fejezete semmiféle megkötést nem tesz a haszonélvezet megszerzésének módjára. Tehát ettől még például bérelt ingatlanra vagy haszonélvezett ingatlanra is megszerezhető.
" 5:147. § [A haszonélvezeti jog tartalma](1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.".

Kelvin-nek:
Pont arról van szó, hogy a 7:58. § (1) a) "lakás" meghatározását semmi sem köti az örökséghez és a hagyatékhoz, tehát bármilyen lakás amiben laktak. Ennek megértéséhez csak magyarul kell tudni. Ha nagyon jóindulatúak akarunk lenni, akkor talán 7:58. § (1) b) "hagyaték" szava kiterjeszthető az egész mondatra. De a jóindulat még nem törvény.

A baj tulképp az, hogy ismét tettenérhető a Mekkmester szakszerűségű kodifikációs munka. A szöveget úgy kellett volna megfogalmazni: "a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott A HAGYATÉK RÉSZÉT KÉPEZŐ lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon;". Persze ekkor jön a következő baj, mi van a házzal vagy házrésszel? Az után nem keletkezik haszonélvezeti jog?

nem is értem, hogy Téged miért nem hívtak meg a kodifikációs bizottságba.... :)

Nem is vállalta volna, kontár munkához nem adja a nevét.

„Csakhogy a régi törvényben új házasságkötés vagy élettársi kapcsolat esetén megszűnt a haszonélvezet. Így a régi Ptk. esetén ez a helyzet nem állhatott elő!”

Házasságkötés esetén szűnt meg, élettársi kapcsolat esetén nem, csak bejegyzett élettársi kapcsolat esetén.
És ha éppen igazad lenne, akkor ez sokat nem változtatna a helyzeten, mert azt azért mindenki maga dönti el, hogy összeházasodik-e vagy sem.

Egyébként megjegyzem, a Ptk-hoz képest speciális, külön törvény teljes egészében rögzíti, hogy mi történik a bérlő halálakor, és nem az, ami szerinted történik:

Ltv. 23. § (1)A szerződés az alábbi esetekben szűnik meg:

4. a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy;

32. § (1) A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha

1. a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és
2. az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette, továbbá
3. a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

"Tehát ettől még például bérelt ingatlanra vagy haszonélvezett ingatlanra is megszerezhető."
Bizonyára cseppet sem zavar téged az a tény, hogy a haszonélvezeti jog megszűnik a jogosult halálával. Ez is benne van a Ptk.ban, ugyanott!

De ettől függetlenül addig sem szerezhető meg bérleti jogra vagy haszonélvezetre.

Természetesen köszönöm mindenkinek a válaszokat.

Business Law-nak: Még egyet is értenék veled, csahogy:
Az új Ptk. definiálja a társasházat és a közös tulajdon szabályait is.
Úgy néz ki (bár ez sem biztos), hogy a Társasházi törvény társasházára vonatkozik a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabálya, viszont nem vonatkozik a Ptk. társasházra vonatkozó szabálya.
A fentiekből következően nem vagyok biztos benne, hogy az Ptk. öröklés szabályai csak a hagyatékra vonatkoznak (a hagyatékra vonatkoznak e ha nincs külön odaírva).

Kevin-nek: Ez megtisztelő, de én inkább egy mekkmentes szakemberekre hagynám a dolgot.

ObudaFan-nak: Csakhogy itt nem a bérleti jog folytatásáról, hanem egy másik törvény által biztosított haszonélvezeti jogról van szó.
Kissé sarkítva ezen rendelkezés alapján akár egy önkényes lakásfoglaló is szerezhet haszonélvezeti jogot.

Lajcsó-nak: Szerintem ott beszélünk el egymás mellett, hogy szerintetek a béreli joghoz, a haszonélvezethez vagy a tulajdonhoz kötődik "a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson". A törvény szövege szerint pedig bármely az "örökhagyóval közösen lakott lakáson" keletkezhet függetlenül a jogcímtől.

De ha ti úgy gondoljátok, hogy akármelyik bíróság (akár nemzetközi is) meggyőzhető az álláspontotokról, én meghajlok előtte.

"De ha ti úgy gondoljátok, hogy akármelyik bíróság (akár nemzetközi is) meggyőzhető az álláspontotokról, én meghajlok előtte."
Nem nekünk kell meggyőznünk a bíróságot hanem neked, ha ragaszkodsz az álláspontodhoz!

„De ha ti úgy gondoljátok, hogy akármelyik bíróság (akár nemzetközi is) meggyőzhető az álláspontotokról, én meghajlok előtte.”

Oh :)))

Reménytelennek tartom, hogy megértsd, de próbáljuk meg az "örökhagyó" fogalmából megközelíteni a dolgot.

Az örökhagyó nyilvánvalóan "örökül hagyni" csak a saját tulajdonát tudja, más ingatlanát örökül hagyni nem tudja, így más ingatlana felett ilyen módon haszonélvezeti jog nem keletkezhet.

Laikustól tökéletes. =!

Tehát akkor mivel a 7:58. § címe a "Házastárs öröklése leszármazó mellett", ezért a cím leszűkíti az (1)a) "örökhagyóval közösen lakott lakás" fogalmát az örökség részét képező örökhagyóval közösen lakott lakásra.

Ettől a pillanattól pedig tiszta a helyzet, csak az örökhagyó által tulajdonolt lakásra keletkezhet haszonélvezeti jog.

Az "agyonboncolgatásnak" azért van egy komoly haszna, nem eshet az ember váratlanul orra.

Nekünk eddig is tiszta volt ;)