Melléképület, garázs építési engedélye

Tisztelt Fórum!

A házhoz kapcsolódó 25 nm-t meghaladó előtető építése engedélyköteles-e?

Válaszát előre is köszönöm.

És még egy utolsó kérdésem, hogy ugye az OTÉK kitiltja az elő és oldalkertből a két berendezést. Nos a hátsókertnek az "oldalsó" 3 méteres sávjára ezt lehet e analógiaként használni? Itt arra gondolok, hogy az OTÉK 35/7 kimondja, hogy a hátsó kertben valamennyi melléképítmény a szükséges védőtávolságok megtartása mellett megépíthető. Majd hoz védőtávolságot nevesítve az üvegházra, fóliasátorra, de nem említi sem a kemencét, sem a húsfüstölőt. A kérdésem tehát, hogy tekinthető e a jogszabály nyilvánvalóan vagy birtokvédelmi vagy tűzvédelmi elő-oldalkerti tiltásának a szelleméből következőnek az, hogy a hátsókertben sem rakhatom a kemencémet, húsfüstölőmet a szomszédos telekhatárra, mert feltételezhetően ugyanaz a szempont ott is érvényesül, hacsak nem teszünk különbséget az építési helyen álló lakóépületek mint birtokot veszélyeztető sérelem, és a hátsókert, mint birtok sérelme között. Ha ugyanis azt mondjuk, hogy rakható a húsfüstölő a szomszéd nyakába a telekhatárra is a hátsókertben, akkor azt mondjuk ki, hogy nem szükséges semmilyen védőtávolságot tartani ezen két ételkészítő tüzelőberendezés telepítésekor a hátsókertben. Vajon mi lehet itt a jogalkotói szándék?

2012. augusztus 6-áról 7-ére virradóan tűnt el a melléképítmények felsorolásából az f pontból a háztartási célú kemence. Nos alapvetően valóban nem tűnik lényegesnek ez a kérdés elsőre, mégis lehet jelentősége. Pl abban az esetben, amikor a helyi építési szabályzat a melléképítmények közül a kerti építményt engedi meg. A régi és az új helyi építési szabályzat is ugyanúgy csak a kerti építményt nevezi meg a hátsókertbe rakható melléképítmények közül. A helyi építési szabályzat tehát nem változott meg ebben a pontjában,viszont "alatta " változtatták az OTÉK felsorolást, azaz így már lényeges kérdés, hogy építhető-e ma kemence vagy nem. Ha a kemence a kerti építménybe értendő már bele, akkor építhető. Ha továbbra is a húsfüstölő rá az analógia, akkor nem építhető továbbra sem. Hozzáteszem, ha a kemencéből kerti építmény lett, akkor a húsfüstölőből miért nem lett? Mi van azokkal a kemencékkel, amelyek kéményszerkezetükben húsfüstölésre alkalmas részt is tartalmaznak? Szóval ezért rugózok csak ezen. ha ma megnézzük az ország érvényes helyi építési szabályzatait bizony a legtöbb ma is együtt említi a háztartási célú kemencét a húsfüstölővel. Maga az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységeket felsoroló hatályos 312/2012-es kormányrendelet 1. sz. melléklete is külön kategóriának tekinti a kerti építménytől a kemencét és a húsfüstölőt is annak 21. pontjában. Egy gázról szóló NGM rendelet is ugyanígy tesz. Az OTÉK viszont már nem tartalmazza csak az oldalkerti és előkerti tiltó rendelkezéseinél a kemencét, és milyen bizarr, hogy abban a pontban is együtt említi a kemencét a húsfüstölővel. A kerti építmény definícióban a kerti tevékenységbe szinte minden belefér. ha akarom kiülök olvasni a kertbe, ha a kemencém a kertben van, akkor az azzal sütés is kerti tevékenység, de ha a húsfüstölőm van a kertben, az viszont valamiért nem kerti tevékenység. Az ok rejtély. A jogszabály alkotó lett volna kicsit sietős, és kifelejtette volna? (Ugye akkoriban sikerült a melléképítmények körébe felvenni a nyári konyhát is 3 hónapra mindössze, mert gyorsan rájöttek, hogy az épület. Ez van a kérdésem mögött, valószínűleg csak az építésügyi helyettes államtitkárság a megmondhatója hová lett a kemence az OTÉK melléképítményei közül. Hacsak nincs valakinek infója, vagy tippje mi történhetett.

NXPeter

1. épület
2. Én leginkább a melléképítmények közé sorolnám. Bár a kerti építmény is oda tartozik. Szerintem nincs különösebb jelentősége, hogy a felsorolás melyik pontjába érted bele.

Másik kérdésem, hogy a hztartási célú kemence a jelenleg hatályos OTÉk-ban a húsfüstölő f pontjába, vagy a kerti építmény e pontjába tartozik véleményetek szerint a melléképítmények között az OTÉK felsorolásban?

Másik kérdésem, hogy a hztartási célú kemence a jelenleg hatályos OTÉk-ban a húsfüstölő f pontjába, vagy a kerti építmény e pontjába tartozik véleményetek szerint a melléképítmények között az OTÉK felsorolásban?

Sziasztok, egy kérdésem lenne az úgynevezett nyitott kerti konyhákat illetően: vajon ezek épületek, vagy műtárgyak? Ha a google-be így írjátok be kerti konyha bizonyosan ilyeneket fogtok látni. benne általában kemencével, tűzhellyel, és az egész felett amolyan kerti tető féle oldalt nyitott, falábakon álló tető szekezettel, esetleg benne fatárolóval.

Láttam.

Nem emlékszel erre a szupi kabaréra? Márkus Lászlóval.

Az árcédula.

"mi kerül ezen a fotelon 7600 Ft-ba?"

Tudom, ez nem a reklám helye, de:
https://www.novanna.co.uk/…ebar-locator

http://www.faek.hu/…-vizsgalata/

Szóval lehetséges meglehetősen pontosan. ;) :D

a roncsolásos szerintem azért nem helyén való, mert nem mutatja meg hogy az egész szerkezet rejt-e vasat, vagy csak a feltárt rész. Következtetni lehet, de bizonyosság nem. Mi van, ha csak valami "maradék" 1mx1m hálót tett bele a kőműves mester, amiről mondjuk csak a volt nejet tájékoztatta, a tulajt nem...de ez csak egy extrém példa, biztos lehet találni életszerűbbet is. Bár az élet írja a legextrémebb forgatókönyveket.

Roncsolás nélkül pedig nem hiszem, hogy "minden kétséget kizáróan" lehet bizonyítani a vasak meglétét. Egy fémdetektor pl. erre nem alkalmas (egy betonba pottyant szöget is ugyanúgy jelez, mint a 8mm betonvasat.)

De talán nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a véleményem nem pozitív az ide vonatkozóktól. (Ami persze nem számít, csak ha mondjuk Putyinnak hívnánk és Oroszországban lennénk...sajnos)

Ha szükséges, roncsolásos szerkezetfeltárást végeztethetnek.
De ha kirendelnek szakértőt, annak lehet olyan berendezése ami kimutatja a vasalást és akkor nem kell roncsolni.

Emberünk megteheti, hogy nem feltétlenül osztja meg ezt az információt a hatósággal.

Ám ha mégis a hivatal ellenőriz (pl.bejelentésre), akkor milyen szabályos eszközei vannak a beton vasaltságának tényének megállapítására?

Elég bontás nélkül szemrevételezniük, és állítani, hogy ez vasalt, vagy esetleg megbontathatják, vagy egyéb?

Szerintem kizárt, hogy ilyen szinten belemásszanak, és egyáltalán nem lenen jogszerű egy ilyen eljárás, de végül is ez tényleg Magyarország, ahol semmi se biztos.

Egy utolsó dolog motoszkál még bennem egy ideje, nem akartam említeni, de hátha...
Szóval adott két jóember, mindkettő akar építeni magának teljesen szabályosan egy-egy lebetonozott garázst a saját udvarán. A két ember építményének hatóság előtti megítélése közt az a nüansznyi különbség tesz csak különbséget, hogy egyik vashálót is tett a garázs beton aljzatjába, alapjába, míg a másik nem.
Mivel a garázs oszlopait embereink az aljzatbetonra építették, így az onnantól tartószerkezetnek számít.
A hatóság tehát el fogja rendelni a jog/szabályellenes állapot megszüntetését az erősebb/tartósabb szerkezetű garázs esetében.

Ez tényleg így van ma hazánkban?

Bocsánat, nem akartam lekezelőnek tűnni. Csak igyekszem érthető maradni...(Ugye én megtanultam rendesen a statikát még a BME-n, és használom is a munkámban.)

„Egyszerű tömörített talajra húzott 8cm vastag vb., és 8cm vastag térkő között ég és föld a statika...”

úgy érzem, ebbe jobb nem belemenni

@wers

"Én a statikában is bízom."

Egyszerű tömörített talajra húzott 8cm vastag vb., és 8cm vastag térkő között ég és föld a statika...

Utóbbi gyakorlatilag használhatatlan így lerakva. A megfelelő teherbírást (statikát) biztosítandó kell betartani a technológiai előírásokat.

Még egy kérdés, csak a megerősítés miatt:
A fő lakóépülettől különálló garázs ugye mindenképpen "beleillik" a "nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény" fogalmába?

(én ezt igenre vettem , de hátha....)

„itt is az ördög a részletekben van....
a technológiában.”

Én a statikában is bízom.

@nanemaaa
Ezt jó hogy mondod, köszönöm!

A házunk "lakhatási" engedélyezésekor "csevegtünk" az ellenőrrel, ő hívta fel erre a vb. bejárós mizériára a figyelmem, és mondta, hogy rengeteg ilyen bejáró megszüntetés ügyük van.

Azóta sincs megcsinálva a beállóm, annyira rám hozta a frászt.

Gyűjtögetek a térkőre...

De ha igazad van, akkor tavasszal meg is csinálom a vb. bejárót, és a járdát a ház körül.

@wers

itt is az ördög a részletekben van....
a technológiában.

a vb. alatt csak kiszeded a tükröt, és mehet rá a háló+beton, megfelel a terhelésnek. (Esetleg, ha precíz vagy tömörítesz, zúzottkő ágyat teszel alá, de nem feltétel...)

A térkő lerakása elött pedig kb. 50cm mélyen kiszeded a tükröt, és ezt töltöd fel rétegekkel (zúzott kő, földnedves beton, 0-4 sóder stb) , egyenként tömörítve. Az elengedhetetlen masszív alapozás, valamint a megfelelő szegélyezés miatt lesz megfelelő a teherhordása.

Természetesen a vb. kb. 1/4 annyi költség, és vesződség mint a térkő.

„Sajnos a "szabályoknak megfelel"-ben van mindig az ördög...”

Így szokott lenni. ;) :D Megjegyzem, egy gépkocsi bejáró út se nem épület, se nem épületrész, így szerintem az építésfelügyeleti hatóság kissé túlnyújtózkodik a hatáskörén. Legalább is van egy ilyen érzésem. ;)