Lenyúlták az ingatlanomat!!!


derill # 2005.06.27. 21:18

Ja: anyukád egyébiránt mit mond?


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

derill # 2005.06.27. 21:09

Javaslom, hogy jelezd az ügyvédednek, hogy azonnal inditson tulajdoni igénypert, és azonnal kérje a perfeljegyzést, hogy ne is lehessen több "jóhiszemü vevő". Ezen felül kártéritési pert, mindenről szerezz számlát, és menj el igazságügyi pszichológus szakértőhöz az édesanyádról. Az állapitsa meg, hogy anyukádnak van-e olyan betegsége, ami netalán kizárta vagy kizárhatta a cselekvőképességét. Sajnos ugy vettem ki abból amit irtál, hogy a lakás az anyukádé, aki bizony aláirt valamit, amiről nem tudta, hogy az mi. Kapott is leveleket, amikről viszont neked nem nagyon számolt be. Nagyon sok gondnoksági ügy indul ilyesmivel még időben, néhány meg már későn. Tartok tőle, hogy ez az az ügy, amelyik későn indult.

Egyébként megjelent egy cikk 2005. junius 14-én a Népszabadságban, amit elküldött nekem valaki a fórumról. Irtam rá egy válaszcikket, remélem mostanában megjelenik. A lényege az, hogy az emberi felelőtlenség ellen igen nehéz jogszabállyal védekezni. A cikk szerint sok ember veszitette el a lakását és persze mindenki hibás volt, csak ők nem. A legtöbben el sem olvasták, hogy mit irnak alá, de volt olyan is, aki üres papirt irt alá.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

ildikó31 # 2005.06.24. 05:58

Kedves LZoli!

Nagyon jól tetted, hogy ügyvédhez fordultál. Egyébként a földhivatalokban irattárakban őrzik a bejegyzés alapjául szolgáló szerződéseket. Így meg lehet nézni, hogy az első adásvétel milyen szerződés alapján jött létre, ki volt az ellenjegyző ügyvéd, és hogy az aláírás tényleg az édesanyád aláírása-e. De mindezeket tudja az ügyvéded is, és biztos vagyok benne, hogy meg is fogja tenni.


ildiko31

LZoli # 2005.06.23. 18:57

Akármennyire is furcsa én semmit se tudtam az egész előzményéről. Ha jött is levél én nem láttam. Mivel anyu nevén volt a ház így neki kellett volna értesítést kapnia de egyszer se szólt, hogy gyerekek itt valami nagyon nagy baj készülődik. Ügyvédünk kikérte az ingatlan tulajdoni lapját amin az áll, hogy egy évvel ezelőtt egy bizonyos B&B Ingatlanforgalmazó Kft. nevére került a házunk. Most már tisztában vagyok vele, hogy egy tulajdoni átírás nem jöhet létre ügyvéd és közjegyző nélkül így elvileg anyunak is alá kellett írnia a szerződést, de ő ezt tagadja.

Mivel szüleim (pontosítva édesanyám) nevén volt a ház igazán nem sok adathoz tudok hozzáférni. Igy a megbízott ügyvédi irodában reménykedem, hogy kiderítik mi is történt valójában a háttérben. Mindenesetre beindulhatott valami mert kilakoltatásunk másnapján a harmadik tulaj ecsetelgette miként lessz átalakítva a ház. Fogalma se volt arról, hogy mi laktunk benne. Viszont a mai napig üresen áll, nem csináltak rajta semmit. Valószínüleg sejtik, hogy bűzlik körülötte valami.

Hogy miként lehet a földhivatalban ilyen gyorsan átiratni arról fogalmam sincs. Elektronikai műszerész vagyok és nem jogász vagy tisztviselő. Valószínünek tartom, hogy egy jól bejáratott gépezet áldozatai lettünk.

Sajnos most nem tehetünk mást mint várunk.

Mindenestre a június 13-a életre szóló nyomot hagy bennem. Ha kiderül valami akkor megírom itt a fórumban hátha akad valakinek egy jó mentő ötlete.

Kandi # 2005.06.23. 08:42

Hogyan lehet ilyen hamar a foldhivatalban elintezni a tulajdonvaltast? Most nem alnaiv akarok lenni, komolyan kerdem.
Ugyved mit mond?

ildikó31 # 2005.06.23. 08:13

Kedves LZoli!

Nehéz elhinnem, hogy a kilakoltatás előtt semmiféle levelet vagy értesítést nem kaptatok! Lehetetlen! A kilakoltatás egy nagyon hosszú procedúra végkifejlete!


ildiko31

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.06.23. 08:08

s persze mindenki jóhiszemü volt

LZoli # 2005.06.23. 07:30

Engedjétek meg, hogy elsőkézből meséljek el egy kilakoltatást. Sajnos szenvedő alanya vagyok az alábbi történetnek és még csak most kezdek kijózanodni a kábulatból ami múlthét hétfőn történt velem és a családdal.

Tehát múlthét hétfőn - mint általában- reggel elmentem dolgozni. A napom egészen jól alakult, mindent el tudtam intézni. Aztán fél 2 körül csörög a telefonom. Egyik kedves szomszédom - a vonal túlsó oldalán - rémülten hív, hogy azonnal mennjek haza mert pakolják ki a bútorokat az utcára. Persze nagyon megijedtem a hír hallatán mert már tavaj egyszer betörtek hozzánk. Siettem haza ahogy csak lehetett, de ami otthon fogadott az minden rémálmot felülmúlt.

Összes bútorunk, ruhánk ki volt rakva az utcára. A ház és környéke tele ismeretlen emberekkel. Édesanyám volt odahaza akitől rémülten kérdeztem árulja már el, hogy mi folyik itt. Idegtől alig látva berohantam a lakásba ahol még borzalmasabb kép fogadott. Mint ahová bombát dobtak, az összes könyv, cd újságok a szoba közepére behányva lemezek összetörve.

Az egész ügy mögött valami Sztojka Gyula nevü főmaffiózó kancigány állt aki állítólag egy éve (!) megvette tőlünk az ingatlant. Persze erről a család semmit se tudott. A legszebb most következik. Este hat után közölték velünk, hogy ide már nem jöhetünk be és szószerint kidobtak minket az utcára. Három nap haladékot adtak személyes értékeink elszállítására utána kidobják az egészet. A házban maradt személyes értékeinket úgy kellett visszavásárolnunk (iratok, autó forgalmi stb.)

Másnap visszamentünk pakolni. Már egészen más társulat volt a háznál akik némi telefonálgatást követően beengedtek. Ami ismét fogadott azt nem lehet szavakba foglalni. Szétraboltak mindent. A klímaberendezést lefűrészelték a falról, konyhabútorokat elvitték, elvittek még csomó műszaki berendezést hasonlóképpen.

A történetnek persze még nincs vége. Természetesen megtettük a feljelentéseket ezügyben. Fogadtunk egy elég jó ügyvédet. Hozzá kell, hogy tegyem a ház másnapra gazdát cserélt, sőt harmadnapra ismét új tulajdonosa lett aki már meg is hírdette a hétfői Express újságban.

Nagyon vigyázzatok!!!

Ha érdekel valakit a történet akkor persze tudom fojtatni...

Banyamancs # 2005.06.17. 09:25

Pontosan így gondolom én is, ehhez nincs hozzáfűznivalóm plusszban! :-)))

derill # 2005.06.16. 18:44

Az! És tök jó mese volt!

Attila arról beszél, hogy szerinte épp az a vitás, hogy a tulajdonjog kié, az Inyt. alapján a jóhiszemüen bejegyzett vevőé, mert az Inyt. mint polgári jogi szabály szerint hiába nem tulajdonostól szerzett, a szabály tulajdonossá teszi (ugyanaz a helyzet, mint amikor pl. árverés utján szerez valaki. A Ptk. szerint nem tulajdonostól szerez ugyan, mégis jogszabályi előirás kapcsán - igaz Ptk. szabály miatt - tulajdonossá válik).

Értem Attila aggályát, és nem elhanyagolandó nézőpont, azonban a véleményem az, hogy a törlési kereset nem azonos a tulajdoni igényperrel, tehát ez utóbbi inditható, mert nem zárta ki jogszabály. Ha ügyvéd lennék, és ilyen ügyem lenne, akkor inditanám. Még mindig jobb, mint ölbe tett kézzel nézni, hogy eluszott az ügyfelem ingatlana - nem beszélve arról, hogy az ölbe tett kézért egyetlen ügyfél sem fizet. Ezen felül a Ptk., az Alkotmány és az Emberjogi Egyyezmény magasabb rendü szabályként, és alapjogként védi az eredetileg bejegyzett személy tulajdonjogát, tehát eleve nem veszithetné el a fenti szabályok szerint.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Banyamancs # 2005.06.16. 10:48

Teljesen igaza van derillnek és mosolygónak abban, hogy az Inyt. nem "írja felül" a Ptk.-nak a tulajdonra vonatkozó részét, már csak azért sem, mert a tulajdont az Alkotmány is védi. Ezt az alkotmányos jogot pedig nem lehet egy közigazgatási törvénnyel felülbírálni.

Derill: a mese címe "No, megállj csak!" volt. :-)))

derill # 2005.06.16. 09:35

Tetszik a stilusod!:)))

Jó, azért gondolom Te is látod, hogy valahol mégis el kell határolni. Én csak azt mondom, hogy én tuti megtámadnám az Inyt. ha ilyen helyzetbe kerülnék, előtte viszont meginditanám a tulajdoni igénypert. Ha egyik sem hozna eredményt, a strasbourgi birósághoz fordulnék. Ha az sem, akkor legalább mindent megtettem azért, hogy visszakapjam az ingatlanomat. Emellett persze perelném a földhivatalt és az első eladót kártéritésre.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

szajbertattila # 2005.06.15. 18:19

Ha bűncselekmény elkövetése útján akarja kijátszani valaki szándékosan a jogszabályokat, akkor a nemo plus iurist is ki tudja. Mondjuk egy kamu adásvétellel, egy kis fenyegetéssel, erőszakkal, hamis tanúkkal és egyéb nem törvényes, és ezért nagyon helyesen súlyosan büntetni is rendelt dologgal - erre is mondhatjuk, hogy rossz a szabályozás, mert elvileg előfordukhat,m sőt gyakorlatilag elő is fordult olyan eset, amikor ezt megcsinálták. Sőt alkotményellenes is a szanályozás, mert sérti fél személyes szabadságát az, hogy megverték ... :-)

és alkotményellenes a Pp is, mert kimondja, hogy az állításokat bizonyítani kell, és ez korlátozza a tulajdonjogomat, mert miért nem hiszik el nekem egyből, hogy úgy volt ahogy mondom:-) Ténylége olyan hülye voltam, hogy aláírtam azt az adásvételi, de most itt állok ház nélkül:-)

Innentől kezdve ingatlan adásvételt csak a közös képviselő, az összes szomszéd, rokon jelenlétében az érintett ingatlanban, a rendőrség és az okiratszakértők helyszini véleménye alapjá, biometrikus személyazonosítással, a rendőrség ingatlan-átruházási osztályát képviselő személy jelentében, ha a lakás értéke 5M több, akkor a megyei bíróság által kiküldött bíró jelenlétében, nem peres eljárás keretében lehessen kötni azt követően, hogy Friderikusz Sándor, a Földhivatal vezetőjét az határozat hozatalának pillanatában meginterjúvolta, hogy valóban az eladó -e a bejegyzett tulajdonos :-))) Kötelező az ügyletet videokameréra venni - aki ehhez nem járul hozzá, az nem szerződhet (és ezt írja elő az Alkotmány, hogy ne lehessen azt mondani, hogy alkotményellenes a szabályozás:-) A felvételeket ne lehessen törölni, mert a tulajdonjog se évül el:-) Ja és, az egész eljárás legyn ingyenes, mert az állam alkotmányos kötelessége, hogy védje a tulajdonjogot, és megteremtse a biztoságos eladás feltételeit. Na ekkor aztán reméljük nem lesz csalás:-)

derill # 2005.06.15. 16:18

Értem én a jogi szabályozást. Bootmaker elnagyolta, de a lényeg kb. az.

Akkor példa, hogy Te is értsd. Pasi kórházban fekszik, vagy külföldön dolgozik, emiatt kiadja a lakását. Akinek kiadja, az csal egy nagyot, eladja egy vevőnek, aki jóhiszemü, nem tud semmiről, ellenben befektetési célzattal veszi. Meg is nézi, hiszen van kulcs. De nem költözik be, ettől ő még jóhiszemü. Megszerezte a lakást. A szintén jóhiszemü tulaj hazajön, vagy kijön a kórházból, és kiderül, hogy nincs hova hazamenni.

Ma sok ember jellemzően nem azért vesz lakást, mert lakni akar benne, mindazonáltal a legtöbben tényleg azért vesznek.

Ha beszél a szomszédjával, az lehet, hogy azt sem tudja, hogy ki volt az előző lakó, vagy volt-e egyáltalán előző lakó. Bérházakban nem nagyon ismerik az emberek egymást. Én családi házban lakom 40 éve, azonban fogalmam nincs, kik laknak a mellettem lévő házakban. Még a nevüket sem tudom, mert nincs kiirva sehova.

Amiket irtál, mind szép, de akkor hogy történhetnek meg olyan esetek, amikről Te is tudsz? Ha igy lenne, nem lennének ilyen esetek. Sajnos pedig a jogszabály ilyen formájában olyan esetet is produkálhat, amit leirtam, ez pedig nem elfogadható.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

szajbertattila # 2005.06.15. 15:03

Meggyőződésem, hogy az aggodalmat a jogi szabályozás meg nem értése okozza: természetesen nem szerez tulajdonjogot az, aki megveszi a lakást úgy, hogy a tulaj benne lakik, majd vár 3 évig, és utánna megy kilakoltatni a tulajt ...

nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez a kedvezmény csak a jóóhiszemű vevőt illeti meg. Jóhiszemű az, aki nem tud, és kellő gondosság tanúsítása mellett nem is kell tudnia a látszattal ellentétes jogi helyzetről, azaz: nem tudja, hogy az eladó hamis (nem tulajdonos) és, nem is várható el tőle, hogy ezt tudja ...

na most: ha valaki vesz egy lakást, akkor abba lakni szeretne (a végső vevő, aki ellen majd a per indul mindenképpen lakni veszi, nem trükközni). Ezért úgy szokott történni, hogy megy, és megnézi az ingatlant, beszél a benne lakókkal, adott esetben még a szomszédokkal is), velük alkudozik - ha elmész megnézni a lakást, és kiderül, hogy akik benne laknak tulajoknak állítják magukat, és nem akarják eladni - akkor innentől kezdve szerintem nem fogod megvenni - amíg a helyzet ki nem tisztázódik, addig nem mondhatod azt, hogy kétséged nem férhet hozzá, hogy a hamis személyis eladó a tulajdonos. Ugye elvárható, hogy szerződéskötés előtt megnézd a lakást? Na és a banki hitel? A legtöbben banki hitelből vesznek - abank kijön értékbecsleni, és ahhoz meg kell néznie a lakást - és akkor meg kell mondani az ott lakóknak, hogy miért is jött

A másik probléma: ha te hamisítanád a dolgot, akkor hogy mutatnád meg a vevődnek az ingatlant, ha benne laknak a tulajok? mit mondanál neki, ha találkozna a lakókkal, és azok azt mondanák, hogy ők bizony tulajdonosk, és most hívják a rendőrséget?

A trükköt csak akkor lehet megcsinálni (hamis személyiset), ha a lakás üres, és a tulaj nem törődik hoszzú ideig a lakással. Pl. hosszú időre elköltözik pl. külföldre, kiadja ismeretlen bérlőknek, és nem bíz meg senkit sem azzal, hogy ellenőrizze a lakást, beszedje a bérleti díjat stb - és a bérlők csinálnak hamis személyit és eladják ... de ha van egy kis sütnivalója a tulajnak, és időnként - legalább 3 évente egyszer - utánna érdeklődik, hogy vajon mit csinálnak ott a bérlők, azok vannak még ott, rákérdez a szomszédoknál akár évente egyszer egy fél perces telefonnal, hogy mi újság - ekkor is megdőlnek a csalók. Igazából ilyenkor a vevő bukik nagyot - mert a tulaj visszakapja az ingatlant, a hamis eladóknak meg bottal ütheti a nyomát. Ezért vevőként érdemes jól körüljárni az ügyletet, nem lehet itt sem könnyelműsködni, különben gáz lesz megnézed a lakást, megnézed a tullapot, beszélsz a lakókkal, megkérdezed a közös képviselőt, hogy mi mennyi - ami ilyenkor szokásos, választasz egy ügyvédet, ha gyanús körülményt észlelsz, mondod neki - ő meg mondja, hogy mit kell ilyenkor tenni)

Szóval, ha valaki tanúsít egy kis gondosságot a saját ügyében, és a minimum elvárhatósággal vigyáz a lakására, akkor nagyon kicsi a valószínűsége, hogy elveszti a tulajdonjogát.

A legjobb üres telekkel csalni - vagy mondjuk egy erdővel, vagy ilyesmi, ahol még szomszédok sincsenek .... ott tényleg ajnlatos 3 évenként megnézni a tullapot, ha csak azért vetted a telket, hogy legyen ...

szóval nem kell a földhivatalba rohangálni 3 évenként - szerintem ez az aggodalom (is) a jogszabály félreértelmezésén alapul.

az a helyzet, amit leírsz (megveszed, amíg a tulaj benne lakik, majd vársz, majd mész kilakoltatni) a jelenlegi szabályozás

derill # 2005.06.15. 14:26

De. Arra. Szupi volt!:)

Igen. Sajnos ez van. Ezért gondoltam, hogy megoldás lenne az is, ha legalább megosztanák a kárt. Vagy ha nem ilyen szigoru lenne a szabályozás, hanem a biróság vizsgálhatná azt is, hogy miért veszitette el az ingatlant (ez pedig a tulajdoni igényperben lehetséges, ezért szerintem az még mindig inditható).

Ez esetben ugyanis a biróság megállapithatná, hogy mondjuk valakinek van 8 ingatlana, feléjük sem nézett, és az ő baja, de ha valakinek az az egy volt, és mondjuk huzamos kórházi ápolás miatt nem tehet arról, hogy elvesztette, az visszakapja stb.

Tehát legyen mód a jóhiszemüséget vizsgálni.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

bootmaker # 2005.06.15. 14:21

Nem a "No megállj csak" ra gondolsz, az a jó kis orosz rajzfilmre? :)

Szóval szivem szerint egyetértek Atilla által mondotakkal is.
Már mint a közhitelességbe vetett bizalom.
Igen csak furcsán érezném magam akkor is, ha megtudnám, hogy mondjuk egy 50-100 évvel ezelőtti csalás miatt akarnak kirakni az ingatlanomból, mert ugye a dominó elv.
Akkor valaki simliskedett és ez most derülne azaz az akkori eredeti tulajé (örököseié) lenne az ingatlan.

De tényleg, itt vagyunk a XXI században és senki sem talált rá megfelelő megoldást :(

B

derill # 2005.06.15. 13:38

No várjnk csak.” Ezt láttam. Kicsi voltam, jó rajzfilmsorozat volt! Tetszett!

A többi stimmel! Én is erről beszélek.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

bootmaker # 2005.06.15. 12:02

No várjnk csak.
Én nem a jóhiszemü vevőkre gondoltam.
Kb ott jár a gondoltom amit Derill kifejtett.
Kinézek 1 lakást megfelelő ügyvéddel megveszem a hamis eladótol. Megoldom hogy a földhivatali értesités ne jusson el a tulajhoz, ami talán nem is olyan bonyolult.
A szegény tulajdonos persze semmit sem sejt ha csak tényleg rendszeresen nem nézi meg a nyilvántartást.
3-4 év után pár markos emberrel kipakoltatom a bentlakó cuccait és azonnal beköltözöm, vagy éppen üresen továbbadom.
Igy menne ez?
Mert akkor rohanok megnézni a mostani tulajdoni lapomat.
B
Ja, és elnézést ha tippet adtam volna valakinek :(

szajbertattila # 2005.06.15. 11:14

az egy önellentmondás, hogy két törvény közül az egyik quasi magasabb rendű - szerintem:-)

azt hiszem, hogy már mindent elmondtam ebben az ügyben , amit fontosnak tartottam ...

derill # 2005.06.15. 10:59

Nem. A Ptk. kimondja, hogy "Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni." Ez azt jelenti, hogy quasi magasabb rendű, mert nem lehet olyan értelmezést adni egyetlen más törvénynek sem, amely a Ptk-ban kimondott rendelkezéseknek ellentmondana, kivéve, ha kifejezettel leirja, hogy pl. a Ptk. x szakasza nem alkalmazható, helyette más van. Persze most mondhatod, hogy az Inyt. épp ezt mondja, viszont ez az épp ez, mindenképpen sérti a volt tulaj tulajdonhoz füződő jogát, tehát Alkotmányba ütközik szerintem. Hiszen itt elsősorban azt kell megakadályozni, hogy egyáltalán olyan jogszabály szülessen, amely valamely tulajdonos tulajdonhoz füződő jogait sértse. Márpedig az Inyt. mindenképpen sérti. Igy az már fel sem merül, hogy az ujonnan szerző fél tulajdonhoz való joga sérül-e, mert az eredeti tulaj joga előbb sérült, tehát eleve ennek a jogsérelemnek sem szabadna megtörténnie.

A differenciált szabályozás itt sajnos tényleges ütközést jelent.

Az, hogy birtokba is kell adni, általában viszont a bűncselekményeknél sem akadály, ugyanis mondjuk kibéreli a lakást, és máris nála a kulcs, meg is tudja mutatni stb.

Még esetleg feszegethető a földhivatal felelőssége amikor nem értesiti a tulajt.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

szajbertattila # 2005.06.15. 10:30

mióta áll magasabban az egyik törvény a másiknál? szerintem a hierarchiában egyenlő rangúak

én nem ütközést látok a rendelkezések között, hanem differenciált szabályozást: bizonyos esetekre a ptk, más esetekre meg az Inytvbe foglalt szabály lesz az irányadó. Ha már alkotmáynál, meg jogszabálytannál ratunk, akkor két különböző hipotézisről van szó, és az egyikre az egyik, a másikra a másikra diszpozició az irányadó.

ha azt monda a szabály, hogy a kékek álljanak a jobb sorba, a zöldek meg a bal sorba, akkor el kell dönteni, hogy kék vagy zöld emberről van szó (egyszerre nem lehet valaki kék is , meg zöld is), és ehhez képest a jobb vagy a bal sorba álljon.

bootmaker:
nem hinném, hogy az általad említett veszély fenyegetne: a lákásvételnél birtokba is kell adni a lakást, ezt pedig az, aki nem lakik benne nem tudja megtenni. Az nem feltétel, hogy valaki csak akkor vegyen lakást, ha lakni is akr benne (bár ez igen gyakori), de minden esetben megkívántatik, hogy nézze meg mit is vesz, és akkor ha kimegy a helyszínre látja, hogy mi és mit akar eleadni neki. Van -e kulcsa, tényleg ott lakik -e stb... ha a vevő nem megy ki, akkor a jóhiszeműsége megkérdejelezhető, és nem szerezhet rajta tulajdonjogot. csak a jóhiszemű, és ellenérték fejében szerző vevő lehet kedvezményzettje a jogszabálynak

derill # 2005.06.15. 08:54

Attila: én végig értettem amit irtál, nem is ez a gondom, inkább az, hogy nem értek egyet a szabállyal, és keresem a kiutat. Megtaláltam, az AB-nál, tehát ha én, vagy ha valaha ügyvéd leszek, az én ügyfelem kerül ilyen helyzetbe, ezt az utat fogom választani, meg a strasbourgi eljárást, mert hiába van „nem nemo plus iris, csak úgy érzem, hogy ez utóbbit nehéz megérteni, mert nem a Ptk-ban, és nem szó szerint van kimondva”, ha egyszer ez nem ott van leirva, ahol kellene (Ptk.), amely a jogforrási hierarchiában felette áll az Inyt.-nek, emiatt az az elv megelőzi, hogy csak a tulajdonostól lehet szerezni. Ezen az uton tehát támadható. Akit kérdeztem erről, azt mondta, hogy nem garantált az Inyt. ezen rendelkezésének a megsemmisitése, de elképzelhető (nem ő dönt, és nem egy ember dönt, tehát emiatt sosem száz százalék.)

bootmaker: nem könnyü. Attilában (és a jogalkotóban) valahol az is munkál, hogy ha valaki 3 évig az ingatlana felé sem nézett, akkor az az ő baja. A gond ott van, hogy nem az ingatlan, hanem az ingatlannyilvántartás felé kellett volna néznie, márpedig nincs ember, aki 2,5 évenként berohan a földhivatalba egy tulajdoni lapért, hogy nem adta-e valaki el az ingatlanát közben. Emiatt tehát (az Inyt. miatt) előfordulhat, hogy ugy vesziti el a lakását, hogy akár benne is lakik, csak nem értesitették a bejegyezésről valamiért. Nyilván itt megáll a földhivatal felelőssége, ha nem értesitette, azonban ez nem helyettesiti pl. a szülői ingatlant, ahonnan sajnos ezen elv alapján ki is tennék a bentlakót (igaz, nagyon hosszu idő alatt, de mégis kitennék).

A lényege az: „3 év csend és mehet a régi tulaj a sóhivatalba”.

Na ezért nem értek vele egyet. Ha nem értek egyet valamivel, akkor keresem a kiutat (nő vagyok, ennek folytán makacs).


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

bootmaker # 2005.06.15. 07:59

Ejha Hölgy és Urak :)

Olvasom amiket irtok és egyre kevésbé értem.
Persze most már nem is szégyelem, laikus létemre amikor a szakembereket is megosztja.
Viszont 1 dologra azért rákérdeznék.
Tényleg ilyen könyü elvenni valaki lakást?
Elég csak a postást megfelelő pénzmaggal vagy valami más módon rávenni, hogy ne vigye ki a földhivatal levelét amiben értesit, hogy átirták a lakásom valaki nevére?

Akkor aztán 3 év csend és mehet a régi tulaj a sóhivatalba?
Persze tudom ez igy tul durva de a lényege röviden összefoglalva talán ennyi.

B

szajbertattila # 2005.06.15. 07:20

oké, megértettem az álláspontod, de én máshogy gondolom...

mond olyat is a ptk, hogy nemo plus iuris, meg olyat is, hogy nem nemo plus iris, csak úgy érzem, hogy ez utóbbit nehéz megérteni, mert nem a Ptk-ban, és nem szó szerint van kimondva, hogy a nemo plus uiris szabályával ellentétben tulajdonos maradhat a jóhiszemű szerző bizony feltételek fennállása után, és meghatározott határidő elteltét követően.

Pedig nem ez az egyetlen eset, ahol nem tulajdonostól is lehet szerezni, és nem is az első olyan eset, amikor egy jog érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg a törvény - nem látok egyik intézményben sem különleges újdonságot, csak elfogadom, hogy így szabályoz a tv, és értem is az indokait (mint ahogy a másik álláspontnak is megvannak az érvei), meg egyet is értek velük. Szerintem ez a szabályozás megfelelően differenciált, és amíg lehet, figyelembe veszi a nemo a plus iris szabálylát, egy ponton túl pedig a jóhiszemű szerző érdekeit védi.

Ha valamiféle méltányos megoldást keresünk, akkor szerintem azt itt találhatjuk meg: egymással szemben nemo plus iris határidő nélkül, jóhiszemű harmadikkal szemben pedig ha a határozatot megkapta, 60 napig, ha nem akkor 3 évig nemo plus iris, utánna pedig jóhiszemű szerző védelme van.

És hogy mi van 3 évig, ki számít tulajdonosnak? Az akit a nyilvántartás annak tüntet fel, emellett törvényes vélelem áll fenn. Ez a vélelem megdönthető - bizonyos határidőn belül, de nem akárkik, hanem csak a volt tulaj által. Ha a határidő eltelt - a vélelmet nem lehet megdönteni.

Talán így már érthetőb egy kicsit, és látszik belőle, hogy semmi köze az ügynek az alkotmányossághoz