lakáshasználati jog ellenértéke

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

dija # 2005.08.20. 11:25

Szia!

Köszönöm szépen a választ - azaz a segítséget!

dija

csellos # 2005.08.03. 13:13

Dija!

Kezdem a végén: Az elbirtoklás azt jelenti, hogy valaki (ingatlant) legalább 15 évig sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Vagyis, ha ott lakik, naponta odamegy, ott alszik, saját kulccsal jár be, ott tárolja dolgait, stb... az mindenképpen birtoklás. Ez egy tulajdonszerzési forma, és adott esetben bírósági határozat alapján lehet kérni az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonosi bejegyzést is.) Persze ez megszakad (és a 15 év újra kezdődik), ha pl. a tulajdonos rendelkezik vele, vagy írásban felszólítja az illető birtoklót (használót), hogy adja át a dolgot neki. (Ptk. 121-124. §)

Tehát az elbirtoklás elkerülése miatt (ha a 15 év még nem telt le és ez nem történt meg) is nagyon fontos, hogy a tulajdonos a felszólítást elküldje, vagy úgy rendelkezzen vele, hogy bérbeadja. Mindenképpen írásban, tehát szavaiddal élve szerződésben kell megállapodni! (Úgy tűnik a fogalmazásodból, hogy Te vagy a nem ott lakó tulaj, legalábbis annak a nevében írsz.)
Az, hogy mennyi időnként, ill. havonta (részletekben), vagy egy összegben, ez megállapodás kérdése, különösen akkor, ha visszamenőleges térítésben is megállapodtok (Bár ezt szerintem a használó nem fogja támogatni, a tulaj - szerződés hiányában - pedig nehezen hajthat be rajta bármit is.)
A jövőre vonatkozóan nyilván nem lehet nagyobb összeget előre elkérni, célszerű pl. havonta előre fizettetni - azzal a megjegyzéssel, hogy természetesen ez is megállapodás kérdése.
Igen, ez azt fedezi, amit a szerződésben is meghatároztok - pl. csak használat, vagy egyes közüzemi díjak, közös költség is, stb...(Ismét egy érv a szerződéskötés mellett).

dija # 2005.08.03. 12:10

szia, és köszi :)

2. Ahhoz, hogy értsek egy ilyen "tréfát", jogban járatos embernek kellene lennem - de hát, sajna nem vagyok az :)

3. És akkor ezt az összeget havonként, vagy egy összegben lehet igényelni az ott lakótól? És ha ez egyösszegben történik, akkor mely időszakra, hány hónapra, évre nyújt neki lehetőséget az ott lakásra? Mit fedez ez? Vagy erről szerződésben kell megállapodni?

  • . Mit jelent az, hogy "elbirtokolni"? Ha egy ideje ott lakik, már kvázi olyannak számít, akinek birtokvédelem jár? (Bocsánat, ha nem használom pontosan a fogalmakat, jogban tényleg teljesen járatlan vagyok.)
csellos # 2005.08.02. 13:52

dija!

2. Nem kell megkérdezned, ez csak megjegyzés volt. Feltételezem, hogy a szülőnek haszonélvezeti joga volt, a bank JELZÁLOGjogát pedig felvezették a tulajdoni lapra. Mi szüksége lenne a banknak haszonélvezeti jogra? Irodát akarnának nyitni ott?

3. Nem tudok olyan törvényről, amely effajta számítási módot leírna. (Ha van, jelezze valaki!) Nem is tartanám logikusnak, inkább érdemes a mindenkori piaci helyzetből kalkulálni (és azt módosítani). Persze a bíróság által kirendelt szakértő meg tudja állapítani, de erre nem kellene, hogy sor kerüljön.
Igen - ahogy írod -, annyi, amennyit kér a tulajdonos, feltéve, ha ezt a használó is elfogadja. Ha úgy tetszik, annyi, amennyit ad a használó, feltéve, ha a tulajdonos is elfogadja. Ez a megegyezés lényege. (Nem akarok tippeket adni, de megegyezés hiányában fel is lehet szólítani, hogy hagyja el a lakást... feltéve, ha pl. még nem birtokolta el, ha nem húzódik a szülővel együtt a lakás másik felébe, stb...)
Szóval még egyszer azt javaslom: egyezzetek meg!

dija # 2005.08.02. 13:35

Köszönöm mindenkinek a válaszokat!

  1. Igen, arról lenne szó, hogy az egyik testvér fizet a másiknak, amiért tkp. az ő részét (50%) használja.
  2. Igen. (Majd megkérdezem, hogy a bank javára mondtak-e le róla, de asszem, ezt mondták. Ebben az esetben mennyiben változna a szitu?)
  3. Azt hittem, van erre egy konkrét számítás. Nincs? Hogy pl. a lakás értékének, és a tulajdoni hányadnak ennyi meg annyi százaléka, vagy ilyesmi... Akkor tkp. annyi, amennyit kér érte a tulajdonos?

(Sajnos, a lehető legmegbízhatatlanabb lakáshasználóról kell hogy beszéljünk az adott esetben...)

dija # 2005.08.02. 13:26

Igen, a szülő nem kért semmiféle pénzt azért, hogy erről a jogáról lemondjon.
De vele szemben nem is tart igényt a másik tulajdonos semmiféle "ellenszolgáltatásra".
Itt most kizárólag az a kérdés, hogy az ott lakó, nem tulajdonossal (de családtaggal) szemben mit tud anyagilag érvényesíteni a(z egyik) tulajdonos.
Hivatalos papírok tucatjai (a szülő nyilatkozott erről mindenféle hivatalos szervnél) vallanak arról, hogy nem fizet semmiért (pl. még a rezsihez sem járul hozzá!)

csellos # 2005.08.02. 13:22
  1. bérleti díj/használati díj. Szerintem a lényeg az, hogy rendelkezhet vele, tehát átadhatja a használat jogát másnak, és ezért ellenértéket kérhet. (A bérleti díjat csak az egyszerűség kedvéért használtam végig, nem biztos, hogy jól tettem.) Ha feltételezzük, hogy a szülő és az ott lakó testvér fele-fele arányban használják az ingatlant, akkor a szituból adódóan a testvér fizet a másik testvérnek.
  2. Nyilván, arra az időre, amikor az illető testvér tulajdonhányada felett volt a szülőnek haszonérvezeti joga, ő nem kérhet semmiféle jogcímen pénzt. (Megj.: nem hinném, hogy a bank javára mondott volna le bárki is haszonélvezeti jogáról.)
  3. Az, hogy mennyi a használat ellenértéke, megegyezés kérdése. Próbáljátok elkerülni, hogy ezt a bíróság állapítsa meg - értékbecslő, szakértő bevonásával. Szerintem méltányos kiindulási alap, hogy az érintett lakás a piacon mennyiért lenne bérbeadható, és vegyétek ennek a felét. Ezt azért illik érezhető mértékben csökkenteni, hiszen a bérbeadó valószínű nem tudná a lakás felét értékesíteni, sőt a testvér személyében (szülői kontroll mellett) minden bizonnyal egy megbízható, hosszú távú használója van a lakásnak. A konkrét helyzet - amit nem ismerünk - persze befolyásolhatja a használati díj mértékét. (Ha pl. a haszonélvezeti jogról való lemondás mondjuk azért történt, hogy a bank jelzáloggal tudja terhelni az ingatlan testvérre eső hányadát, akkor nem igazán illik az illető testvérnek ezt kihasználni.)

Egy biztos: díjat a tulajdonos testvér csak az ingatlan felére (saját tul.hányadára) kérhet, és nyilván attól, aki nem tulajdonosként él ott. Hogy ki, hova, miért és mióta van bejelentve, az lényegtelen, a fontos az, hogy ki mit (mekkora részt) használ.

kiábrándult # 2005.08.02. 12:55

Az biztos, hogy amíg a szülőnek volt haszonélvezeti joga, addig a nem tulajdonos gyermek a szülő támogatásával ingyen lakhatott - mintegy a szülő a fele lakást bérbe adta neki 0 ft-ért, élve a haszonélvezeti jogával. Vagyis bármiféle díjat csak a lemondás dátumától kezdődően lehet kérni. A szülő ingyen mondott le haszonélvezeti jogáról annak érdekében, hogy a tuljadonos gyermek kölcsönt tudjon felvenni? Ugyanis ez vagyon értékű jog, bejegyzésekor a szülőnek vagyonszerzési illetéket kellett fizetnie, a lemondásért pénzt is joga lett volna kérni.

dija # 2005.08.02. 12:40

jav.: 1.-ben: "ugyanaz" helyett "azonos", utolsó bek.: "való" helyett "valós". Bocs.

dija # 2005.08.02. 12:37

Úgy értelmeztem a hozzászólás(oka)t, hogy

  1. Igen, igényt tarthat a tulajdonos B-gyermek a lakáshasználati jog ellenértékére (akár a szülőtől - bár ezzel nem kíván élni -, akár az ott lakó testvérétől). (Bár vki bérbeadást írt, de azt hiszem, az nem ugyanaz a lakáshasználati jog ellenértékével. Vagy azt csak egyik tulajdonos igényelheti a másiktól? Ugyebár "A gyermek" nem tulajdonos. Vagy tőle így csak albérleti díjat lehetne kérni??)
  2. A haszonélvezeti jog az időpont miatt lényeges, ugyanis korábban volt a szülőnek haszonélvezeti joga B-gyermek tulajdona fölött is. Erről - a bankkal való szerződés napján - érvényesen lemondott (de asszem, a bank javára).

Tehát ha a tulajdonos gyermek visszamenőleg is igényt tart a lakáshasználati jog ellenértékére, akkor ott kezdő dátumként nyilván nem jelölheti meg azt az időpontot, amikor még nem volt haszonélvezeti joga (a saját tulajdona felett).

3. Megtudná mondani valaki, hogy hogyan kell kiszámolni a lakáshasználati jog ellenértékét? És az csak a másik tulajdonostársra vonatkozik, az egyébként életvitelszerűen, bejelentve ott lakóra nem?

(Ez nem példa egy szakkönyvből, nagyon is való személyekről van szó, csak az egyszerűség és az anonimitás miatt írtam "A" meg "B gyermek"-et. Kérek minden szakembert, segítsen átlátni a helyzetet!! Köszönöm szépen - az érintettek nevében is!)

csellos # 2005.08.02. 12:16

A Ptk. szerint közös tulajdon esetén minden tulajdonos szabadon rendelkezhet saját tulajdoni hányadával. Ebben pedig benne van az is, hogy bérbe adhatja. Felfoghatjuk úgy is a dolgot, hogy örüljön neki az ott lakó szülő és testvér, hogy épp a testvérnek - és nem másnak! - kívánja bérbe adni. Hogy a szülőnek milyen okból nincs haszonélvezeti joga, az jogi értelemben teljesen lényegtelen.
Erkölcsileg pedig nem cél megítélni a helyzetet (pláne itt), különösen, hogy a szituációt nem ismerjük. Önmagában nem szokványos, hogy egyik testvérnek van tulajdonrésze, a másiknak nem. Lehet, hogy a tulajdonos testvér ezt vette, megváltotta, vagy a másik mást örökölt? Lehet, hogy féltestvérek, és ez az örökség a tulajdonos (testvér) másik saját szülőjétől származik?
Akkor meg miért ne kérhetne bérleti díjat, ha nem ő, hanem más - akár a testvére - használja?

Szerintem próbáljatok megállapodni!

kiábrándult # 2005.08.02. 07:51

Azért tehát, mert a bank ált. csak úgy ad jelzálogkölcsönt, ha a haszonélvező lemond jogáról.

Zoltán György # 2005.08.02. 06:34

„Tehát a korábbi haszonélvezeti jogáról a szülő lemondott.”

Ez most miért tehát?

A szülő, mint tulajdonos, saját jogán tartozkodik a lakásban, gyermekével.

A gyermek (többlet)használati díjat, illetve bérleti díjat kérhet az ingatlant használó szülőtől.

dija # 2005.08.01. 13:54

Sziasztok!

Adva van az alábbi szituáció:

Van egy szülő, van két gyermeke. Az egyik gyermeke - bár felnőtt - vele lakik, nincs családja, nevezzük "A" gyermeknek. A másik nem lakik vele, viszont családja van, nevezzük "B" gyermeknek.

A lakás tulajdnosai a szülő és a "B" gyermek, 50-50%-ban.

A ingatlan terhelt, banki jelzálog van rajta, a "B" gyermek jóvoltából.

Tehát a korábbi haszonélvezeti jogáról a szülő lemondott.

A kérdés az, hogy "B" gyermek igényelheti-e "A" gyermektől a lakáshasználati jog ellenértékét az ottlakás fejében.

Ha igen, mely esetben, mely időponttól, és mely összegben?

Köszönöm szépen!