kispali2
2005.08.22. 10:43
Írást kösz, jogifórumos írást olvastam, lenne még kérdésem, csak nem jutok géphez, ... később.
De, nagyon kösz.
életjáradéki szerődés át-/megvehető-e
ObudaFan
#
2005.08.21. 13:25
Egyébként azért jobb megoldás a korábbi szerződés megszüntetése, és új szerződés megkötése - persze akár egy okiratban is - mert a korábbi eltartó ebben az esetben az Itv. 80 § (1) c) alapján a kifizetett illetéket visszakérheti.
ObudaFan
#
2005.08.21. 13:22
El kell számolni egymással, ezzel szemben nyilvánvalóan előny lenne a megszüntetést kérő félnek, hiszen azért kéri a megszüntetést, mert az neki előnyösebb helyzetet jelent. A bíróságok - 3 különböző ítélet, 3 bírótól, 2 bíróságon, amit láttam - ennél tüzetesebben ezt a kérdést nem is vizsgálják. (Egyébként az előny általában az, hogy az eltartott talál egy potenciális eltartót, aki ugyanazért az ingatlanért jobb feltételeket nyújtana, vagy csak egyszerűen közelebb áll hozzá. Ilyenkor az eltartott esetleg úgy rontja meg a korábbi eltartóval való kapcsolatát, hogy az egyértelműen neki felróható, majd kéri a megszüntetést.)
Annak, hogy új szerződés indul-e, vagy a régi folytatódik, elsősorban akkor lehet jelentősége, ha lakásbérleti jog folytatása a tartás ellenértéke, hiszen ebben az esetben az időtartam is feltétel.
Egyébként legfeljebb akkor lehet jelentőssége, ha már igencsak látszik, hogy az eltartott nem fog sokáig élni, ebben az esetben ugyanis a korábban szerződést kötött felek helyzetének kihasználása jó erkölcsbe ütközést vethet fel.
Egyébiránt a bírói gyakorlat a szerencseszerződések esetén teljesen figyelmen kívül hagyja az értékaránytalanságot, amivel nem teljesen értek egyet (ld. jogiforum.hu publikáció értékaránytalanság és szerencseszerződések kapcsolatáról), de így van. Ezen a logikai úton haladva ebben az esetben arra a következtetésre lehet jutni, hogy mivel a jelenlegi eltartó nem tudhatja, hogy amennyiben nem szabadul a jelenlegi szerződéses kötelezettségétől, még mennyit kell teljesítenie, így adott esetben az eddig kifizetett összeggel aránytalan ellenértékért is érvényesen mondhat le a pozíciójáról.
Mondom, nem igazán értek ezzel egyet, de a jelenlegi bírói gyakorlatból véleményem szerint ez következik.
kispali2
#
2005.08.21. 12:37
Kedves Derill, kösz!
Lényegében olyasmi a szitu, mait írsz.
Annyit kérdeznék, hogy - szerinted - különös tekintettel a szerencse elemre !!!, a kötelezett-csere megtörténésekor, a régi és az új kötelezett közötti ~adás-véetli jellegű megállapodás során, az anyagiakat illetően fennáll-e, és hogyan az értékarányossági szemlélet szükségessége, és 'bejön'-e a képbe a (potenciális) feltűnő értékaránytalanság kérdése (mint javallottan elkerülendő dolog, ami akár a későbbiekben megtámadási alapot adhat)?
Avagy ez beromság, ilyennel nem kell foglalkozni, s ha a kedvezményezett 'leokézza', jóváhagyja a kötelezetti ~cserét, akkor ezzel nem kell törődni?
Esetleg még annyi vetődne fel - mint kérdés, - hogy ilyenkor :
- új szerződés indul, és kezd ketyegni, működni,
- vagy a régi folytatódik?
A kettő között van-e bmi különbség?, s előnyösebb-e az vmivel, ha a régi folytatódik formailag tovább, ... s akkor kívülről egy ... már az 'átvételkor is' ... évek óta funkciónáló szerződés fut tovább? Ez - bmiféle jogvita esetén - jelent-é érdemi különbséget?
Köszönöm ha reagálsz, ill. mások is ha reagálnak.
Köszönet.
derill
#
2005.08.19. 18:53
Óbudai: hol van itt az előny? A tartási megszüntetésénél ugyanis elszámolnak egymással. Előnyről szó nincs.
Egyébiránt meg el lehet adni az életjáradéki szerződést, azonban ehhez a jogosult hozzájárulása kell. Ezen esetben ugyanis az életjáradéki kötelezett az általa eddig kifizetett összeget nem a jogosulttól kéri, hanem attól a személytől, akinek eladja, és ha ebbe beleegyezik a jogosult is, akkor meg tudják kötni a szerződést. Mivel szerződési szabadság van, és semmiféle jogszabály nem zárja ki a tartási-életjáradéki szerződés "átvállalását", ezért van rá lehetőség, ugyanakkor személyhez kötött jellege miatt szükséges a jogosult hozzájárulása.
Szabályozni a Ptk. szabályozza, de konkrétan ezt igy nem mondja ki, csak azt, hogy szerződési szabadság van, és azzal, hogy nem zárja ki az életjáradéki szerződésnél a visszterhes vagyonátruházást, lehetővé teszi, hogy lehessen ilyen szerződést kötni.
Ilyen helyzet fordulhat elő, ha például valaki szerződést köt, éveken keresztül fizet, majd valamilyen oknál fogva fizetésképtelenné válik, viszont a tartásra jogosult sincs olyan helyzetbe, hogy visszafizesse a tartási összeget, tehát hogy elszámoljanak egymással. Ez esetben előfordulhat, hogy pl. a kötelezett valamelyik rokona, vagy netán más személy vállalja, hogy kifizeti az eddig a jogosult részére kifizetett összeget a kötelezett felé ha cserébe a továbbiakban ő lehet a kötelezett.
Az előnye mindebből az, hogy ilyen tipusu szerződéskötési lehetőséghez jut, és ha megéri neki, akkor miért ne kötne szerződést. Ugyanakkor a kötelezett nem károsodik, és a jogosult is jól jár, mert folyamatos lesz a teljesités.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
kispali2
#
2005.08.17. 21:15
Köszönöm. Asszem értem.
ObudaFan
#
2005.08.16. 17:11
Az én tapasztalataim szerint nemcsak az életjáradéki, de még a tartási szerződést sem olyan egyszerű megszüntetni. Ha az eltartott nagyon próbálkozik, akkor a bíróság könnyen rásüti, hogy őmiatta romlott meg a viszony, márpedig saját felróható magatartására előnyök szerzése végett hivatkozni nem lehet.
kispali2
#
2005.08.16. 10:56
((az előbb elszállt. foly:))
Én pont azt láttam (látni véltem), hogy életjáradéki szerződést lehet ugyan könnyen támadni, de ha rendben van, és van teljesítés, akkor ezt talán szinte lehetetelen felbomlasztani, éppen azért, mert eléggé ~steril, és mellőzött a direkt személyes kapcsolat. (Más kérdés persze, hogy - szerintem - idősebbeknek - mi (lenne) a valós igénye.)
Tehát a kérdésem arra vonatkozott, hogyha mindenki (eltartott is) beszámítható, éppelméjű, stb., ... és úgy nyilatkozik, hogy OK az eltartó (kötelezett) váltás, úgy eme nézetéhez, megnyilatkozásához köthető-e abban az esetben, ha a 'többiek' tesznek lépéseket annak érdekében, hogy a változás realizálódjon.
Ha jólértem, ha az előző eltartó helyébe lépni nem lehet (mert pl. intim, vagy személyes jog...), akkor mi lehet a garantált, vagy reálisan biztosított átmeneti ügyintézés, ha van ilyen.
De szeretném hangsúlyozni, hogy az eltartott (néni) tudtával.
Félelmeim kettősek alavetően:
- fellángoló családi érzések, esetleg az azzal való sáfárkodás előtti lehetőségnyitási szándék az eltartott részéről;
- a szóban beszéltekhez képest újabb igények ~előtüremkedése az eltartott (vagy a háttérből a családja) részéről.
(Szóban egyébként - előzetesen - van egyetértés, meg összhangféleség ... csak a szerződésbe jutásig azért az ugyebár változhat.)
Tehát ... pl. lehet olyan ~előszerződés, amiben mindhárom fél összecsengően rendezi szándékait, ... és az ... az abban kinyilvánított akarata/megnyilatkozása az eltartottat is köti? kikényszeríthetően?
Illetve van még egy félelemféle. Ha totálúj a szerződés, amibe belépek, akkor, ... bmi jogvita során nem tudok arra hivatkozni, hogy X. éve teljesítettem, a kvázi jogelőd (előző eltartó) útján, ... és ez nem tudom mennyire szempont egy potenciális esetleges, későbbi jogvitánál, de ha ez számít, és nyomós érv, nyilván szeretném a magam oldalán tudni.
Köszi a türelmetek.
kispali2
#
2005.08.16. 10:38
Õszinte válaszokat köszönöm.
SEmmi kényszerítősdi nincsen a szándékaim között, pusztán aggódom attól, hogy ha kikattan a szerződési szabadság, és a 'konc' (bocsánat e szóért) elérhetővé válik, akkor hogy kimennyire ~megbízható.
(Távolban élő leány, + családja azt monda ugyan, hogy őket nem érdeklik a mhazai dologok, mivel ott élnek, és a dédunokák már magyarul sem igen, ...
gittus
#
2005.08.15. 15:57
Szerintem ilyen "hirtelen fellángoló családi érzések" mindíg kivédhetetlenek, nem csak eltartó "váltáskor".
Az eltartott akármikor kérheti a szerződés felbontását, csak az eltartóval el kell számoljon. Egy eltartó-eltartott viszonyt nem nehéz megrontani, és lehet vélt vagy valós sérelmekre hivatkozni. Még rokonok között is. Én biztos nem mennék bele - a tartási szerződés adás-vételére gondolok -ilyen ügyletbe.
ObudaFan
#
2005.08.15. 14:10
Illetve életjáradék esetén úgy meg lehet oldani, hogy az eltartóval szerződsz, hogy az ingatlan fejében te az ő részére minden hónapban biztosítod a zsetont, amit ő fizet meg az eltartottnak. Csak akkor kell a szerződésbe némi biztosíték a szerződés megszűnése esetére, vagy ha az eltartó nem fizet.
ObudaFan
#
2005.08.15. 14:09
Erre semmilyen lehetőség nem is lehet. Az eltartottat nem lehet kényszeríteni arra, hogy ki legyen az ő eltartója. Sőt, ez még életjáradék esetén is így van.
kispali2
#
2005.08.15. 11:17
Adott esetben az eltartóval 'jobb', kimértebb a viszony (pot. alku tárgya a szerződés), tehát nem ő, hanem az eltartott az, aki annyiban meggondolhatja megát, hogy ha megnyílik neki a szerződési szabadság, akkor ő esetleg mással, inkább mégis a rokonával, Új-Zélandon élő lányával szőné a szálakat, amit persze lehet érteni, csak hát verbálisan nem erről van szó a felek/harmadok között.
Tehát én a potenciálisan hirtelen feltámadó családi érzés - itt sajna - kivédésére kérdeznék. Erre van e kikényszeríthető garancia-adási lehetőség.
Az előszerződés, vagy a függő feltételtől függő (az belőző életjáradéki felbontásával 'bekattanó', kiélesedő) szerződés ilyen-e?
(Hiszen megtámadása esetén nehéz azt mondabni, hogy már X éve teljesítem, stb.)
Írást, választ köszönöm.
ObudaFan
#
2005.08.14. 23:29
Hát ha mindhárom fél beleegyezik a váltásba, akkor mi sem egyszerűbb. Egy okiratban rendelkezni lehet az egész történetet. Ha az eltartók nem egyeznek bele, akkor talán a legjobb egy ilyen felfüggesztő feltételes megoldás, csak akkor nem kell sok reményt fűzni a dologhoz. Persze a bíróság felbonthatja pl. az életjáradéki szerződést, csak - helyesen - igen szigorú a bírói gyakorlat.
kispali2
#
2005.08.14. 19:35
Ha ez a szitu, akkor ... praktikusan eztv hogyan lehet mégis keresztülvinni?
Lehet arra reális garanciát, pl. előszerződést, vagy afélét kötni, ami biztosítja az új szerződő fél szerződésbe jutását (mármint az új kötelezett szerződésbe jutását) ?
Mi a praktikum?
Estrleg függő feltételtől függő új szerződés előre, és utóbb az csak akkor 'kattan be' ha a másik felbontódik?
Választ, és az írást köszönöm.
Üdv!
gittus
#
2005.08.14. 09:37
Szerintem nem.
Tartási szerződés személyhez kötött, még akkor is ha pénzben azaz rendszeresen visszatérő pénzbeli teljesítésben mutatkozik a tartás és az adás-vétel tárgya nem lehet.
Fel kell ahhoz bontani, és mással kell szerződni. (kivévetelek vannak a teljesítő személyébeni változásra de ez nem az az eset)
Üdv
kispali2
#
2005.08.12. 10:45
Kérdezném, hogy ha vki X éve fizet egy életjáradékinak átminősített egykori eltartási szerződést, úgy az "megvehető-e", ... azaz a jog szerint viszterhes alapon megszerezhető-e?
ha igen, ehhez szükséges-e a kedvezményezett (eltartott) hozzájárulása, vagy sem?
mindezt mi szabályozza? hol?
