haszonelvezet

A haszonélvezetre adásvételi szerződésben gyakran kb. forgalmi érték 1/3-át számolják, ennek nyilván itt a fele járna. Ugyanakkor az Itv. valóban tartalmaz egy táblázatot:

A vagyoni értékû jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.
Ha a vagyoni értékû jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illetô személy életkorához képest a következô módon kell megállapítani:
ha a vagyoni értékû jog jogosultja:
25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
65 évnél idôsebb, az egyévi érték 4-szerese;

A következő kényes helyzetben kérnék segítséget.
A tulajdonomban van egy családi ház. Ennek a háznak a felét a szüleim haszonélvezete terheli, akik -úgy magyarosan, 7 évi pereskedéssel- elváltak. Édesapám a házban él, 73 éves. Édesanyám elköltözött 14 éve, a válás kezdetén, ő 59 éves. Édesanyám tudtommal anyagi gondokkal küzd, és én arra gondoltam, hogy megváltanám a haszonélvezetét. Csak azt nem tudom mennyit ér. Gondolom a számítás alapját az ingatlan értéke adja. Hallottam valamilyen illetékhivatali táblázatról is, mely a haszonélvező életkorát is figyelembe veszi. De nem tudom merre induljak. A őpénz mondjuk nem vet fel, de aggódom, hogy édesapám halála esetén zsarolhatóvá válok a haszonélvezeti joggal. Szeretném most lezárni az ügyet. Testvéreim nincsenek, így ez csak rám marad.
A segítséget előre is köszönöm.

Köszönöm!

A megváltás azt jelenti, hogy haszonélvezet helyett a túlélő házastárs akkora tulajdoni hányadot kap, mintha ő is egy gyermek lenne a sorban. (Tehát egy gyermeknél 1/2, 2 gyermeknél 1/3, stb.)

A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.
A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékû lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Mit jelent az, hogy "gyermekrész állagának fejében megválthatják", illetve, ha a hagyatéki eljárásban a gyermekek kérik a haszonélvezet korlátozását, azt meg is adják (elbírálják)?

Õ maga végrendeletében kizárhatja a haszonélvezetet, ekkor a haszonélvezet kötelesrésze illeti meg házastársát, ami nem más, mint a megélhetéshez szükséges mértékű használat joga. E mellett a gyermekek tudnak tenni ez ellen: a hagyatéki eljárásban egy gyermekrész állagának fejében megválthatják azt, vagy ha a szülő a végrendeletben a fenti módon nem szorította kötelesrészre házastársát, maguk kérhetik a haszonélvezet korlátozását.

Szomorú, de nálunk felmerült kérdésben szereték tájékozódni.
Nagynéném rákos beteg, hetei vannak. Férjével fele-fele arányban tulajdonosok a lakóházukban, ahol két fiúkkal (1 nagykorú és 1kk.) élnek. Nagynéném halála előtt szeretné biztonságban tudni a fiai jövőjét a tekintetben, hogy a férje az özvegyi haszonélvezeti jogával élve ne rakhassa ki a fiúkat majd a házból.
Milyen lépéseket tehet ennek érdekében?

Köszönöm szépen válaszát!
Azért elszomorító, hogy kirakhanak a lakásomból, annak ellenére, hogy tulajdonos vagyok és mellesleg ráköltöttem jó pár milliót! Elszomorít, hogy mennyire és kit is védenek a törvények!
Mégegyszer köszönöm.
Kicsisziv

A haszonélvező korlátlan joga a dolgog használata, a bent lakó tulajdonost is bármikor kitilthatja (praktikusan egy zárcserével). A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvezô e jogokkal nem él.

A haszonélvezô jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fûzôdô közterheket.
A haszonélvezô köteles a tulajdonost a dolgot fenyegetô veszélyrôl és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha ôt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tûrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetôleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.
A haszonélvezô felelôs a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerû használattal járó értékcsökkenést a haszonélvezô nem köteles megtéríteni.

A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenôrizni.
Ha a haszonélvezô a dolgot rendeltetésének meg nem felelô módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszûntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
Ha a haszonélvezô nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.

Biztosíték lehet bármilyen dologi, személyi biztosíték, amit a Ptk. ismer, és megfelelő garanciát nyújt a tulajdonosnak, pl. óvadék, zálog, kezesség, banki letétbe helyezett pénzösszeg. Az, hogy a tulajdonos jogosult ellenőrizni a haszonélvezőt, annyit jelent, hogy a haszonélvező zavarása nélkül bármikor megtekintheti a dolog állapotát, a használat megfelelőségét.

Nem építhetitek át.

Az özvegyi jog korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékû lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Ez azonban csak az özvegyi jogra vonatkozik, így ha a megállapodás szerint rendes haszonélvezetet kapott, ez a szabály nem alkalmazható.

Köszönöm a válaszát.
Még egy pár kérdés:
Írtad, hogy jogosult akár a tulajdonos ingatlanra lépését is meggátolni
De mi már ott lakunk és ráköltöttünk a házra 4 millió forintot a felújításkor.

• Kérdésem az lenne, hogy kirakhat-e bennünket mint tulajdonosokat??
• Ha viszont rombolja az ingatlant milyen biztosítékot lehet kérni tőle?
• És mit jelent az, hogy szükséges mértékű használatra szorítását lehet kérni a haszonélvezetnek?

Azt, hogy a műhelyét továbbra is üzemeltetheti?
Mivel a műhelye az Mi tulajdonunk és Õ csak haszonélvező így át is építhetem akár??
A rezsit és minden díjat a házzal kapcsolatban mi fizetünk, a papa csak a saját villanyát fizeti, mivel lett külön villanyórája szereltetve a műhelyére.
A kertet nem gondozza, sőt a fái és faforgácsai szinte beterítik az egész udvart, lehet kötelezni, hogy rendet tartson??
És mit jelent az, hogy a tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni?
Tudom kicsit sok a kérdés, de szeretnék tisztában lenni azzal, hogy mit lehet tenni ilyenkor.
Válaszát előre is köszönöm.

Az ingatlan valószínűleg közös vagyonba tartozik, hacsak nem ajándékozás, vagy öröklés útján került a vagyonába. Ugyanakkor a haszonélvezeti jogot a vagyon megosztása semmiben sem érinti, hiszen harmadik személy jogát a vagyonmegosztás nem sértheti.

Egy ismerősömnek szeretnék segíteni a következő felmerült kérdésben.:
Válni szeretne és valszeg a vagyonmegosztásban lesznek problémái.
A kérdése az lenne, hogy mi a bírói gyakorlat abban az esetben, ha egy kft. haszonélvezetével terhelt nagyértékű szántóterület szerepel a nevén tulajdonosként? Az életközösség fennálása alatt került a nevére. Az adott kft.-ben sem a férj sem a feleség nem tulajdonos és tisztséget sem tölt be.

A haszonélvezeti joga alapján haláláig az ingatlannal teljes mértékben ő rendelkezik, jogosult akár a tulajdonos ingatlanra lépését is meggátolni. Ugyanakkor az ingatlan terheit is ő viseli, beleértve minden adót, bírságot, stb. Amennyiben az ingatlan állagát rombolja, biztosítékot lehet tőle kérni, ennek megtagadása esetén kérni lehet a haszonélvezet megszüntetését. Ismerni kellene a megállapodást, de mivel özvegyi jogról van szó, valószínűleg a szükséges mértékű használatra szorítását lehet kérni a haszonélvezetnek.

Sziasztok!
Haszonélvezeti és tulajdonjog kérnék segítséget-tanácsot!
Esetem a következő:
Nagymamánk halála után nagypápánkkal közös megegyezés született az örökléssel kapcsolatban, mivel nagyszüleinknek 2 ingatlana is volt –egy amiben laktak, közösen építették, a másik a nagymamám szüleié volt, plusz rendelkeztek termőfölddel is.
Így a hagyatéki tárgyaláson a következő megosztás történt: nagypapámé lett azaz ingatlan amit a nagymamámmal közösen építettek, a miénk a 3 testvéré lett a nagymamám szüleinek a háza, valamint a termőföldek (majdnem 200aranykorona érték) szintén egyenlő részben a mi tulajdonunk lett, és a nagypapám mindenre haszonélvezetet kért. (Mi naivan bele is egyeztünk ebbe)
Az ingatlan ami a nevén maradt arról lemondatott minket, hogy halála esetén ne örököljünk utána.
Pár kiegészítő információ:
Az apukánk pár éve meghalt így a nagyszüleink –nagymamánk után ezért örököltünk.
A nagypapám ingatlana és a mi általunk örökölt ingatlan egymással szemben van, és mivel nagypapám (76éves) asztalos a műhelye +fürészgép +gyalugép az általunk örökölt ingatlan terültén van.
A műhelye és a hozzá tartozó tároló rész az ingatlanból lett leválasztva, területileg kb akkora mint a lakás!
Én tavaly felvettem egy kölcsönt és felújítottam az ingatlant ami elég lepusztult állapotban volt, se villany, se fütés, se víz nem volt benn, mára viszont egy összkonfortos 2 szobás nappalis, gázfűtéses lakás lett belőle.
Ezzel még semmi gond nincs is, sőt a testvéreimmel is megtörténik az adásvétel hamarosan megvásárolom a részüket is.
A gond a nagypapámmal és a haszonélvezetével van!
Minden reggel 6-tól este 8-9-og dolgozik, hétvégén is! Iparűzési adót nem fizet a munka után!
Sőt semmilyen adót nem fizet ez után a munka után.
Ha megkérjük, hogy legalább hétévén ne dolgozzon megfenyeget, hogy kirakat bennünket a házból stb!
Kérdéseim a következők lennének:
Milyen jogai vannak mint haszonélvezőnek?
Kirakathat-e bennünket a lakásból?
Hozhat-e oda mást? Mivel dolgozik álladóan így mindig vannak nála emberek dolgozni!
Nem kis szemetet hagyva maga után az udvaron, ami persze mi takarítunk össze, mert Õ nem teszi meg. A rezsit mi fizetjük, kivéve a villany, mert külön villanyórát szereltettünk fel a fűrészgpéhez és gyalugéphez.
Õ a szemben lévő ingatlanban lakik a barátnőjével!
Egyáltalán mit tehetünk mi a tulajdonjogunkkal????
Próbálunk jó viszonyban lenni vele, de ez így nagyon nehéz!
Már felajánlottuk neki, hogy átköltöztetjük a műhelyét az egész cuccával együtt az Õ ingatlanára, mivel elég nagy kertje van 2X is ráférne az egész, de az sem jó neki!
Kérem ha módjukban áll segítsenek indormációkkal!
Nagyon szépen köszönöm!
Kicsisziv

/to ildikó:

köszönöm a gyors választ:)

üdv:Gsnake

jól tudod!

Eladni csak tulajdonos adhat el!
A haszonélvezőnek ilyen jogosultsága nincs.

sziasztok.

kérdés: egy ingatlanon két haszonélvező és a tulajdonos "osztozkodik". az egyik haszonélvező (édesapa) az ő "részét" el akarja adni, a lányának meg elővásárlási joga van, mivel ő a tulaj.

de tudtommal nem értékesítheti az ingatlanrészt, aminek a haszonélvezője, a tulajdonos beleegyezése nélkül, sőt szerintem azzal együtt sem, hisz nem a tulajdonában van, csupán haszonélvezője.
jó tudom?

üdv: Gsnake

Koszonom a segitseget.

1.) Rosszhiszemű az, aki tud vagy tudnia kellene arról, hogy ő nem építhet rá más ingatlanára. Ha az illető tudja magáról, hogy ő nem tulajdonos, hanem haszonélvező, akkor tudnia kelle azt is, hogy nem építhat, csak a tulaj engedélyével. tEHÁT Õ ROSSZHISZEMÛ. Kérdés, hogy Önök tudtak-e az építésről, tiltakoztak-e időben? (Ha nem, az se gond, hiszen a rosszhiszeműsége megáll.)

2.) Igen, követelhetik.

3.) Ha nem sikerül megegyezniük, akkor kell bírósághoz fordulni, és majd a bíróság kötelezi őt az eredeti állapot helyreállítására. A perben bizonyítani is kell, ha Önök x éve nem laknak ott, nem is jártak ott, ez elég bizonyíték, lehet tanúket is felvonultatni, de egyébként valószínűleg el fogja fogadni a bíróság, hiszen életszerűtlen lenne egy olyan helyzet, hogy a tulaj a haszonélvező ellen csak kamuból indítson keresetet.

Az önkormányzat kötelezése a lebontásra- ha lesz ilyen -Önöknek fog szólni, hiszen Önök a tulajdonosok. Ahhoz a haszonélvezőt kötelező bírósági ítélet kell, hogy az önkormányzat is elfogadja, nem Önök kötelesek lebontani, hanem a haszonélvező.

Javasolnám a békés, peren kívüli megegyezést, magyarázza el a haszonélvezőnek, hogy ő is jobban jár, ha saját költségén szépen helyreállítja az eredeti állapotot, és nem provokálja ki a pert, amivel rosszabbul fog járni.

Bocsanat a kicsit zaklatott hangvetelu elozo hozzaszolasomert. Most hogy joparszor elolvastam amit on irt, a kovetkezo kerdeseket tennem fel:

A haszonelvezo egy teljesen atlagos ember aki tudja hogy csak haszonelvezeti joga van. Mindenfajta hozzajarulasunk nelkul epitkezett.

1. Ekkor kijelenthetjuk-e rola hogy rosszhiszemu?
2. Ekkor kovetelhetjuk-e tole hogy bontsa el ezeket az epuleteket?

Az onkormanyzat tudomasom szerint mindenkeppen bontast fog elrendelni mivel engedelykoteles epitmenyekrol van szo, amik eseten meg az epitesi jogosultsag sem allt fenn.

3. Ekkor kotelezhetjuk-e ot hogy o bontsa el?
4. Mi van ha letagadja hogy o epitette?

Koszonom. Ezt a rosszhiszemuseget kulon kell bizonyitani vagy alapvetoen felteheto? Ez tulajdonkeppen azt jelenti, hogy egy haszonelvezo csak ugy onkenyesen a haszonelvezetet kozos tulajdonna alakithatja ugy hogy raepit? Az onkormanyzat az epitesi jogosultsag hianyaban minden esetben bontast rendel el. Ezt en is kerhetem?

Ez esetben a Ptk a túlépítés szabályait rendeli megfelelően alkalmazni, tehát, ha rosszhiszemű volt, vagy a tulajdonos olyan időben tiltakozott a ráépítés ellen, amikor az eredeti állapot helyreállítás amég nem okozott volna aránytalan károsodást, akkor a tulajdonos, választás aszerint követelheti, hogy a ráépítő

• a gazdagodás megtérítése ellenében a ráépítő bocsássa tulajdonába az épületrészeket
• bontsa le azokat

1.) A válasz röviden: mindezeket nem teheti meg a haszonélvező a tulajdonos szándéka ellenére.

2. )Mit tehet a haszonélvező: 1. birtokolhatja 2. használhatja 3. hasznait szedheti az ingatlannak ( bérbe adhatja), a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni, a dolog fenntartásával kapcsolatos terheket köteles viselni. Rendkívüli helyreállítási, javítási munkálatokat csak akkor végezhet, ha ezeket felszólításra nem végzi el a tulajdonos.

3.) A terasz, a medence, stb. értéknövelő, rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházások. Én nem a haszonélvezetnél, hanem a ráépítésnél keresgélnék. A Ptk. 137.§ (3) szerint Ha valaki a más tulajdonában lévő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel-a felek eltérő megállapodása hiányában- KÖZÖS TULAJDON KELETKEZIK. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani. DE: (4) A ráépítő nem szerez tulajdonjogot akkor, ha rosszhiszemű volt (=tudta vagy tudnia kellett, hogy mit művel), vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.

Az a kerdes, hogy egy haszonelvezonek a tulajdonos megkerdezese nelkul milyen valtozasokat eszkozolhet egy ingatlanban? Konkretan kiderult, hogy a tulajdonunkban levo ingatlanon a haszonelvezo mindenfele extra epitmenyeket emelt (uszomedence, mellekepulet) amelyek radasul epitesi engedelykotelesek is lettek volna. Az onkormanyzat meg elkapta a dolgot. Tovabba mindenfele egyeb dolog is kerult oda pl terasz. Ilyet tehet a tulajdonos megkerdezese nelkul? Megprobaltam bongeszni a haszonelvezetrol szolo jogszabalyokat de ilyen jellegu kerdesekre nem talatam valaszt benne.

Koszonettel