építési engedély, hátsókert

Mindkét kérdezőnek mondom:

A kérdéseitek az adott település helyi építési szabályzatának ismeretében válaszolhatóak meg.

A zártudvaros definíciónak a vázolt beépítési mód nem felel meg.

Megerősítést, vagy helyreigazítást szeretnék kérni.
Problémámat megpróbálom szemléletesen leírni.Egy keskeny hosszú telekre 2 db. épületet terveznek az első épület előkerttel, zársorúan csatlakozna a szomszédos épületek tűzfalaihoz.
A második hátsókertbe tervezett épület szintén telekhatártól telekhatárig tart, a különbség annyi, hogy az a szomszédos telkek hátsókertjének kerítés vonalához csatlakozna. A két épület mögött a telek legvégében kialakulna még egy plussz kert is.
Kérdéseim:

1. Zártudvaros-e ez a fajta építkezés?
2. Zártsorú beépítésnek nevezhető-e?
3. Ellent mondd-e a lentebb idézett helyi rendeletnek hátsókert tekintetében?

„Zárt udvaros beépítésnél csak utcafronti építési vonal alkalmazható.
Zárt udvaros beépítésű módnál nem lehet hátsó kertet létrehozni.”

Kösz a választ kiábrándult!

Ez esetben elég kiábrándító a helyzet, tekintve azt, hogy így is már legalább 40 fokos a tető hajlásszöge.
Ezek szerint a magassággal és nem magával a beépítssel van problémájuk, bár számos esetet tudok, amikor megadták az engedélyt.

A neved jellemző az utóbbi kb. 1 évemre. Az ember nagy lelkesedéssel tervezget, majd jönnek a paragrafusok és letörlik az arcáról a mosolyt.

Üdvözlettel:
Gemma

A mi házunknál úgy volt, hogy nem emelhettük meg a falsík és a tető metszésvonalának magasságát (alias párkánymagasság), mert nem volt meg a ház egyik oldalán a kerítéstől való minimális távolság. A tető gerincének magasságát lehetett emelni. Nálunk nem lehetett fellebbezni, át kellett dolgozni a terveket. Ez kb. 12 éve volt.

Sziasztok!

A következő témában kérnék segítséget:
Egy már meglévő belvárosi lakóház tetőtér beépítésére adtunk be építési engedély iránti kérelmet. A ház a telek hátsó vonalán áll (több, mint 50 éve), mögötte egy másik telek van nagy udvarral. A beépítés tulajdonképpen az építménymagasság mindössze fél méteres növekedésével járna.
Az építési hivatalban két és fél hónappal a kérelem beadása után azt a választ kaptuk (egyenlőre csak telefonon), hogy a kérelmet elutasítják, mert nincs meg a 6 m-es hátsókert. Több, mint fél év eltelt a tervezzéssel, és az elbírálással és sehol sem vagyunk.
A helyi építési szabályzatban találtam egy bekezdést ezzel kapcsolatban: "oldal és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közti távolság az OTÉK 36. §(2) bekezdésében meghatározott értéknél kisebb, ez az érték csak átépítés esetén tartható."
Kérdésem, hogy elutasítás esetén van-e esély másodfokon pozitív válaszra, és milyen alapon nyújtható be fellebbezés?

Köszönettel
Gemma