társasházi közgyűlés összehívása napirendi pontokkal

A tapasztalatok szerint, a közgyűlési meghívóban az előterjesztett napirendi pontokat megfelelő vajon az alábbi tömör stílusban leírni, vagy részletesebben kellene? Köszönöm a tanácsokat!

Példa:

1. A közgyűlés megnyitása.
2. A közgyűlés határozatképességének megállapítása a jelenlévők tulajdoni hányada alapján. A határozatképesség megállapítása megismétlendő minden további napirendi pontról történő szavazás előtt.
3. A közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása (levezető elnök, jegyzőkönyv vezető, jegyzőkönyv hitelesítők).
4. Határozathozatal a lépcsőház takarítási rendjéről.
5. Határozathozatal a korábban részletezett felújítási munkák elvégzéséről, a kivitelező kiválasztása a korábban ismertetett árajánlatok alapján.
6. A közös képviselő felajánlja lemondását, szükség esetén új képviselő megválasztása.
7. Határozathozatal a közös költség emeléséről az eddig meghozott határozatok függvényében.

Kedves Kopaszkk!

Szerintem, az első kettő napirendi pont kicsit furcsa, szükségtelen.
Az, hogy a közgyűlés határozatképes vagy sem , a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető feladata megállapítani.
Ugy gondolom, a többi jó! :)

Nem szükséges minden nanirendi pontban jelezni, hogy "határozathozatal", hisz a Meghívóban szerepló napirendi pontokban határozat hozható.
Nem árt az egyes napirendi pontoknál a téma rövid ismertetését, vagy a határizati javaslatot feltűntetni, hogy a tulajdonosok felkészülhessenek a közgyűlésre, és ne csak ott szembesüljön a többség a helyzettel, a tényekkel.
Alapos megfontolást igénylő kérdésekről mellékletben kell tájékoztatni a tulajdonosokat.
A 7. napirendi pontban határozat csak abban az esetben hozható, ha a költségvetési terv is bemutatásra és elfogadásra kerül.
Közös költséghez való hozzájárulás mértékét emelni ugyanis csak elfogadott költségvetés alapján lehet.
Új költségvetést viszont akkor kell a közgyűlés elé terjeszteni, ha az előző időszak elszámolása megtörtént, és azt a közgyűlés elfogadta.
Azaz, be kell iktatni még egy napirendi pontot a 2005. év elszámolásáról.
A közös költség emelése helyett pedig 2006. évi terv szükséges.
A két napirendi ponttal kapcsolatos mellékletek adattartalmát a társasházi törvény részletesen előírja.

2005. áprilisában megtarott közgyűlésen a meghívóban nem szerepelt napirendi pontként a közös költség díjának felemelése.
A közgyűlésen nem tudtam megjelenni, családi okok miatt, egy lakótársam meghatalmazással képviselt. Igaz adtam meghatalmazást, de a meghívóban leírt napirendi pontok ismeretében.
Érvényesnek tekinthető-e az ily módon közös költség emelésére hozott közgyűlési határozat? /A részvétel nem volt 100 %-os/

2005-ben vagy 2006-ban történt?
Mik voltak a meghívóban leírt napirendi pontok?
A közös költég emeléséhez határozatképes közgyűlés szükséges, ami azt jelenti, hogy az összes tulajdoni hányadhoz viszonyított 50 %+1 arányú megjelenés szükséges, amibe bele kell számítani a meghatalmazással képviselt tulajdoni hányadokat is.

Az én tapasztalatom az, hogy ha a vita a bíróság elé kerül, a bíróság minden határozatot, melyet elfogadtak, érvényesnek tekint, bármilyen jogszerűtlen volt is az elfogadása.
Csak akkor tekinti érvénytelennek a határozatot, ha azt megtámadták 60 napon belül és jogerősen ki is mondták az érvénytelenségét.
Tehát hiába van benne a törvényben az, hogy csak a napirendi pontokban megjelölt témákban lehet határozatot hozni, ha bíróság elé kerül a dolog, fontosabb lesz az a pont, hogy a 60 napos határidő jogvesztő.

3/2006. (II. 8.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok, bírói kezdeményezés és alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő
határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 42. § (1) bekezdése második mondata, amely szerint „A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.” , alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.A megsemmisített rendelkezés a határozat közzétételének napján veszti hatályát.
A 42. § (1) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:
„42. § (1) Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.”

Köszönöm, Mart !
Sajnos ez nekem későn jött.

Üdvözletem Mindenkinek!
Mi alapján hatályosulhat egy közgyűlésen hozott bármilyen határozat, ha a közgyűlés szabálytalanul lett meghirdetve, vagy a meghirdetett közgyűlés helyett, időben eltolva csak a megismételt közgyűlés lett megtartva?
A megismételt közgyűlés előzménye (nem jelent meg a szükséges tulajdonihányad képviselete. Ezt becsléssel állapították meg a megjelentek, ezért várnak egy keveset) a megnyitott, majd a megválasztott elnök, jegyzőkönyv-vezető megállapítja a határozatképességet és annak hiányában berekeszti a közgyűlést. Természetesen mindez jegyzőkönyvezve. Ezen előzmény után lehet megismételt közgyűlést megtartani!
Az előzmény nélkül megtartott megismételt közgyűlés teljességgel szabálytalan! Az itt hozott határozatok miért hatályosak? Miért csak akkor hatálytalan, ha a bíróság az összes határozat tekintetében bevasalta a jelen estben határozatonkénti 15.000 Ft, majd csak ezután tárgyalja érdemben a közgyűlés szabálytalan voltát?
Mi a logikája a dolognak. A szabálytalan közgyűlés határozata miért nem semmis?

Kedves frife, ha az alapitó okirat másképp nem rendelkezik, akkor az eredeti meghivóban szereplő megismételt közgyűlés már a tulajdonosi hányadra való tekintet nélkül határozatképes. (Úgy szokták, hogy a megismételt közgyűlésre már 1 óra múltával kerül sor) Az első gyűlést határozatképtelenség miatt berekesztették, mert egyébként az nem tartható meg, és sor kerül a megismételt gyűlésre. A megismételt gyűlésen, de egyébként már az első gyűlésen is nyilatkozni kell (nem szoktak), hogy az szabályosan lett-e összehivva. Ha van eltérő vélemény, akkor a többség dönt. Megtartják a gyűlést, hoznak határozatot, és a vele egyet nem értő kisebbség fordulhat törvényességi felülvizsgálatért a birósághoz, ugyanis a semmiséget, ha azt a társasház többsége magától nem ismeri el, csak a biróság tudja kimondani és ezáltal lesz a kisebbség számára kikényszerithető.
Kulcskérdés itt most, hogy az első gyűlés szabályosan lett-e összehivva. Ha igen, akkor a megismételt gyűlésen hozott határozatok érvényesek. Viszont még ekkor is megtámadható, ha a kisebbség méltányolható érdekét komolyan sérti.

Nem feltétlenül érvényesek akkor sem a megismételt közgyűlés határozatai, mert van már olyan LB-döntés, hogy nem lehet aznap tartani a megismételt közgyűlést. Persze a joggyakorlat ebben a kérdésben elég bizonytalan.

T. Cím!
Hozzászólásodban Te is állítod, hogy van olyan LB határozat, mely helyteleníti az ugyanazon napon (néhány 10 perccel későbbi időpontban) megtartott megismételt közgyűlést.
Megkérlek segíts ennek az általad állított LB határozatnak a megtalálásában. Nekem valamiért nem sikerült.
A megismételt közgyűlés kapcsán az én aggályom az, hogy a meghirdetett időpontban nem nyitja meg a meghirdető a közgyűlést, nem választanak levezető elnököt, nem választanak jegyzőkönyv-vezetőt, nem állapítják meg a határozatképtelenséget, nem rekesztik be a meghirdetett közgyűlést, majd ezt követően 15-30 perc multán megnyitják a már megismételtnek elnevezett közgyűlést, melynek alap feltétele, hogy az meghirdetett közgyűlés a megfelelő eljárás és annak dokumentálása után bizonyíthatóan határozatképtelen legyen. Amennyiben nem a törvényi rendelkezés szerint történnek az események, az időben eltolt, de elsőnek megnyitott közgyűlés az előzmény (határozatképtelen, vagy határozatképtelenné vált közgyűlés berekesztése után) nélkül nem minősíthető megismételtnek, mert hiszen nincs alapja annak, hogy megismételt. A semmit nem lehet megismételni! Ez olyan mint a nullával történő számtani művelet.
Tehát a szabálytalan körülmények között megtartott közgyűlés miért nem semmis?
A bíróság erről hallani sem akar.
A bíróság kizárólag a vitatott közgyűlési határozatokat engedi megtámadni, természetesen az illeték megfizetése után, de 10-15 határozat illetéke már anyagi csőd!
Ti értitek a bíróság hozzáállását?
Segítsetek a hivatkozott LB határozat megtalálásában.
Köszönöm!

frife@citromail.hu

T. Fórumozók!
Társasházi közgyűlés körüli anomáliák kapcsán kértem a bíztatásotokat, de vagy nem értettétek a gondom, vagy nem volt eléggé érdekes.
Ma volt az első tárgyalás, melyen a bíró ítélettel lezárta az ügyet.
A kifogásolt közgyűlési határozatot érvénytelenítette.
Azt elmondta, hogy az érveim majd mindegyikével egyetért, így több ok is arra készteti, hogy ítélettel érvénytelenítse a támadott határozatot.
NEM VAGYOK JOGÁSZ!
Így jól esett, hogy megdicsérte az érveimet, kihangsúlyozva azok jogi alátámasztásait, hivatkozásait, csak egy problémát említett, hosszan és részletesen kifejtve érvelek.
A határozat érvénytelenítését

1. a napirenden kívüli határozat,
2. a meghirdetett közgyűlés időpontjában nem volt közgyűlés, dokumentálva sem,
3. az ugyanazon napon megtartott megismételt közgyűlés kifogása,
4. a meghirdetett közgyűlés helyett időben eltolva elsőként megtartott megismételt közgyűlés kifogásolása

meghozta a kívánt eredményt.
A korábbiakban, amikor a közös képviseletről lemondtam, olyan hibák sorát követték el az utánnam jövők, mely bíróért kiálltott, de olyan bíróhoz szignálták az ügyet, aki minden ok miatt kirótta az illetékmegfizetését, így előállt az a helyzet, hogy 36.000 Ft túlfizetett illeték keletkezett, melynek visszaszerzése újabb két évembe került, de megszereztem. Annak ellenére, hogy ügyvéd azt mondta, hogy "ez veszett fejsze nyele" jogerős ítélet után nincs keresnivaló.
Volt, mert megszereztem a pénzem. A bíróság hibázott és így utólag megítélve a bíró túlzott óvatosságból ha kell, ha nem, kirótta az illetéket, melyet később a II. fokú bíró téves kirovást állapított meg.
Azt a mostani tárgyalás vezető bíró is elismerte, hogy "az a bíró" tényleg ezt a gyakorlatot követte.
Hiába hivatkoztam, hogy az azonos jogviszony esetében csak egy határozat érvénytelenítés kérelme után kell illetéket leróni, de hajthatatlan maradt. Én meg fizettem.
A mai bíró azt mondta ő érti a hivatkozásomat és ha egy közgyűlés több határozatát kérem érvényteleníteni, épp az azonos jogviszonyra tekintettel csak egy (ma 15.000 Ft) illetéket kell leróni.
Tehát jó napom volt!
Köszönöm, hogy elmondhattam nektek!

Tisztelt Fórumozók,

tudja esetleg valaki, hogy melyik jogszabályban vagy jogegységi döntésben találom meg azt,hogy a Társasházi közgyűlés berekesztése után nem lehet határozatot hozni?

A leváltott közös képviselet a leváltását követően közgyűléseket ír ki, és most a saját közgyűlésének berekesztése után hozott határozatokat többek, között, hogy elkölt a társasház pénzéből 45 milliót.

Előre is köszönöm a segítséget.

Ajánlott olvasmány CXXXIII/2003. tv.

kevered a fogalmakat.
a berekesztett közgyűlésen a berekesztés után csak beszélgetni lehet,de közgyűlést akár 8 naponként is lehet tartaani ha indokolt.

szerintem te inkább az ügyvivő közös képviselő jogositványaira vagy kiváncsi.

Tisztelt Fórumozók,

a Társasház leváltotta a X. Bt.-t mint közös képviselőt. A leváltást követően az X Bt. folyamatosan közgyűléseket hív össze annak ellenére, hogy a leváltása megtörtént. Ennek oka vélhetően az, hogy a bíróság tévesen mindig azt tekinti közös képviselőnek akit a legutoljára megválasztottak. Nem vizsgálja, hogy az jogszerű volt-e vagy nem. Én mint a jogszerűen megválasztott közös képviselő közgyűlést hívtam össze 2018.01.18-ra. Amikor X Bt. erről tudomást szerzett akkor 2018.01.18 előtt 6 nappal szintén közgyűlést hívott össze. X. Bt. a közgyűlését 21:30-kor berekesztette. Az általam összehívott közgyűlést én 22:01 után rekesztettem be. Az általam megtartott közgyűlés jegyzőkönyvét másnap beadtuk a bíróságra. Ekkor X.Bt. által megbízott jogi képviselő lefotózta az általam készített jegyzőkönyvet és az X. Bt. által készített jegyzőkönyvbe bekerült, hogy 21:30-as berekesztést követően hoztak 2 határozatot, a művelődési ház előtt. Ahol még 2 órán keresztül tartott a közgyűlés. Aznap zuhogott az eső és hideg volt. Ebből egyértelműen kiderül, hogy ez nem igaz.
Hiába érveltem a bírónak azzal, hogy az általam összehívott közgyűlésen hozott határozatok 21:30 után keletkeztek ezért én vagyok a közös képviselő a bíróság nem engem tekint annak, annak ellenére, hogy egyértelmű X.Bt csalást követett el. A bíró azt kérte jelöljem meg a jogszabályt mely szerint a berekesztés után nem lehet határozatot hozni. Ezért kértem a segítséget, mert nem találtam ilyen jogszabályt.

Miért nem bízol meg ügyvédet?

Egyrészt, mert senki sem vállalja, másrészt, mert nekem kellene a saját zsebemből finanszírozni a díját.
Ez a bizonyos Bt. az egyik ügyvédet is megfenyegette azzal, hogy elterjeszti az ügyvédről, hogy okiratot hamisít...na ezért nem vállalják ezt az ügyet.

Ugyanmár...
Azért nem vállalják, mert úgy tűik nincs igazad.
Nem nyerhető az ügy.

Ráadásul eléggé zavarosan is kommunikálsz.
Ami szintén taszító, mert nem lehet tudni
mi a valóság és mit akarsz.

A pénzt meg sajnálod, pedig ezt kibogozni sok munkaóra!
Azaz drága...

Miért kéne neked fizetned?! saját zsebből
Ez a társasház ügye (ha valódi ügy).

Közgyűlés megszavazza, hogy
intézd az ügyet és a ház fizeti a költségeket.

- -

Biztos alkalmas vagy közösnek?
Kezd úgy tűnni, hogy nem igazán...
Szerintem nem vagy eléggé felkészült a jogi részéből.
Én már lemondatnálak a helyükben...

Kedves Nonolet,

magának ez a véleménye nekem meg más. Én ismerem az ügy minden apró részletét maga meg nem. A maga véleménye biztosan "helytálló" ezek után...
A kérdés az volt, hogy van-e olyan jogszabály ami kimondja, hogy a berekesztést követően nem hozható határozat. Ha ebben tud segíteni azt megköszönöm.

Olvasd el a törvényt,meg a saját házad szmsz-ét. az a döntő.

Kedves MajorDomus,

látom nem tud jogszabályt idézni...én segítséget kértem, nem kioktatást. Egyébként az aki jogszabály olvasásra szorul az ön Galambos úr...

Ja hogy... ti küzdötök élesben egymással.

Persze,csak nincs meg a kellő támogatottsága,
ezért halnak el a puccskisérletei.....
Erre nem fog jogszabályt találni,olyat biztos nem,ami neki adna igazat.

Szélvész...

nem kioktatásnak szántam,de tényleg ott van a megoldás.

ha a többség nem támogat a házban,akkor semmilyen jogszabály nem fog rajtad segiteni.

Azért hiába a többség, ha folyamatosan perelni kell, meg újra határozatokat hozni mindenre.

Az emberek el szoktak fáradni.