Ingatlan több tulajdonossal, haszonélvezővel

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

mákvirág # 2006.07.25. 07:33

Ja, fene fog biróságra menni, arra nincs pénzem :)

köszi az infókat.

_Lala_ # 2006.07.24. 16:03

Viszont adott esetben bíróság előtt hosszasan el lehet róla vitatkozni az illetékhivatallal... :))

Sasfioka # 2006.07.24. 14:46

Az érték az fix, csak nem biztos, hogy az illetékhivatal szerint is annyi a fix :)

SF

mákvirág # 2006.07.24. 13:00

szóval az érték, az nem fix, marhajó igy mindenki annyira értékeli amennyire akarja , nesze neked demokrácia :)))

Köszi Sasfioka.

Sasfioka # 2006.07.24. 12:35

Jól értelmezed. Ajándékozás esetén 8%-át kell megfizetni, mivel az ingatlan forgalmi értéke nem éri el a 18 millió forintot. Igazából az mindegy, hogy az önkormányzat mennyire értékelte, majd az illetékhivatal eldönti, hogy ők is úgy gondolják-e... Aztán az alapján róják ki az illetéket.

SF

mákvirág # 2006.07.24. 06:35

Az ügyvéd az adott. Szóval a ház lakó ingatlan mivel én lakom benne. A teljes ingatlant az önkormányzat 6mill.-ra értékelte a hagyatéki tárgyalás esetében, ebből az 1/12 rész 500e ft. Vagyis ha az ajándékozásnál beirjuk ezt az összeget(hogy ennyit ér az ajándékozni kivánt ingatlanrész) akkor ezután ha jól értelmeztem 8%-ot kell fizetni illetékként, azaz 40e forintot?
köszi

_Lala_ # 2006.07.23. 21:36

Ajándékozás vagy adásvétel. Mindkét esetben ügyvédi ellenjegyzéssel készített dokumentum alapján jegyzi be a földhivatal a változást, tehát tessék keresni egy ügyvédet.

Az ajándékozásnak nincs adóvonzata.
Az adásvételnél, ha az tulajdonos többért adja el a részét, mint amennyit akkor ért, amikor megszerezte, akkor lehet számára adóvonzata (a nyereségét megadóztatják bizonyos esetekben).

Mindkét esetben illetéket fizet az, aki megszerzi a tulajdonjogot. Az illetéket a forgalmi érték alapján határozzák meg, de a szerződésben szereplő összegből indulnak ki. Ez kb. úgy néz ki, hogy ha az ott szereplő összeg kevésnek tűnik az illetékhivatalnak, akkor a szerinte érvényes forgalmi érték szerint szabják ki az illetéket. Adásvételnél olyat is csinálhat az illetékhivatal, hogy ha teljesen irreális a vételár, akkor úgy veszik, hogy az ingatlan (szerintük elképzelt valódi) forgalmi értéke és a szerződésben szereplő összeg különbsége ajándékozás volt, és a vételárra adásvétel szerinti illetéket, a különbségre pedig ajándékozási illetéket rónak ki.

Adásvételnél lakóingatlanra 2-6% (az egész ingatlan 4 millió forintos értékhatáráig 2%, a felette levő részre 6%), egyéb esetekben 10% az illeték.

Ajándékozásnál attól függ az illeték, hogy lakó-, vagy nem lakóingatlan, és a két fél milyen rokonsági fokban van egymáshoz képest (és ott is emelkedik értékhatártól függően).
Testvérek között, lakóingatlan esetében az ajándékozott ingatlanrész 18 millió forintos értékéig 8%, az efeletti rész 35 millió forintos értékig 10%, efelett pedig 16%.

Ha nagyobb értékű az ingatlan, akkor biztosan "gazdaságosabb" az adásvétel.

mákvirág # 2006.07.23. 16:37

oké, köszi.

És ezt milyen jogcímen lehet megvalósítani? (Ajándékozás vagy egyszerű lemondó nyilatkozat? mert nem kér ellenértéket a lemondó tulaj) ill ennek milyen illeték és adóvonzata van a részünkről és miből számolják ki?

Köszi

_Lala_ # 2006.07.23. 16:11

Nem kell. Tudnia sem kell róla.

mákvirág # 2006.07.23. 11:48

de ehhez kell e a haszonélvező hozzájárulása hogy a tulaj rámhagyja e részt?

_Lala_ # 2006.07.23. 11:39

„Öcsém lemondana a tulajdonjogáról az én javamra…. Ebbe
mennyi beleszólása lehet a haszonélvezőnek? Ill. van e beleszólása, kikerülhető e ezzel a haszonélvező ha nem eladja nekem az öcsém hanem lemond a tulajdonjogáról. Az hogy rajta marad a haszonélvezet ezen a részen nem gond csak a tulajdonváltás a lényeg.”

A tulajdonos a tulajdonjogával azt kezd, amit akar, ehhez a haszonélvezőnek semmi köze. El is ajándékozhatja, el is adhatja. Viszont ez az egész nem érinti a haszonélvezetet; az továbbra is fenn fog maradni, és terheli az éppen aktuális tulajdonost.

mákvirág # 2006.07.23. 11:06

Sziasztok

Lenne egy ujabb kérdésem. Van egy ingatlanom amiben lakom, több tulajdonosa van és 3/12 részen van haszonélvezet, az egyik tulaj az öcsém akinek 1/12 rész van a tulajdonjdonában, viszont ezen a részen van anyánknak haszonélvezeti joga.

Öcsém lemondana a tulajdonjogáról az én javamra…. Ebbe mennyi beleszólása lehet a haszonélvezőnek? Ill. van e beleszólása, kikerülhető e ezzel a haszonélvező ha nem eladja nekem az öcsém hanem lemond a tulajdonjogáról. Az hogy rajta marad a haszonélvezet ezen a részen nem gond csak a tulajdonváltás a lényeg.

köszi

ObudaFan # 2006.06.28. 21:44

Nem egészen világos, hogy a saját tulajdoni hányadáról, vagy a ti tulajdoni hányadotokon fennálló haszonélvezetéről mondana le, de ügyvéd által ellenjegyzett szerződésben mindkettőt megteheti.

Az illeték 18 millió forintig 5% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész után 12%. Ha a tulajdonjogról mond le, akkor a ház tulajdoni hányadának értéke alapján kell ezt számolni.

Ha haszonélvezetről mond le, a tulajdoni hányad értékéből a következőképpen kell számolni a haszonélvezet értékét, és így az illeték alapját.
A vagyoni értékû jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.
Ha a haszonélvező:
25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
65 évnél idôsebb, az egyévi érték 4-szerese;
a haszonélvezet értéke.

monalisa1 # 2006.06.28. 16:28

"Ingatlan eladása - haszonélvezet" topicban ObudaFan 2006.06.14. 00:21:48-kor írta a számítást, ő egyébként jogász.

A topicban felette _Lala_ is hasznos utmotatással szolgál.

Egyébként pedig K.B.S. egy másik topicban feltett azonos témájú kérdésedre az előbb a megoldást illetően megválaszolt.

Sok sikert!

monalisa1 # 2006.06.28. 16:04

A haszonélvezet megválltható amennyiben a jogosult ebbe beleegyezik. Mértéke függ az ingatlan megváltáskori értékétől és a haszonélvező életkorától.

Egy "haszonélvezet" - vagy valami ilyesmi - címszó alatti topicban az ezzel kapcsolatos kissé bonyorult számítás részletesen le van írva éppen _Lala_ által.

Jan01 # 2006.06.28. 15:38

Hello,
a problémám:
Van egy ház, aminek a szüleim válása után a fele édesapámé, fele édesanyámé lett, majd az édesanyám halála után azon a részen ketten osztozunk a testvéremmel. A kérdésem az lenne, hogy a ház eladása után édesapám le tud-e mondani a gyermekei (vagyis a mi) javára az ő részéről, mi a menete, és ez után milyen illetéket kell fizetni, ha a testvérem és én is házat v lakást vásárolnánk a ránk eső részből?

_Lala_ # 2006.06.26. 22:10

A haszonélvező (az 1/4 részével), ill. a nagybácsi (szintén 1/4 részével) jogosult a tulajdoni hányadával arányosan használni, hasznait szedni az ingatlannak. Ha ebben valaki őket akadályozza, akkor az illetőtől egyrészt kérhetik az arányos használat lehetővé tételét, másrészt az akadályozás idejére használati díjat kérhetnek az aktuális használótól.
Amennyiben senki nem akadályozza őket a részarányos használatban, pusztán csak maguktól nem élnek a használati jogukkal, akkor ezért semmilyen igénnyel nem léphetnek fel.

A haszonélvezettel terhelt tulajdonrészek tulajdonosai (a testvérek) egyébként szintén jogosultak annyiban használni az ingatlant, amennyiben a jogával a haszonélvező nem él.

„Jogosítványa csak anyunak volt , Õ is használta csak, azóta viszont már leamortizálódott. A tulajdonosoknak (testvéreimnek és nekem) ilyen esetben milyen igényeink lehetnek az autóval kapcsolatban?”
Hát, ez egy érdekes kérdés. Merthát ugye az autó magától is leamortizálódik idővel, másrészt ebben lehet neki segíteni :)

Ptk. 159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.
(3) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.
(4) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.

Ptk. 161. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
(3) Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.

Ptk. 162. § (1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.

Ptk. 163. § (1) Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.
(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.

mákvirág # 2006.06.26. 20:40

Helló,

Nagyszüleim többszöri öröklés folytán sokfelé osztott ingatlanának ügyében szeretnék tanácsot kérni.
Röviden: Nagypapám halála után a felét apu és testvére örökölte, majd később apu részét 2 testvérem és Én örököltem,mely felett anyunak haszonélvezeti joga lett.
Mindezeket követően halt meg évek mulva nagymamám, akivel akkor én már 10éve együtt laktam és Õ a részét öröklési szerződésben rám hagyta.
Igy most nekem 7/12 ,apu testvérének 3/12, hugomnak 1/12, öcsémnek 1/12 része van az ingatlanban, valamint én és testvéreim része felett (azaz 3/12)anyunak haszonélvezeti joga van.
Én a 7/12-em mellé a többi tulajdoni részeket szeretném megvenni.
A kérdésem a következő lenne:
Amig ez nem valósul meg, milyen igényei lehetnek a résztulajdonosoknak ill. a haszonélvezönek, milyen kötelezettségeim vannak feléjük ill. nekik én felém.
Pl. kérhet e az 1/4 részen haszonélvezeti joggal rendelkező édesanyám tőlem bármiféle anyagi juttatást? (Jelenleg csak én lakom a házban)
A másik kérdésem az lenne: Anno apu nevén lévő autó szintén az akkori hagyaték része volt. Ennek 3an testvérek lettünk az örökösei, és anyu a haszonélvezője.Jogosítványa csak anyunak volt , Õ is használta csak, azóta viszont már leamortizálódott. A tulajdonosoknak (testvéreimnek és nekem) ilyen esetben milyen igényeink lehetnek az autóval kapcsolatban?

Segítségeteket előre is köszönöm.