Szolgalom és egyebek..


sipike # 2006.07.31. 07:06

Szia,
Problémám az lenne , hogy olyan telekre akarunk építeni, ahol még nincs közmű és az mondják addig nem kapjuk meg az építési engedélyt amíg nincs kiépítve. Ez a szüleim telkének a végébe lenne, ahol most intéződik az utca nyitás. Szolgalmi úton akartuk, de azt mondják a rendezési terv ezt nem teszi lehetővé. Hogy lehetne mégi ezt akkor megoldani? Köszönöm
Sipike

cszoli # 2006.07.26. 08:50

Ez biztos így van? Neki körbe kéne vezetni x km-en a közművet, csak hogy közterületen menjen????

_Lala_ # 2006.07.25. 16:08

Nos, akkor emberünk kellemetlen helyzetben van, ugyanis nincs fizikai akadálya annak, hogy ott vezessék a közműveket.
Ebben az esetben csak megállapodás alapján tudja a szomszédokon keresztül vezetni a közműveit, ugyanis a közműveket alapvetően közterületen keresztül kell vezetni, és akkor igényelhetne szolgalmi jogot a közmű bekötéséhez, ha ez másképp nem lenne kivitelezhető.
Az nem érv, hogy ez így sokba kerül a főútvonal mellett, az sem érv, hogy most éppen nincs ott közmű. Zsebbe nyúl, fizet, és akkor majd lesz ott is.

cszoli # 2006.07.25. 15:33

Egyébként az egész terület a belső úttól lejt a főút felé, azaz ha ott vezetnék a csatornát, sokkal értelmesebb lenne, más kérdés, hogy akkor nekünk kéne kuncsorogni szolgalom után. De még ez a verzió is előforduulhat, jó is, hogy eszembe jutattad, utána kéne nézni a terveknek, fontos lehet ez ügyben is.

cszoli # 2006.07.25. 15:27

A válasz egyszerű: ott nincs közmű. Az út egy főút, oda nyílik ez a telek, de a közműveket a mi utcánkban, eggyel beljebb vezetik csak. Gondolom a főút nem önkormányzati tulajdon, vagy legalábbis nem az adott község területéhez tartozik,de ezt nem tudom.

_Lala_ # 2006.07.25. 15:22

Tulajdonképpen mi az akadálya annak, hogy a hátsó telek a hozzá közvetlenül kapcsolódó közterületen keresztül kapja a közműveket? A csatornát még megértem, ha olyanok a lejtésviszonyok, de az összes többinél ez nem lehet gond...

cszoli # 2006.07.25. 14:18

Üdv!

Van egy telkünk, mely egy nagyobb telek kettéosztása eredményeképp utcai fekvésű. A problémás telek a hátsó (amely azonban hátulsó útról is megközelíthető).
Van tehát a hátsó telek, amelyre a jelenlegi és tervezett közművek, melyek a mi utcánkban futnak, csak szolgalom útján lennének bevezethetők. Jelenleg a villany a mi telkünkön át van odavezetve (ez egy régi történet, nem erről lesz szó).
Már a hátsó telek előző tulajdonosa is próbálta a szomszédokat rávenni, engednék-e bevezettetni a vizet, ám a környék lejtése, beépítése okán az egyezség nem jött létre. A telket így eladták, az új tulajdonos úgy vette meg, hogy tudomásul vette, a közműveket nem lehet bevezettetni. (Egyébként ez az önkormányzat álláspontja az ügyben)
A mostani tulajdonos (vagy csak használó?? A telek állítólag egy ügyvéd nevén van????) egy khmm. roma származású ember, aki a szokásos rossz szomszédi viszony minden jellegzetességét képviseli: ordibál, hangosan mulatóst halgat, disznót, kecskét, kutyákat tart (részben állatvédelmileg nem megfelelően, a kecskék pedig szabadon lófrálnak. Aktuálisan most szakították át a kerítést, és a mi telkünkön randalíroztak - emiatt is írok ide) A disznó miatt büdös is van. Állítólag nem fizet se telekadót, se villanyt, semmit, az önkormányzat tehetetlen vele szemben. Minden szomszéd gyűlöli.
A telek hónapok-évek óta eladó, de közművek híján eladhatatlan. A kiírt telefonszámon sosem az illető jelentkezik, mindig üzenetet adnak át, és visszahívnak.

Egy hete megjelent azonban egy ember, mint egy lehetséges vevő, és próbálja a szomszédokat rávenni arra, ugyan engedjék már a közműveket (mindent: gáz, víz, telefon, kábelTV, a leendő csatornát is, bár a telek "hátrafelé" lejt.....) átvezettetni. Egyszer elhangzott a bűvös "megszabadítanám a környéket ettől az embertől is" mondat.

Jó is lenne, de attól is félünk, ez csak egy trükk, hogy megkapja a közműveket és ottmaradjon, esetleg nagy felárral adhassa el a telket.

Kérdéseim:
Kötelezhetőek vagyunk-e mi (vagy a többi határos szomszéd) szolgalmi jog biztosítására? Különös tekintettel arra, hogy véleményem szerint a lejtés miatt csak igen nagy bravúrral lehetne a vízvezeték fagyhatár alatti vezetését és a csatorna első utca felé való lejtését (átemelők a mi telkünkön????) biztosítani. A tv szerint a "vízakna" is a mi telkünkön kellene, hogy legyen, ehhez bejárási jogot kellene engednünk. A szolgalmi jog feltehetően a telek forgalmi értékét is csökkentené.

Van-e valakinek ötlete annak biztosítására, hogy ne maradhasson a régi tulajdonos birtokban. Különös tekintettel a gyanús körülményekre, a szolgalmi jog forgalomképtelenségére (nem bocsátható áruba) és arra, hogy valszeg semmi jogunk beleszólni abba, a tulajdonos hogy használja a tulajdonát, azaz kit enged odaköltözni.

Eddigi "kutatásaim":
38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet 6. § (5): Jegyző is alapíthat szolgalmi jogot megegyezés hiányában, azaz nem feltétlenül szükséges a hozzájárulás?? Vagy ez csak közérdekre vonatkozik?
11. § (3) vizaknát a telek közterület felé eso 1 m-es sávjában kell kialakítani

PTK 166.§ -tól telki szolgalom

Minden tanácsot megköszönök.

Zoli