Szaisztok!
Egy külterületi ingatlan feléről van szó. Adás-vételről azért nem lehet szó, mert az ingatlan másik felének tulajdonosa élne az elővásárlási jogával. Nem tudjuk, hogy melyik lenne számunkra előnyösebb, az ajándékozás vagy az eltartási szerződés. A lényeg az lenne, hogy a nevünkre kerüljön a föld és a másik tulajdonos ne tudjon belekötni a szerződésbe. De milyen szerződésbe? Ez lenne az én kérdésem.
Köszönöm, Pupák
Wasp!wasp! Wasp!
Válaszolj erre légyszí, ezt te vágod, KBS-sel egyetemben!!!!!!
Igazság szerint 2 napja olvastam az ajándékozásról, meg a tartásról is, még is szembesülnöm kellett most azzal, hogy nem látok tisztán benne, mert a konkrét eset kapcsán egyik kérdés szüli a másikat, a válasz meg ködös bennem.
Na, szóval engem is érdekelne, hogy ebben az esetben pl. melyik az előnyösebb!
Pupákszilva!
Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez kér jogi tanácsot?
A jog -és jogász- normális esetben akkor lép működésbe, amikor a felek között a szándék megfogalmazódik. Azt azért el kellene dönteni, hogy "adásveszünk" vagy ajándékozunk. Az Ön "dillemáját" a Polgári Törvénykönyv kőkemény szankcióval sújtja. Csodálkoznék, ha erre a nyilvánvaló jogsértésre más tanácsot kapna, mint "NE TEGYE!"
Így van. Az ajándékozásra valóban nem vonatkozik a tulajdonostárs elővásásárlási joga. De ehhez annak az ajándékozási szerződésnek valóban ajándékozásnak kell lennie. Ha ugyanis valójában egy visszterhes szerződést leplez, akkor eredményesen meg lehet támadni az érvénytelenségre hivatkozva. (Az egyéb buktatókat nem is említem.) Ugyanez a helyzet a eltartási szerződéssel is.
A legjobb az egyenes út. Tessék azt az adésvételi szerződést olyan feltételekkel megkötni, amelyek az elővásárlási jog jogosultja számára már elfogadhatatlanok.
Hát, romokban vagyok. Néhány héttel ezelőtt már voltam itt, ugyanezzel az ingatlannal kapcsolatban. Hibáztunk, amikor nem egyből ajándékozási szerződést kötöttünk, mert igazából két ingatlanról van szó. Mi csak az egyiket szerettük volna megvenni, meg is állapodtunk az árban. Ekkor az eladó azt mondta, hogy neki csak teher a másik, fele tulajdonú ingatlan, ezért szívesen nekünk adná azt is. Az első ingatlanra kialkudott ár is nevetséges, az eladó régi családi barát. Sem a gyerekei, sem az unokái nem tartanak igényt a külterületi ingatlanra. És mi tényleg annyit fizettünk érte, amennyiért ki volt függesztve az önkormányzaton. A másik fél szóban azt mondta, hogy nem élnek az elővásárlási jogukkal. Aztán meggondolták magukat. Nem tudom, milyen más megoldás létezhetne arra, hogy a mi tulajdonunkba kerüljön a kérdéses földrész. A két tulajdonos haragos viszonyban van, semmiképpen sem szeretné az eladó a másik fél részére eladni a területet. Látnak erre valamilyen megoldást? Vagy le kell mondanunk róla? Azért is nagyon fájna a szívem érte, mert nem mindennapi lehetőség lenne ez nekünk. Nevezhetném "ajándéknak" is, hiszen az ár nevetséges volt. A szörnyű, hogy mint már említettem, tényleg annyit fizettünk az eladónak. Jó lenne valami jót hallani, előre is köszönöm. Pupák
Valamint fel sem merült bennünk, hogy azon kívül, hogy "belekötnek" a szerződésbe és elveszítjük a pert, más következményei is lehetnek. Sosem pereskedtem, sosem tettem törvényelleneset, most sem fogok, de nagyon szeretném ezt az ingatlant. És nem szeretnék többet fizetni érte, mint amennyit az eladó tőlem kér.
Ha jól értem, nem csak megkötötték a szerződést, hanem az esetleges elővételi joggal bírók értesítése is megtörtént az önkormányzatnál kifüggesztett hirdetmény útján. Sőt, az elővásárlási jog kedvezményezettje fel is lépett a jog érvényesítése iránt.
Ha így van, akkor bizony az már jól van.
Nem, nem kötöttünk szerződést. Szóban nem éltek az elővásárlási jogukkal. Aztán ki lett függesztve, kint volt a hirdető táblán az előírt ideig. És közben jelentkeztek. Ezután nem kötöttünk szerződést erre az ingatlanra, csak a másikra, az már elindult a maga útján, földhivatal, stb. Erre a fél telekre kéne valami legális kiskapu, hogy mégis a mi nevünkre kerüljön. Mik lennének azok az "egyéb buktatók", amiket nem is említett? Olyan létezhet, hogy végrendeletben hagyja ránk az eladó? Vagy az sem jó megoldás? Tudom, hogy attól ő visszaléphet, de megbízom benne. És nekem nem sürgős, csak előbb-utóbb legyen a miénk. A jövendőbeli örökösök is azért mondtak le az örökösödési jogról, hogy a miénk legyen.
Egy másik üzenetben már olvastam olyat, hogy ajándékozással vegyes adásvételi szerződés. Ez létezik valóban? És ha igen, akkor az számunkra nem lenne kedvező?
Kifüggesztve a vételi ajánlat lett, nem szerződés.
Köszönöm a választ.
Hú, ezekkel a többletinformációkkal azért más a leányzó fekvése?
Pupákszilva! Mit ért az alatt, hogy a "jövendőbeli örökösök...lemondtak az örökösödési jogról" ? Mármint a törvényes örökösök az örökrészről? Milyen formában történt ez? És mire terjedt ki a lemondás?
Srácok! Dr. Atti, és KBS! Nem lehet végrendeletileg ezt megoldani, ha úgy sem sürgős a tulajdon megszerzése, csak az a cél, hogy az övé legyen? Ha, mondjuk, megtörtént a törényes örökrészről való lemondás, (ez ugye érinti a köteles részt is) a törvény szabta alakban, akkor nem hagyhatja egyszerűen csak rá. Bár ez a két ingatlanos dolog bekavart egy kicsit. Most akkor melyikért fizettek? Van egy, amit megvásároltak, ("nevetséges áron") meg van egy féltulajdonú, ami az elővásárlási jog miatt meghiúsult, de nagyon szeretnék. Na, nekem a 10. 01-ből ez tűnik ki, de a 09.30-asból kicsit zavaros számomra, hogy most akkor melyikért is lett fizetve.
Üdv. Mentaa! Az eladónak volt egy 1/1 tulajdonú földje, azt szerettük volna megvenni. Aztán felajánlotta, hogy az 1/2-ed tulajdonút úgymond "grátisz" eladja, ugyanabban az árban. (Az eredeti szándék szerint is jócskán a piaci ár alatt voltunk, így meg aztán pláne.) Az 1/2-ed tulajdonún a jelenlegi házasságából született (már nagykorú) gyermeke javára örökösödési jogot jegyeztek be. Ezen részből kizárva ezzel az előző házasságból született gyermeket. Mivel az ingatlanra sem ő, sem az örökös nem tart igényt, ezért, hogy a miénk lehessen, az örökösödési jogot megszüntették. A földhivatalba megküldésre került a törlés kérése. Ezután került kifüggesztésre, és a többit már írtam. Nem létezik, hogy csak a másik fél tulajdonosa szerezhet tulajdonjogot.
Valami jó megoldást várnék, ha van! Köszönöm, Pupák
Nem mondanám, hogy egyre tisztább a helyzet...
Nagyon zűrös? Egy lapon volt kifüggesztve "a" ingatlan 1/1-ed része "x" forintért és a "b" ingatlan 1/2-ed része "y" forintért. Senki sem jelentkezett, ezért "a" ingatlant megvettük "X" forintért, "b" ingatlan ügyében nem kötöttünk szerződést, mert a másik tulaj jelezte, hogy "y" forintért ő is megveszi. Na ná, én is ezt tenném. Mivel semmiképp sem szeretnénk, hogy az övé legyen, ezért elálltunk a vételi szándékunktól. És itt van a hogyan tovább.
Egyébként ma mentünk volna az ügyvédhez, de az alább említett "egyéb buktatók"-ra hivatkozva lemondtuk a mai találkát. Egy kicsit jegeljük a dolgot, amíg egy ránk nézve kedvező tanácsot nem kapunk. Kaphatnék kicsit több infót az egyéb buktatókról? Mi lehet az? Pénzbüntetés? Vagy automatikusan a másik fél nevére kerül az ingatlan? És kit illetne a per? Engem, az eladót vagy esetleg mindkettőnket? Egyikünknek sem kívánnám. De nekem kell ez a föld.
Az ajándékozás - és itt most a valós ajándékozsáról beszélek - buktatója lehet például, hogy bizonyos feltételekkel az ajándék később is visszakövetelhető. Ilyen ok lehet például, ha az ajándékozónak arra megélhetéséhez szüksége van. Ez egy idős emberrel, sajnos, elég könnyen előfordulhat. A másik, hogy amennyiben ez az ajándékozás összekapcsolódik egy, a felek között egyidejűleg létrejött adásvételi szerződéshez, könnyű felvetődhet, hogy a vételár valójában a két ingatlanra vonatkozik, és az ajándékozás valójában az elővásárlási jog megkerülését szolgálja. Különösen, hogy bizonyítható, hogy a visszterhes szerződésből az után lett ajándék, hogy a tulajdonostárs élni kívánt ezzel a jogával.
Ügyvéd személyesen talán tud valamit ajánlani. Mi itt aligha.
Az ilyen színlelt ajándékozásnak csak buktatói vannak. Hibás teljesítés esetén a "vevő" hogy követel vissza bármit a vételárból? A szerződés szerint nem fizetett semmit.
Kedves ObudaFan! Hogy bizonyíthatnám be, hogy nem színlelt ajándékozás? Csak bután csináltuk, mert a másik telekre kialkudott árat osztottuk ketté, így jeleztük a vételi szándékot. Egyből valami mást kellett volna kitalálni. Hiba volt a másik fél szavára adni.
KSB! Tudom, hogy visszakövetelhetik a későbbiekben, de megbízom bennük. (Tudom, tudom, bármi megtörténhet.) Valamint, ha ez megtörténik, igazából pénzt nem vesztek, de persze zokon venném, ha meg kéne válnom tőle. Az utolsó mondatát nem értem. Ezek szerint mégis lenne vmi jó megoldás?
Már húzódik egy ideje, nagyon szeretnék pontot tenni a végére. Úgy persze, hogy az nekem jó legyen.
Nem értem, hogy mindezt miért nem az ügyvéddel beszélitek meg, akinél lemondtátok a "találkát"? Vagy másikkal? Ez itt nem tűnik valami hatékonynak, főleg, hogy apránként írod az infokat. Amúgy egyetértek azokkal, akik mindeféle színlelt vagy megkerülő megoldástól óvnak.
Pupákszilva!
Szeritem is kár volt lemondani az ügyvéddel való talit, már csak azért is, mert talán neki lett volna valami használható ötlete! Mi itt nem mindannyian vagyunk ügyvédek, sőt, még végzett jogászok sem.
Többiektől!
Miért nem hagyhatja rá végrendeletileg, ha az örökösök teszem azt a megfelelő szabályok szerint lemondtak a törvényes örökrész egészéről, és Pupáknak az se baj, ha teszem azt 20 év múlva kerül a tulajdonába az ingatlan. Persze, ha a lemondás az örökös és örökhagyó között szerződésileg, a törvényes örökrész egészére nézve valóban megtörtént. Még ebben az esetben is benne van, hogy a későbbiek során változtatnak, vagy megszüntetik a szerződést, de Pupák nagyon bízik a másik félben. Amit én semmilyen körülmányek között sem tennék meg, csak megjegyzésként mondom, de ez már az én személyiségem hibája/esetenként előnye.
A végrendelet itt nem sokat ér. A tulajdonostárs ugyanis már az örökhagyó életében bármikor kérheti a közös tulajdon megszüntetését akár oly módon, hogy ő váltja magához az ingatlan egészét. És akkor az ingatlan már nem lesz a hagyaték tárgya.
Arról nem is beszélve, hogy az örökösök lemondásánál is sok részletre kell figyelni. (Leszármazókra is kiható hatály deklarálása, a kedvezményezett örökösi minősége...)
Azért itt tapógatózom, mert ajándékozást beszéltünk meg az ügyvéddel, de a múltkor ő is említette, hogy az könnyen támadható a másik fél részéről. Ezért aztán a tartást javasolta, most pedig ismét az ajándékozást. Aztán itt is azt írták, hogy nem sima ügy, erre való hivatkozással mondtam le a találkát, most pihentetjük a dolgot. Létezik vagy sem az ajándékozással vegyes adás-vételi szerződés? Önök szerint semmi úton-módon nem lehet az enyém legálisan? Az nem létezik.
Próbáltuk az ingatlan másik felét megvenni, de ők is úgy állnak hozzá a dologhoz, hogy már csak azért sem.
Az egyéb buktatók mit takarnak pontosan?
Szia Pupákszilva!
Mit mondott az ügyvéd? Mire jutottatok az ügyben?
Létezik ajándékozással vegyes adásvételi szerződés. Tipikus esete, amikor a vételárat a forgalmi értéknél jóval alacsonyabban határozzák meg a feletk. A ténylegesen fizett az ellenérték a többi ajándék és így is kell illetékezni.
Tisztelt Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni a megfelelő szerződésforma kiválasztásához.
A nagymamámnak van egy igen nagy balatoni nyaralója.
Szeretné ezt a nyaralót nekem adni és azt kérné, hogy ha szükség lesz rá, akkor én fogadjak mellé orvost. (ami jelzem, mindenképp így történne, ha nem adna semmit, akkor is) Ezt így egyértelműen tartásnak gondolnám.
Viszont mamának 2 fia és 7 unokája van, ezért kérte, hogy olyan szerződést írjunk, amit később nem lehet megtámadni.
Olvasva a tartási szerződés jellemzőit találtam pár pontot, amin később akár fogást is lehetne találni, főleg, hogy unokatestvérem igen szeretné a nyaralót magának és mostanában igen sokat pereskedik egyéb ügyekben.
Mama saját házában lakik, egyelőre tökéletesen el tudja látni magát. Illetve a nyaraló is igen nagy értéket képvisel, aránytalanul nagyobbat, mint amekkora "kötelezettséget" az eltartás fog jelenteni számomra.
Szerintem mama elhiszi, hogy egy "sima" ajándékozási szerződés mellett is gondját fogom viselni.
Úgyhogy az lenne a kérdésem, hogy a majdani örökösök melyik szerződésformát tudnák a legkevésbé megtámadni?
Remélem nem bonyolítottam túl a leírást és nagyon köszönöm előre is a válaszokat.
Egy ajándékozáson mit lehet támadni?