Joggal való visszaélés

Kedves Fórumosok!
Még mindíg gondom van, így újból Hozzátok fordulok.
Szóval egy 2 lakásos ház egyik lakását venném meg, ami (a tulajdoni lap szerint) az ingatlan 2/4 részét jelenti. A másik 1/4-1/4 tulajdonos egy testvérpár, akik az elővásárlási jogról lemondásra elküldött felhívást nem vették át. (Csak egyikük lakik a házban, a másik vidéken.)
A lakáshitelhez a bank által kért használati megállapodást sem hajlandóak aláírni, mondván, hogy ők azt szeretnék, hogy legyen társasház, és persze - mivel az ő lakásuk 70, míg a másik csak 56 nm - ezért nagyobb telekrészre tartanak igényt.

Szóval kérdéseim:

1. Az ő magatartásuk kimeríti-e a joggal való visszaélés fogalmát? (Én inkább zsarolásnak nevezném.)
2. Hogy tudjuk bizonyítani, hogy tudnak a vételi szándékomról, ha még a tértivevényes levelet sem veszik át?
3. Fel tudnék venni szabadfelhasználású jelzálog alapú hitelt, amelyhez nincs szükség a használati megállapodásra, de akkor 580ezer forinttal többet kellene visszafizetnem, tehát ez a károm őmiattuk keletkezne.

Ezzel mi a helyzet?
4. Ha belemennénk a társasház alapításba, milyen egyéb hátrányom lesz a jelenlegi 2/4-2/4 tulajdoni aránnyal szemben?
A válaszokat előre is nagyon köszönöm!

„1. Az ő magatartásuk kimeríti-e a joggal való visszaélés fogalmát?”

Melyikre gondolsz? Nem kötelesek átvenni az értesítést (ezzel persze jogot veszítenek, mert nem tudnak élni az elővásárlási jogukkal), valamint nem kötelesek a használatra vonatkozóan megállapodást kötni, és kiváltképp nem kötelesek egy konkrét használati megállapodásban szereplő feltételeket írásban bevállalni. Ennek hiányában az osztatlan közös tulajdonra vonatkozó Ptk. szabályok szerint használhatják a tulajdonosok az ingatlant (ez speciel nekik is rossz, de hát nyilván náluk a cél szentesíti az eszközt).

„2. Hogy tudjuk bizonyítani, hogy tudnak a vételi szándékomról, ha még a tértivevényes levelet sem veszik át?”

A "nem kereste" felirattal a postáról visszaérkezett tértivevény megfelelő bizonyítéka annak, hogy az értesítés megtörtént.

„3. Fel tudnék venni szabadfelhasználású jelzálog alapú hitelt, amelyhez nincs szükség a használati megállapodásra, de akkor 580ezer forinttal többet kellene visszafizetnem, tehát ez a károm őmiattuk keletkezne.”

Tévedsz, ez a károd nem miattuk keletkezne. Nincs törvényi kötelezettségük, hogy a használatról megállapodást kössenek, kíváltképpen nem írásban. Ez a károd azért keletkezne, mert arra a valamire, amit meg szeretnél venni, jelenlegi formájában ilyen feltételekkel adnak a bankok hitelt (figyelemmel az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos kockázatokra). A legjobban egyébként a társasházi lakással járnál...

„4. Ha belemennénk a társasház alapításba, milyen egyéb hátrányom lesz a jelenlegi 2/4-2/4 tulajdoni aránnyal szemben?”

Az legyen világos, hogy ha nincs műszaki akadálya a társasház alapításának, akkor nincs jogi lehetőséged megakadályozni, ha bármelyik tulajdonostárs ezt szeretné!

A szerény véleményem az, hogy

• vagy egyezzenek meg a mostani tulajdonosok, és alapítsanak társasházat, aztán majd megveszed a lakást - ez a nagyon tiszta megoldás,
• vagy annyit fizessél, amennyit az 56 nm-es lakás ér, a neki megfelelő (56/126) közös tulajdoni hányaddal, figyelembevéve, hogy a társasház alapítás pénzbe fog kerülni.

Az előfordulhat, hogy a társasház alapítás kapcsán - tekintettel a tulajdoni hányadok változására (amelynek a lakások területéhez kell igazodnia) - a nagyobbik lakás tulajdonjogát megszerző félnek térítést kell majd fizetnie a kisebbik lakás tulajdonjogát megszerző fél számára.

Kedves Lala,

köszönöm a választ! Asszem keresek másik ingatlant. :-(