@tomi85
ha az anya anyagilag felelős lenne a gyermek tartozásáért, ellene is végrehajtás indult volna, és ennek a nyomát megtalálnád a hirdetményben.
Akkor pedig még azt is írná a végrehajtó, hogy az anya haszonélvezeti joga törlésre kerül.
Megtettem elolvastam 2:8-tól 2:18-ig, meg kicsit tovább is, és "kvázi" ellenkező konklúzióra jutottam:
2:14. § [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata]
A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.
Úgyhogy elkezdtem rákeresni a törvényes képviselőre, és jó pár nem részletezett ugráson át eljutottam a "XVII. Fejezet A szülői felügyelet tartalma" fejezetig (kicsit nagy lett az az epszilon :) ), itt a következőket olvastam:
4:155. § [A gyermek vagyonának kezelői]
(1) A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely e törvény szerint nincs kivéve a kezelésük alól.
4:161. § [A gyermek törvényes képviselete]
(1) A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék.
4:158. § [A szülő felelőssége a vagyonkezelésért]
(2) A szülők gyermekük vagyonának kezelése során a rendes vagyonkezelés szabályai szerint, ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben. Ha e kötelezettségüket szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegik, az ezzel okozott kárt a szerződésen kívül okozott károk megtérítéséért való felelősség szabályai szerint kötelesek megtéríteni.
Tehát bizonyos negatív esetekben akár a saját vagyonával is felel. Persze ez számomra a kevésbé érdekes rész.
Ami számomra érdekesebb, hogy ez a 3 paragrafus egyértelműen kimondja, hogy a szülő kötelessége a gyermek vagyonának kezelése, és azzal, hogy ő nem fizeti be a gyermek lakása után a közös költséget, véleményem szerint e felelősségének nem tesz eleget. Ebből szerintem már következik az általad említett paragrafus szerint, hogy ő "a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős". Vagy rosszul értelmezem?
(Zárójelben: egyébként abban tökéletesen egyetértek veled, hogy nem feltétlenül a saját vagyonából köteles ő a lánya ingatlana után közös költséget fizetni (bár miután haszonélvezője, azt sem tartanám ördögtől valónak, én, ha az én gyerekemről lett volna szó, simán befizettem volna), nyilván lehet a gyermek vagyonából, ami még hozzá is tartozna a fenti vagyonkezelési kötelezettségéhez)
@tomi85
„mert a végrehajtás a kiskorú lánya ellen indult, és mint a gyermek gyámjának, neki lett volna a felelőssége a közös költség fizetése.”
olvasgasd a Ptk 2:14. szakasz epszilon sugarú környezetét, és a tulajdoni lappal (gyermek életkora) összevetve szerintem megállapítható, hogy az anya semmilyen szempontból nem felelős anyagilag.
"Ha ott nincs az anya ellen végrehajtás, akkor vajon mégis mireföl lenne törölve az ő haszonélvezeti joga az árverési vétellel" - Gondolatmenetem szerint többek között azért, mert a végrehajtás a kiskorú lánya ellen indult, és mint a gyermek gyámjának, neki lett volna a felelőssége a közös költség fizetése. Az általad idézett paragrafus szerint "Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog – függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve –, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős". Vagy rosszul értelmezem/gondolom?
"Ott kell legyen az utalás a II. rész megfelelő tulajdonjogi részére." - Én elhiszem, hogy ott kellene legyen, de nincs ott. A másiknál ott van. A későbbi bejegyzésekben is mind ott van az utalás, de ennél hiányzik.
„Nem akartam elméleteket gyártani, azért kérdeztem inkább, abszolút nem értek a joghoz.”
Hát én sem vagyok jogász.
De laikusoknak (értsd: a vht legalább árverezőket és árverési vevőket érintő passzusait nem ismerőknek) erősen ellenjavallt az árverezés, mert jó eséllyel lesznek számukra kellemetlen meglepetések.
Az árverési hirdetményt is nézd. Ha ott nincs az anya ellen végrehajtás, akkor vajon mégis mireföl lenne törölve az ő haszonélvezeti joga az árverési vétellel? Ami lehet, hogy özvegyi jog. Mindenesetre ha ennyire fújod a tulajdoni lapot, ki fog derülni a jogcím, az időrendiség, meg hogy egyáltalán van-e köze az örökléshez.
„Van egy, amiről nem derül ki, hogy melyik tulajdonrészre vonatkozik, az gondolom az egészre.”
Bacaság, olyan nincs, hogy nem derül ki. Ott kell legyen az utalás a II. rész megfelelő tulajdonjogi részére.
"vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették." - A tulajdoni lap alapján ez nekem nem szerződésnek tűnik, hanem öröklésnek, legalábbis ugyanaz a határozatszám, amivel a kiskorú megörökölte a tulajdonrészt és ott öröklés volt a jogcím.
"Nem mellesleg azt sem tudjuk, van-e itt egyáltalán jelzálogjog. Valószínűleg nincs." - Van jelzálogjog bejegyezve, több is. Van egy, amiről nem derül ki, hogy melyik tulajdonrészre vonatkozik, az gondolom az egészre. Volt egy másik, ami az apa tulajdonrészére volt bejegyezve, illetve azt tavaly törölték és ugyanakkora összeggel bejegyeztek egyet az örökös tulajdonrészére.
"Rengeteg elmélet" - Nem akartam elméleteket gyártani, azért kérdeztem inkább, abszolút nem értek a joghoz.
"annál kevesebb tény." - valóban próbáltam rövidre fogni, így is hosszabb lett, mint szerettem volna. De ha valami fontos kimaradt, kérdezz bátran! Pl, igen 50%-ot árvereznek.
"Elméletgyártás helyett inkább" - eszemben sem volt elméletet gyártani, csak próbáltam logikusan gondolkodni, és kíváncsi voltam, hogy ami számomra logikus lenne, az törvényileg is úgy van-e (nem mindig), illetve úgy gondoltam, hogy világosabb lesz tőle a kérdésem.
"a törvényt bújd" - könnyen mondja az ember, ha tudja, hogy mit vagy legalább, hogy hol keressen, mint írtam, laikus vagyok, nem jogász nekem fogalmam sem volt róla, hogy egyáltalán melyik törvénnyel kezdjem.
Egyébként meg köszönöm szépen az idézett paragrafust, ez alapján már el tudok indulni.
Nem mellesleg azt sem tudjuk, van-e itt egyáltalán jelzálogjog. Valószínűleg nincs.
vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.
Rengeteg elmélet, annál kevesebb tény.
Mondd csak, mekkora tulajdonrészt árvereznek? Mert ha nem 1/2-et, akkor valami ebből a tényállásból igencsak kimaradt.
„ebből az elsőnek semmi köze a végrehajtáshoz”
Csupán annyi, hogy miatta lesz lakottan, haszonélvezeti joggal terhelten árverezve...
„Laikusként azt gondolnám, hogy nem, hiszen egyrészt a végrehajtást már az ő haszonélvezet "szerzése" előtt elindították”
Elméletgyártás helyett inkább a törvényt bújd:
Vht. 137.§ (2) "Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog – függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve –, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették."
Kedves Fórumozók,
Szintén egy végrehajtás/haszonélvezettel kapcsolatos kérdésem lenne: böngészve az árverési hírdetményeket, találtam egy érdekeset, ahol két haszonélvezet is be van jegyezve, ebből az elsőnek semmi köze a végrehajtáshoz, a másodikkal kapcsolatban lenne kérdésem:
A tulajdoni lap alapján a tartozást egy 50%-kal rendelkező apa kezdte el felhalmozni, és el is rendelték a végrehajtást, majd az apa meghalt, és az ő 50%-a a kiskorú gyermekére szállt, anyukára pedig bejegyezték a 2. haszonélvezeti jogot. A kiskorú gyermek (illetve gondolom a nevében az anya) nem fizette a közös költségeket ezért további végrehajtási- és jelzálogjogok lettek bejegyezve a tulajdoni lapra.
A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor megmarad-e az árverés után az anya haszonélvezeti joga? Laikusként azt gondolnám, hogy nem, hiszen egyrészt a végrehajtást már az ő haszonélvezet "szerzése" előtt elindították, másrészt ő is erősen sárosnak tűnik a tartozások további felhalmozásában, hiszen habár a kiskorú gyermeke ellen folyik a végrehajtás, azt gondolom, gyámként neki kellett volna intézkedni a közös költségek rendezéséről. (Gondolom, miután ők nem az ingatlanban élnek, nem érdekelte őt)
A hírdetményből sajnos csak az derül ki, hogy "haszonélvezeti joggal terhelten, lakottan kerül árverésre" de ettől nem lettem okosabb, hiszen ez vonatkozhat a másik "ártatlan" haszonélvezőre ( aki egyébként a másik 50% tulajdonossal együtt ténylegesen bent lakik az ingatlanban), és befektetés szempontjából nem mindegy, hogy egy vagy két generációnyi haszonélvezet lejártát kell kivárni.
Előre is köszönöm a válaszokat!
„már nincs kihatással a lakásra, ha beköltözhetően van árverezve.”
Egyébként sincs kihatása: 138. § (6) A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.
marika,
„Egy hónap múlva zárul az ingatlanunk árverése”
Inkább nézd meg, mi van az árverési hrdetményben. Ha beköltözhetően hirdetik, akkor nem tudsz mit csinálni, ki fognak lakoltatni, előbb vagy utóbb.
Ha lakottan hirdetik, akkor meg nem. De ennek oka kellene hogy legyen, nem jellemző, de azért ellenőrizd.
Végrehajtási eljárásban haszonélvezet alapítása értelmetlen, az már nincs kihatással a lakásra, ha beköltözhetően van árverezve.
Inkább legyél együttműködő.
Megjegyzem, 4,7 millióért sem ma, sem akkor nem lehetett lakást vásárolni, úgyhogy akármi is lesz a per kimenetele, azért biztosan nem fognak megdicsérni, hogy az elmúlt 4+ évben egy kanyit sem fizettél annak, akivel vetettél magadnak egy lakást.
Szeretném a segítséget kérni!
Adott egy svájci frankos hitelünk ella bankos 4,7millió,kb.vissza fizettük,bíróságon van az ügy 4éve,ami a faktoring céget nem érdekli,és a behajtókat sem.-(Egy hónap múlva zárul az ingatlanunk árverése,mert 16milliót nem tudok fizetni,részletet nem fogadják el.-(Mit tudok tenni??
Arra gondoltam a kisfiamat 8éves bejegyeztetni haszonélvezőnek,akkor talán nem tudnak kirakni minket,ha ez lehetséges?Vagy mit tudok tenni?.-((Köszönöm a segítséget
tenkes kapitánya,
Ha tehermentesen árverezték, akkor nem kell a nyilatkozata vagy a beleegyezése a haszonélvezőnek : a végrehajtó amikor intézkedik a tulajdonbejegyzésről, azzal együtt intézkedik a terhek törléséről is. Ha a Vht. szerint az a haszonélvezet törölhető volt, akkor törölni is fogják.
Gondolom, nem te vagy a végrehajtó. Azt pedig hadd feltételezzük róla, hogy érti a dolgát.
Szóval mi a kérdés?
Kedves Fórumozók!
Abban az esetben ha egy ingatlanvégrehajtásnál az ingatlan tehermentesen, beköltözhetően lett hirdetve, de van haszonélvezője, szükséges egy lemondó nyilatkozatotot kérnie a végrehajtást lebonyolítónak, vagy sem? Ha esetleg ezt nem tették meg mit kell tenni?
Valószínűleg az a tényállás, hogy az adós(ok) a kérdező és/vagy a tesója. Az ingatlanon az elhunyt haszonélvezete még rajta van. Ha ez van, akkor:
Ha a végrehajtó nem szerez tudomást a haszonélvező haláláról, akkor az ingatlant haszonélvezeti joggal terheltten, lakottan fogja árverezni. Az sem kizárt, hogy már ki van tűzve az árverés.
Ha azt akarják, hogy beköltözhető becsértékkel kerüljön árverésre az ingatlan, akkor ezt a tényt be kell jelenteni a végrehajtónak, aki az árverést már ennek figyelembe vételével tűzi ki. Ha pedig már ki van tűzve az árverés, a hirdetmént vissza kell vonni, és az új feltétellel újra ki kell tűzni.
Megjegyzem, szerintem sem volna hátrány, ha a kérdező nem jogászkodni akarna, hanem csak egyszerű magyarsággal kérdezni.
Csilla,
Tulajdonos vagy? Megörököltétek? Akkor a halotti anyakönyvi kivonattal, te is elintézheted a haszonélvezet töröltetését a földhivatalnál.
Nézd meg az árverési hirdetményt, hogyan árverezik. Beköltözhetően, vagy lakottan? Ha édesanyád még élt amikor elindult a végrehajtás, lehet, hogy lakottan, de keresd meg a végrehajtót, jelentsd be neki, hogy a haszonélvező elhunyt, és kérdezd meg szépen mi a teendő ilyenkor.
Na mégegyszer! Egy kicsit érthetőbben, tagoltabban. Lehet tőmondatokban is.
Üdvözlök Mindenkit!
Új vagyok itt de egy nagyon fontos kérdést szeretnék feltenni. Árverésnél mennyit számít a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan ára? Mivel édesanyám meghalt és a tesóm, nem veteti le még mindég a földhivatali bejegyzésről. Februárban árverezés, és elővásárlási joga van. Esetleg alacsonyabb lehet az ingatlan ára így? A tesóm ez ügyben titoktartó, vagyis nem is kommunikál velem, telefont is kinyomja. Köszönöm.
Itt legfeljebb csak fedezetelvonó szándékról lehet beszélni, de maga a fedezetelvonás - okafogyottság miatt - nem valósul meg. Nagyjából úgy, mint a halott elleni gyilkossági szándék.
Nem érted, hogy nem volt fedezetelvonó az ajándékozás, vagy csak nem akarod elfogadni?
Egyébként pont azért nem volt fedezetelvonó, mert már le volt foglalva az ingatlan a végrehajtásban.
Inkább ne jogászkodj; nem neked való az.
Drbjozsef, köszönöm válaszaid!
Előkerestem az összes papírt, szerződést, közjegyzői papirokat.
2014-ben mar kiküldték, hogy a bank kiadta végrehajtásra miutan 2013-ban felmondtak a szerződest.
Tehat a tulaj egyértelműen tudta, majd 2 évre ra 2016 -ban ajandekozta a házát az anyjának ingyen (ekkor ugyanis egy másik per is volt már folyamatban követeléssel aminek a kimenetele elég egyértelmű és előrelátható volt).
Az Anyuka tudott ezekről, tehat megha öreg is és beteg is volt, azért vmennyire tisztában kellett legyen a helyzettel, de neki tulajdonképpen akkor már mindegy volt, tudták, hogy nincs sok hátra.
Nem tudom érdemes e belevágni es megtámadni hogy ez fedezetelvonó szerződes volt, még abban se vagyok biztos hogy a bank tudott az ügyletről de ezt jovo heten megtudom mert mar van időpontom.