Kovács_Béla_Sándor
2011.10.06. 21:32
Amíg nincs a használat megosztásáról megállapodás vagy bírósági határozat, addig valamennyi tulajdonos az ingatlan egészét jogosult használni.
Osztatlan közös tulajdon
Terezina
#
2011.10.06. 21:25
Kedves szakértők!
A következő szituáció ügyében szeretném a segítségüket kérni:
Adott egy 800m2-es ingatlan rajta egy 46 négyzetméteres különálló lakás, valamint egy 2 szintes ház, melynek alsó és felső szintje szét van választva és mindkettő egyaránt 72m2.
Az ingatlan jelenleg osztatlan közös tulajdon és 4 tulajdonosa van, különböző tulajdonosi hányaddal. Az 1. tulajdonos a 2/8 részével a 46m2-es lakásban, a 2. tulajdonos a 4/8 részével a ház alsó szintjén lakik, a 3. és 4. tulaj máshol lakik, de 1/8-1/8-ad arányban részesülnek az ingatlanból.
A felek nem tudnak megállapodni az ingatlan használatáról. Az 1. tulajdonos kizárólagos használati joggal akar élni az általa jelenleg lakott lakásra, továbbá a felső szintet is használatba akarja venni a 3. és 4. tulaj állítólagos beleegyezésével.
A kérdés az, hogyha az 1. tulajdonos megkapja a kizárólagos használati jogot az általa lakott ingatlanra, akkor továbbra is igényt tarthat-e a teljes felső szint használatba vételére, ha a 2. tulajdonos nem egyezik bele?
Milyen jogai vannak 4/8-al rendelkező tulajdonosnak, ha a teljes házat (144m2-t) szeretné használni, de csak az egyik 1/8 résszel rendelkező tulajdonossal tud a használati jogról megegyezni, a másik 1/8 hányaddal rendelkező tulaj nem hajlandó sem pénzről sem jogokról tárgyalni, valamint a 2/8 résszel rendelkező tulajdonos erőszakosan a felső szintet is használatba akarja venni?
Mufurc_nagyon
#
2011.09.26. 17:02
Kedves Osi23!
Amennyiben a lakópark önálló családi házakból áll, akkor nincs más hátra, mint a bíróság.
Azért nem árt elmenni a földhivatalba és megnézni a tulajdoni lapokat.
Lehet, hogy új infóra lel;-)
http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}
Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ
Osi23
#
2011.09.26. 16:02
Köszönöm a választ.Nincsen közös képviselő.Mindenki a maga "ura".Senki senkivel nem közösködik és nem is akar a másiktól kérdezni semmit.Csak magukkal foglalkoznak.Valaki nagyobb részt választott le mint a másik,plusz az utat is elfoglalja,kint áll meg a kerítésétől 1 méterre és elmenni sem lehet.Ezért szeretnék tenni valamit az ügy érdekében.
Mufurc_nagyon
#
2011.09.26. 15:39
Kedves Osi23!
Mielőtt lépne... Kérje le a th alapító-határozatát és az SzMSz-t.
Feltételezem, hogy társasházként üzemelnek.
Amennyiben ott szabályozva van a dolog, akkor annak megfelelő helyzet kialakítását kérje a közös képviselőtől.
Ha úgy érzi a tulajdonos-társak esetleg hajlanak a kompromisszumra, akkor kérjen a rendkívüli közgyűlés összehívását a témában.
Amennyiben a közgyűlés határozata Önre nézve hátrányos, akkor kell a bírósághoz fordulni.
A társasházat érdemes "perbehívni" (21000 Ft illeték + keresetlevél, ha ügyvédet fogad + annak a munkadíja) Az illetéket meg kell előlegezni és az elmarasztalt fél fizet.
http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}
Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ
Osi23
#
2011.09.26. 14:47
És ennek a költsége mennyi lehet? kinek kell kifizetnie?
ObudaFan
#
2011.09.26. 13:42
Bírósághoz lehet fordulni a közös tulajdon használatának rendezése iránt.
Osi23
#
2011.09.26. 09:26
Szeretném a segítségüket kérni! 3 éve lakunk egy lakóparkban ahol a telkek osztatlan közös tulajdonok.Mindenki leválasztotta a másik beleegyezése nélkül amit a "magáénak" gondolt részt.Kb 40 lakás van abból 3 család nem élt ezzel a dologgal,mível anno akiktől vettük azt mondták csak 50cm-es kerítést lehet csinálni úgy, hogy azt a sövény eltakarja.Ennek ellenére mindenki 2 méteres kerítéseket csinált.A közvetlen szomszédunk leválasztotta a mag kertjét a mi megkérdezésünk nélkül.Tudtommal csak a mi megkérdezésünkkel és beleegyezésünkkel szabadott volna neki.Ez igaz? A másik,hogy nem akar parkolóhelyet biztosítani nekünk mert azt mondja nincs hozá jogunk.Mi megbeszéltük azzal a szomszéddal aki elött parkolunk és ő beleegyezet.Kérdésem az lenne,mit lehet ilyenkor tenni?Esetleg fel lehet jelenteni Őket?Vagy menjünk be az Önkormányzatba és ott érdeklődjünk?Válaszukat előre is köszönöm.
muzso
#
2011.09.23. 09:22
esetem a következő:
részarány tulajdon során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszűntetéséről lenne szó. A közös tulajdonnak öten vagyunk a tul.-ai. Két tulajdonos még 2002 ben kérte a közös tulajdon megszűntetését, majd 2010 októberében jelezték, hogy ők vállaják a kimérés költségét, csakhogy előbb sor kerüljön a kimérésre.(vállalták a megosztás költségének megelőlegezését) és 2010 ben decemberben ezt be is fizették. A nekem és másik két hozzátartozómnak azt javasolták, hogy ha nem akarjuk, hogy ők választhassanak a területből, akkor adjuk be mi is a kérelmet a közös tul. megszűntetésére, amit 2011 jan ban meg is tettünk, de ismerős javaslatára csak a síma eljárátst kérve, mert azt mondta, hogy mivel a másik tulajdonosok kérték már a gyorsított kimérést, így a mienket ugyanakkor ki fogják mérni. A 63/2005 évi korm rendelet szerint a kiméréseket együttesen kell elvégezni függetlenül a kérelem beadásának évétől és azokat együtt kell kezelni. Viszont a hozzánk tartozó földhivatal szerint a kimérést először kérő tulajok választhatnak. 2011.09.19.én kaptam egy levelet mint tulaj, hogy a még osztatlan közös tulajdonon a felmérési hibákat javították, tehát kicsivel kisebb az osztatlan közös tulajdon területe mint eddig írták de ez mindegy is (új térképet küldték stb). Egyszóval a kimérésre még nem került sor. Felmerült bennem, hogy a földhivatalunkban földméréssel foglalkozó ember mivel sokat látom "kedves" tulaj társammal, esetleg "jóban" vannak, ezért kiváncsiságból felhivtam két független földhivatalt, és mindkettőben azt mondták, hogy amiatt mert a másik tulajok előbb adták be a kérelmet, sőt hiába is fizettek érte, ha még nem történt meg a kimérés, akkor nem választhatnak semmiképp. (egyszség vagy ha ez nem megy, sorsolás kell, hogy döntsön) Fontos lenne mert közel sem ugyanolyan minőségő a szántő minegyik oldala.
szuperka
#
2011.09.23. 07:28
Az eddigi válaszokat köszönöm. Nem szeretne a tulajdonos, aki kéri a fennmaradást biróságra menni ez ügyben. 10 év után az Ök nem bontathat és nem birságolhat, csak ha közveszély stb. áll fenn. ezt ők mondták. Itt egy dologra hivatkoznak, hogy a két tulajdonos általi osztatlan közös ingatlan a 3% beépitettséget meghaladja. A fennmaradási engedély kérelemhez a másik tulajdonos hozzájárult. Nem találtam sehol arra utaló törvényt, hogy üdülőövezetben hány % a beépithetőség, olvastam én 10-15 %-ot is hirdetésekben, meg hogy az Önkormányzat külön szabályozhatja ezt, de ez esetben felülirja, hogy 10 év után ki kell adni a fennmaradási engeélyt. /Kérelemre nem tagadható meg... Alkotmánybirósági döntés is volt hason ló/ Kérlek Benneteket, ha valamit még tudnátok, amivel érvelhetnénk "édes kiskaput" irjátok meg. Üdvözlettel
dorka11
#
2011.09.22. 17:17
Szuperka!
Ugy tudom, hogy 10 éve igazoltan fennálló épületet az ÖK nem bontat le, de ez nem jelenti azt, hogy fennmaradási engedélyt is kap automatikusan. A fennmaradási engedélyhez hozzá kell járulniuk a tul.társaknak, továbbá meg kell hogy feleljen az épitési/beépitettségi szabályoknak. A fennmaradási engedéllyhez birság is párosul.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.09.22. 17:05
„a bíróság felajánlja majd nekik, hogy magukhoz válthatják a szükséges részt ellentételezés fejében azoktól akik el szeretnék adni a részüket, ”
Nem hiszem el :O)
szuperka
#
2011.09.22. 15:44
Azt elfelejtettem az előzőhöz, hogy 3 % beépithetőséget mond az önkormányzat, belterületi üdülőövzetben ugy tudom 15 % a beépithetőség igaz ez ?
szuperka
#
2011.09.22. 15:37
Segitségeteket szeretném kérni: üdülőövezetben - ahol mindenki bejelentett lakó - osztatlan közös tulajdon felén található egy 15 éve épült ház. A másik felén másik utcára nyilóan fennmaradási engedéllyel kb. 30 éve rendelkező oszladozó faház, amit nem gondoznak, még a telket sem. Fennmaradási engedélyt kért az új tulajdonos, amihez minden csodálatosan az épitész részéről elkészült. Az önkormányzat azonban megtagadja tulzott beépitettség miatt a már 15 éve álló ház fennmaradási engedélyének kiadását. Sajnos most a hitelkiváltáshoz nagyon szükséges lenne, hogy az a ház a térképmásolaton szerepeljen.Egyelőre még nem nyilvánitották lakóövezetté, azonban ott mindenki ott lakik, családi házas övezet, belterület. A törvény szerint 10 éven tul kérelemre a fennmaradási engedély nem tagadható meg. Esetleg ezt felülirhatja egy helyi szabályozási terv? Vagy e témában új törvény született? Mit javasoltok van megoldás ? Köszönöm válaszotokat.
ObudaFan
#
2011.09.22. 14:48
Még az sem lehetetlen, hogy per nélkül is meg lehet egyezni ebben a helyzetben. Ha csak az érték a vitás, bármelyik közjegyző kirendelhet erre szakértőt.
szelati
#
2011.09.22. 12:41
„„Mi van akkor, ha több tulajdonos kéri a megosztást egyszerre a bíróságtól és nekik nagyobb a tulajdoni hányaduk, ez is számít ilyenkor?”
Ezt nem értem. Ha mindenki a természetbeni megosztást kéri, és az - bár az arányoktól eltérve, de - lehetséges, akkor mi a probléma?”
Mindegyik tulajdonos benne lenne a megosztásban csak sajnos nem mindenkinek lenne meg a megfelelő méretű telekrésze a megosztás esetén, ezért nem tudjuk kezdeményezni az önk.-nál.
Valamint egyesek irreális árat kérnek a tulajdoni hányadukért és csak egyben akarják eladni az egész tulajdoni hányadukat.
De most már kezdem érteni a dolgokat, a megosztást bárki kérheti akár megvan neki a szükséges nagyságú területe, akár nem, a lényeg, hogy a bíróság felajánlja majd nekik, hogy magukhoz válthatják a szükséges részt ellentételezés fejében azoktól akik el szeretnék adni a részüket, jól értem? Aki él vele az fizet a másik tulajdonrészéért vagy annak egy részéért, aki pedig nem azét meg megvehetem?
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.09.22. 12:24
„Érdemes tértivevényes levélben ajánlatot tenni nekik a szükséges terület megvásárlására az ár megjelölésével, kérve, hogy írjanak egy szerintük elfogadható árat és elutasítás esetén indokolják is meg?”
Fölösleges cifrázás. Ott is a természetbeni megosztásra és kompenzációra kell ajánlatot tenni. (Látom, tapad a gondolkodásod.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.09.22. 12:22
„Mi van akkor, ha több tulajdonos kéri a megosztást egyszerre a bíróságtól és nekik nagyobb a tulajdoni hányaduk, ez is számít ilyenkor?”
Ezt nem értem. Ha mindenki a természetbeni megosztást kéri, és az - bár az arányoktól eltérve, de - lehetséges, akkor mi a probléma?
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.09.22. 12:21
Szerintem igen. (Azzal a csak dogmatikai pontosítással, hogy ekkor egyáltalán nem váltod magadhoz a tulajdonostárs tulajdoni hányadát - egy részét sem -, hanem a természetbeni megosztást kéred, de - mivel csak úgy lehetséges - a tulajdoni hányadoktól eltérő arányban. A tulajdonostársnak pedig megfizeted azt a különbözetet, amely a neki természetben jutó rész és a tulajdoni hányada értéke kötött van.)
szelati
#
2011.09.22. 12:05
KBS: A természetbeni megosztást kérhetem akkor is, ha nincsen meg a szükséges nagyságú területem az önálló helyrajzi számú telek kialakításához, azzal a megjegyzéssel, hogy ellenérték fejében szívesen magamhoz váltanám az egyik tulajdonostárs tulajdoni hányadából a szükséges részt? És ezt a bíróság el fogja fogadni?
Tehát ha a megosztást kérem a bíróságtól, akkor lesz lehetőségem a hiányzó rész magamhoz váltására?
ObudaFan: Milyen módot alkalmazhat a bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy a kérésem sértheti a tulajdonostársak érdekeit. Elrendelheti az egész ingatlan árverését, beleértve az enyémet is?
Mi van akkor, ha több tulajdonos kéri a megosztást egyszerre a bíróságtól és nekik nagyobb a tulajdoni hányaduk, ez is számít ilyenkor?
Érdemes tértivevényes levélben ajánlatot tenni nekik a szükséges terület megvásárlására az ár megjelölésével, kérve, hogy írjanak egy szerintük elfogadható árat és elutasítás esetén indokolják is meg?
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.09.22. 07:22
Na mégegyszer! De most már érthetően. (Nem a NAGYBETŰKTŐL lesz az...)
liszi55
#
2011.09.22. 06:03
Tisztelt Szakértő!
Azon kérdéssel fordulok önhöz-hogy a párom 5 éve vásárolt egy 26 nm-es lakást 76 tulajdoni hányadban egy társasházban/11-lakás és 2 üzlet van /!
Az adásvételi szerződésben viszont nem szerepel olyan megjegyzés hogy "GÉPKOCSI PARKOLÓ"-MELY AZ OSZTATLAN KÖZÖS TELKEN VAN!
Ezt most vettük észre mivel az alapitó okiratot módositani szeretné a társasház-kérdésem hogy milyen hátrányom származik abból hogy nincs külön feltüntetve az adásvételi szerződésen a "GÉPKOCSI PARKOLÓ"?
MINDEN LAKÁSNAK A TULAJDONOSA HASZNÁLTA EDDIG A GÉPKOCSI PARKOLÓKAT MINDEN JELZÉS ÉS FELIRÁS NÉLKÜL!-nem volt vele semmi gond-most viszont akinek az adásvételi szerződésében nem szerepel ez a megjegyzés ki akarják tiltani a parkolásból annak ellenére hogy osztalan közös tulajdonban van!?
Mi a javaslata-keressem fel a régi tulajdonost és módositsuk az adásvételi szerződést,vagy mit lehet tenni!
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.09.21. 19:49
Ez ezért nem úgy történne, hogy a bíróság lehetővé teszi a tulajdoni hányad egy részének magához váltását, és aztán megosztja természetben. Eleve az utóbbit kel kérni anyagi kompenzáció mellett.
ObudaFan
#
2011.09.21. 15:12
Elvi akadálya nincs, de a gyakorlatban sértheti a tulajdonostársak érdekeit, így mérlegeléssel juthat a bíróság arra, hogy nem ezt a módot alkalmazza.
szelati
#
2011.09.21. 14:39
Kedves szakértők!
Egy kis segítséget kérnék tőletek.
Adott egy osztatlan közös tulajdonban lévő telek. Több tulajdonosa van, a tulajdonosok szeretnék megszüntetni a tulajdonközösséget, 2 tulajdonos úgy szeretné megszüntetni, hogy a helyi szabályoknak megfelelő telkeket alakítanának ki (vásárolna a többiektől, hogy megfeleljen a helyi szabályoknak). A többi tulajdonos viszont eladná a tulajdonrészét, de kicsit magas áron és nem adnának el belőle egy bizonyos részt csak az egészet egyben.
Azt tudom, hogy lehetőségem van a bíróságnál kezdeményezni a tulajdonközösség megszüntetését és szakértő bevonásával a tulajdoni hányad értékének meghatározását.
A Ptk 148. § szerint: „148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.”
Csak egy kérdésem lenne ezzel kapcsolatosan, azt is megítélheti a bíróság, hogy pl: X tulajdonostárs tulajdoni hányadából csak egy bizonyos részt adjon az én tulajdonomba ellenérték fejében, vagy az egész tulajdoni hányadát ki kell fizetnem?
Pl: X tulajdonosnak 80/200 tulajdoni hányada van, ami 600 m2 nagyságú területnek felel meg az egész ingatlanhoz viszonyítva, de nekem csak 112,5 m2 nagyságú területre van szükségem és az anyagi keretem is csak ezt engedi meg - mert csak ennyi kellene a telekalakításhoz szükséges telekmérethez - ami 15/200 tulajdoni hányadnak felel meg.
Van-e esély egy számomra kedvező döntésre egy ilyen perben, hiszen a többiek, akiktől szeretnék vásárolni úgyis eladnák a tulajdoni hányadukat, max így két részletben kapják meg az ellenértékét.
A segítségeteket előre is köszönöm.
