Osztatlan közös tulajdon

(persze, "saját tulajdonú rész" itt ugye nem is létezik - pont ezért osztatlan közös a tulajdon, de sebaj.)

Jó tanács! Szólok a tulajdontársaknak, hogy osszuk szét a magánutat, csak még nem tudom hogy csináljuk, keresztbe vagy hosszába, akkor mindenki a saját részét használná. Még várunk egy kicsit amig lehet repülőautót venni és akkor már nincs ilyen gond.
Akkor már az én magánterületemen sem kell átjárnia. Igy már " havaj" lesz !

BUBU

„több család jogairól, biztonságáról és nyugalmáról van szó”

És ezt mindenki kizárólag a saját tulajdon részén gyakorolhatja. Pont!

BUBU

„Kicsit lapozgatni kellene a jogszabályokat!”

Azért neked sem ártott volna előtte egy kicsit olvasgatni. Attól, hogy tulajdonos társ vagy, még nem szabhatod meg a másik tulajdonostársnak, hogy miként használja, hasznosítsa a saját ingatlanát. Ő ugyanúgy fizetett érte, vagy örökséggel szerezte, ahogy jelen esetben is. És ez ugyanolyan teljes joggal bír, mint te. Pontosan ugyanannyi joga van kiadni bérbe, mint saját maga által használni. Ha ő bérbe akarja adni, akkor abba sincs semmilyen beleszólásod. Ugyanis az ő ingatlanát is pontosan ugyanúgy hívják, hogy magántulajdon. Próbáld ezt megemészteni, még ha nehéz is.

Kicsit lapozgatni kellene a jogszabályokat!
A sárga irigység nálad van, itt több család jogairól, biztonságáról és nyugalmáról van szó.
Mi a bajt meg szeretnénk előzni és nem évekig a bíróságra járni! Ha elveszítené a pert akkor is jól járni mert 1-2 havi bérleti díjbók kifizetné és nevetne a markában. Addigra több család életét tenné tönkre .
Itt tulajdoni hányad van és nem szolgalmi jog, az két különböző dolog ! Nem keverjük össze a szezont a fazonnal! Ajánlani tudom ezt az oldalt is olvasásra, tanulásra !
https://whmcloud.hu/…zos-tulajdon

BUBU

„A szerződésben az áll hogy a TULAJDONOSNAK van joga az átjárásra.”
A bérlő a tulajdonos mindenkori képviselője az adott ingatlanban.
Ugye nem akarod korlátozni a tulajdonost vagy a képviselőjét a jogai gyakorlásában?

„Kulcsot kap az én kapumhoz az engedélyem nélkül, és bármikor jöhet mehet rajtam keresztül?!”
Érdekes, ha ugyanezt az örökös tulajdonos csinálná, az nem zavarna? Pedig pont ugyanaz! Te így vetted ezt az ingatlant, ez vele jár.
És egyébként is egyértelműen leírtad már az elején: „A szomszéd csak rajtunk keresztül tudja megközelíteni a tulajdonrészét.”
Ergo a tulajdoni lapon vagy használati megosztási szerződésben ez rögzítve is van, hogy az átjáráshoz egyfajta ún. szolgalmi joga van.

„Megjegyzem a "szegény örökös" oly szegény hogy több (nem 1-2) ingatlannal rendelkezik amit bérbe ad”
Na ez az, amihez neked nem sok közöd van, max. az a bizonyos sárga irigység beszél belőled.

„Mivel ez a tulajdonos haszonra adja ki az ingatlanját, ezért kell kikérnie a többi 6 tulajdonos beleegyezését az átjárásban.”
Ebben tévedsz! Nincs szükség az engedélyetekre. Nagy valószínűséggel ez is szerepel valahol leírva. Az, hogy ez az örökös nem veszi ki a részét a magánút karbantartásából, azt megint nektek kell tudtára adni, hogy ez így nincs rendben, de a bérlőinek joga van közlekedni rajta, ő erről nem tehet, mivel eleve nem is az ő feladata.

„Szép- szép a tegeződés, de látatlanban és ilyen oldalon kissé furcsának találom.....Én sem vagyok egy mai darab a mi korosztályunk nincs hozzászokva ehhez a stílushoz.”
Mi több, én sem vagyok mai darab. Itt a fórumon ez általános, hozzá kell szokni, még ha nehezen is megy.
A bunkóságot én sem viselem el és más sem, de szerintem az általános tegeződés nem tiszteletlenség.

A szerződésben az áll hogy a TULAJDONOSNAK van joga az átjárásra. Természetes, hogy mivel a lánya örökölte, ettől fogva Ő a tulajdonos.
Az albérlő nem tulajdonos és nem haszonélvező bérlő ! A albérlő fizet a lakhatásért, a tulajdonos ebből hasznot húz.
Az én kapumat , telkemet használják. Kulcsot kap az én kapumhoz az engedélyem nélkül, és bármikor jöhet mehet rajtam keresztül?! Hol a tulajdonos az az én biztonságom, jogom?
Nem keverjük össze a vendégek, orvosok szerelők stb. bejutását. Ott a tulajdonos hívja, kimegy értük bekíséri őket majd kiengedi őket. Ők nem kapnak kulcsot hogy bármikor közlekedhessenek.
Nem gondolom, hogy" átjáróházat" csinálhat az udvaromból a szomszéd, pláne ha munkásoknak adja ki.
Megjegyzem a "szegény örökös" oly szegény hogy több (nem 1-2) ingatlannal rendelkezik amit bérbe ad.
A magánúttal kapcsolatban, a magánutat az ingatlan tulajdonosok használhatják., joguk és kötelességük is van. Az örökös már tulajdonos., de az albérlő nem tulajdonos.
Mivel ez a tulajdonos haszonra adja ki az ingatlanját, ezért kell kikérnie a többi 6 tulajdonos beleegyezését az átjárásban.
Nem vagyunk hatóság, de a tulajdon jogunkat védjük. Ő hasznot húz a mi (6 tulajdonos) kárára. Ez egy csendes nyugodt környék.
Ez egy speciális helyzet , ezért szerettem volna ha egy átgondolt, jogilag átnézett, megfontolt választ kaptam volna. Erre egy átgondolatlan, lekezelő választ kaptam. Szép- szép a tegeződés, de látatlanban és ilyen oldalon kissé furcsának találom , mivel tudtommal bárki írhat- kérdezhet ezen az oldalon. Én sem vagyok egy mai darab a mi korosztályunk nincs hozzászokva ehhez a stílushoz.

dorka11

„Miből gondoljátok, hogy én vagyok itt a "kerékkötő"?”
Vajon miből feltételezted, hogy mi ilyet állítunk rólad?
Egyébként meg nem, de én tuti nem fogok magyarázkodni. :-)

dorka11

Miből gondolod, hogy drbjozsef jogász? Ő sem az, mint ahogy én sem.
Én csak simán érintett vagyok ebben a kérdésben tapasztalat alapján.
Viszont olyat sehol nem olvastam, hogy a bíróság kényszerítheti ki a használati megosztás létrejöttét.
Eddig én úgy tudtam, hogy csak akkor jön létre, ha azt minden érintett fél egyértésben aláírja.

Jelenleg egyébként a második olyan ingatlanban élek, ami osztatlan közös tulajdon és lett használati megosztás.
Az elsőnél a másik tulajnak kellett, ezért jött létre, mert hitelre vette a részét, ezért készült.
A jelenleginél pedig biztonsági okokból kötöttük, de sem itt, sem az előzőnél szó nem volt kényszerről.
Szóval drbjozsef (aki attól, hogy a becenevében van egy dr, még nem jogász) véleményét se vedd azért túlságosan komolyan. :-)

Amit írtam, hogy másik lakóhely keresése, az arra vonatkozott, hogy ha nem sikerül használati megosztási szerződést kötni,
akkor jöhet a közös tulajdon megszüntetése per. Ebben természetesen megveheted a többi tulajdonos részét, akkor tiéd lesz az egész és valóban nem kell másik lakhelyet keresned. De ha bárki megvásárolja a tiédet vagy végső esetben árverésre kerül, akkor viszont menni kell onnan. Ezt próbáltam elmagyarázni, sajnálom, hogy nem volt egyértelmű.

Szomorú örökös, drbjózsef!

Miből gondoljátok, hogy én vagyok itt a "kerékkötő"? Nekem jó az adott válasz, sem az épitkezés, sem a hitelfelvétel nem zavar. Én csak egy pár kérdést tettem fel. Részletekről nem nyilatkoztam.

Szomorú örökösnek: nagyon gyorsan megváltozott a véleményed. Minek adsz jogi tanácsot, ha nem értesz a joghoz? "Igaz akkor jó eséllyel lehet keresni másik lakóhelyet magadnak" Na ez az, amiben viszont egyáltalán nem vagyok biztos........

„a bíróság a hiányzó jognyilatkozatot határozatával pótolja. Ha a felek nem tudnak megegyezni a megosztási szerződés megkötésében, akkor azt bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy hozza létre”

Az már más kérdés, hogy mennyiért, mivel a bíróság sem ingyen dolgozik. Mi több, nagy valószínűséggel egyben fogja kérni a költségét.

dorka11,

Az előző hozzászólóval ellentétben, természetesen igen : a bíróság a hiányzó jognyilatkozatot határozatával pótolja.
Ha a felek nem tudnak megegyezni a megosztási szerződés megkötésében, akkor azt bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy hozza létre. Főszabályként írásba foglaltatja a kialakult mostani állapotot. Hiszen ez a szerződés - ráutaló magatartással - most is létezik egyébként, csak írásba kell foglalni.
(Nem is értem, vajon mire van a bíróság, ha nem erre, hogy vita esetén döntsön???)

dorka11

„A biróság kötelezheti a többi tulajdonostársat egy ilyen szerződés megkötésére, aláirására?”
Használati megosztási szerződést csakis közös akarattal lehet kötni, ezt a bíróság nem rendeli el sohasem.
Viszont enélkül a tulajdonostárs hitelt sem fog tudni felvenni, max. szabad felhasználásút, amit nem jegyeznek be jelzáloggal az ingatlanra.
Ha viszont ez a jelenlegi állapot nem felel meg neked, akkor közös tulajdon megszüntetésére pert indíthatsz. Igaz akkor jó eséllyel lehet keresni másik lakóhelyet magadnak. Közös lónak......a háta...sohasem jó megoldás hosszú távon, főleg így nem.

drbjozsef!
Szeretnék választ kapni 03.08.-án feltett két kérdésemre.

BUBU,

Feltételezem, abban a szerződésben nem név szerint vannak megemlítve azon a személyek, akik átjárhatnak.
A "szomszédos" (helyesen : a közös ingatlan külön használatú részére) területre bejutása feltehetőleg az ingatlanrész mindenkori birtokosának, használójának van joga. A volt tulaj lánya a jogutódja a szerződésben apjának, neki természetesen joga van átjárni. És feltehetőleg annak is, akinek jogszerűen engedi át : haszonélvező bérlő.
Természetesen ezzel a jogukkal nem élhetnek vissza, nem lehet zaklató jellegű, zavaró, satöbbi.
De a normális átjárást természetesen biztosítanotok kell.

Ebből következően nyilván a magánutat is jogszerűen használja. Ha szükséges a fenntartásához, karbantartásához való hozzájárulásra felszólíthatjátok a nem részt vevő tulajdonost, ha költségetek van, akkor végső esetben fizetési meghagyással, perrel, végrehajtással is.
Természetesen a részvétel hiányában sem tilthatjátok el őt az út használatától. Nem vagytok ti hatóság.

BUBU

„A szerződésünkben benne áll, hogy a tulajdonosnak átjárási jogot kell biztosítanunk......az engedélyünk nélkül tűrnünk kell, hogy idegenek menjenek át a részünkön?......Ha a szomszédom kiadja albérletbe a ingatlan részét, a bérlő jogosan használja-e az utat, vagy minden tulajdonosnak a beleegyezése szükséges?”

Ezek szerint úgy gondolod, hogy mindenkinek - vendég, szolgáltató, orvos, stb. - engedélyt kéne kérnie tőletek, hogy bemehessen a kérdéses ingatlanba mindössze azért, mert ők nem a tulajdonosok? Ezt a kérdést ugye te se gondoltad komolyan? :-O

T. Cím!
Közös osztatlan tulajdonban lakunk 3 tulajdonosa van , családi ház. ( 2/3 a mi részük 1/3 a szomszédé.)Jogilag meg van osztva, kerítéssel elválasztva. A szomszéd csak rajtunk keresztül tudja megközelíteni a tulajdonrészét. A szerződésünkben benne áll, hogy a tulajdonosnak átjárási jogot kell biztosítanunk. A tulaj lánya megörökölte az 1/3 részt. és albérletbe akarja kiadni.
Kérdésem: az engedélyünk nélkül tűrnünk kell, hogy idegenek menjenek át a részünkön? Ha nem akkor hogy tudjuk megakadályozni?

Még egy probléma:
Ezt a ingatlant magánúton lehet megközelíteni ami kb 200 m. 7 tulajdonosa van. Részarányosan annak idején kimérettük megvettük. külön hrsz száma van Csak útnak és az ingatlanhoz tartozik, másra használni vagy külön eladni nem lehet. ( megjegyzem a 6 tulajdonos kiveszi a részét a karbantartáshoz, de ő nem.)
Kérdésem: Ha a szomszédom kiadja albérletbe a ingatlan részét, a bérlő jogosan használja-e az utat, vagy minden tulajdonosnak a beleegyezése szükséges.?
Előre is köszönöm a válaszukat.

Használati megosztási szerződés nincs. A biróság kötelezheti a többi tulajdonostársat egy ilyen szerződés megkötésére, aláirására? Vagy esetleg jognyilatkozat pótlásával ezt a biróság kierőszakolhatja?

dorka11,

Ha van ügyvéd által ellenjegyzett, térképmelléklettel és a szövegel teljesen egyértelműen meghatározott használati megosztási szerződés, akkor azt - ha neki megfelel - akkor elfogadja a bank, és annak megfelelően hitelez, értékelve az adós kizárólagos használatú területének értékét. És akkor csak az adós tulajdoni hányadára jegyzi be a terhet.

Ha nincs ilyen, akkor nem fog hitelt kapni (legalábbis jelzálog fedezettel). A beleegyezésetek is kevés lenne ilyenkor, hiszen a bank nem hiszi el bemondásra, hogy ki mit mióta használ. Ha minden tulajdonos adós vagy zálogkötelezett lesz, akkor kaphat persze hitelt...

T. hozzáértők!
Osztatlan közös tulajdonu ingatlanon az egyik tulajdonos a tulajdoni hányadához igazodó telekrészen épitkezni szeretne. Az ingatlant a tulajdonosok kialakult használat alapján birtokolják.
Kérdés: ha az épitkező tulajdonostárs hitelt szeretne felvenni, kell-e ahhoz a többi tulajdonos aláirása, hozzájárulása.
A válaszokat előre is köszönöm.

T. hozzáértők!
Osztatlan közös tulajdonu ingatlanon az egyik tulajdonos a tulajdoni hányadához igazodó telekrészen épitkezni szeretne. Az ingatlant a tulajdonosok kialakult használat alapján birtokolják.
Kérdés: ha az épitkező tulajdonostárs hitelt szeretne felvenni, kell-e ahhoz a többi tulajdonos aláirása, hozzájárulása.
A válaszokat előre is köszönöm.

Tisztelt cím!
Ügyvéd utáni felkeresésre nem kaptam szakértői választ, ...( igaz, itt mindenki ügyvéd helyett ír én meg utána, ) , mindjárt nem jött szakmai válasz.
Igyzán köszönöm.

osztap: köszönöm!

LIAN,

Amint hellsingnek is írtam, a joggyakorlat nem egységes. A helyedben egyébként az idézett törvény 19. § (1) a)-ra hivatkoznék, tullappal. Próbáld meg egy másik kormányablakban, vagy indítsd meg a pert, jelezd a keresetlevélben, hogy az alperes a tullap szerinti címéről elköltözött, és kérd, hogy a bíróság kérje ki a lakóhelyét a kormányhivataltól, mert az Neked nem adta ki. A legrosszabb esetben kapsz a bíróságtól egy hiánypótlási végzést, és Neked kell azzal kikérni.

hellsing,

Jó hír, hogy a földhivatal mindent megőriz. A rossz hír, hogy az eredeti okiratban nem sok minden lehet, ha mindkét tulajdonosnál hiányzik minden adat.
A tul. helyzet rendezetlensége röviden annyi, hogy a földhivatal próbálta azonosítani a tulajt, de nem sikerült, és a Magyar Állam lett a tulajdonos. Az eredeti tulaj, vagy örököse, pert indíthat a Magyar Állam ellen, hogy visszaszerezze a tulajdonát. A jogszabály a Ffoktv. 19-28/B. § https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Azért két utad van: Az egyik, hogy nyomozol, és kideríted, kik az örökösök, majd segítesz nekik, hogy visszaszerezzék ősi földjüket, majd megveszed tőlük jutányos áron. A faluban megtalálod a téeszt/papot/stb., elbeszélgetsz velük, hogy ismerik-e Gipsz Jakab bácsit, aki ott van a tullapon. Meg fogják mondani, hogy ő már a temetőben van, de a fia itt lakik a második utcában, stb. Vagy a levéltárban próbálod a téesz iratait megtalálni, és abból jutsz el az élő rokonokig. Előnye, hogy ha nem foglalkoznak már mezőgazdasággal, valószínűleg el fogják adni Neked a tulajdoni hányadukat.
A másik út, hogy megpróbálod a Magyar Államtól megvenni, vagy ha nem megy, pert indítasz ellene, kérve a közös tulajdon megszüntetését. Itt fel fogják becsülni, tehát piaci árat fogsz fizetni. Nem gyors, de gyorsabb, mint a fenti út.

„A kormányablak elmondása szerint nem adnák ki a címüket. ”
A joggyakorlat nem egységes. A jogos érdeket kell írásban igazolni, hogy kiadják a címadatokat egy hatósági bizonyítvány formájában. Közös tulajdon megszüntetése pl. lehet jogos érdek, és nekem többször elfogadtak tullapot, hogy ezt bizonyítsam. Azaz nem kellett pert indítanom. Ha végképp nem megy, indíthatsz pert ellenük, valami kis perértékkel, ügyvéd nélkül, pl. bizonyos költségeid megtérítése iránt, ahol kéred a bíróságot, hogy kérje ki az adataikat a földhivatalból és a népességnyilvántartóból. Nyilván ezzel munka van. De egyszerűbb lesz a téesszel vagy a pappal beszélned.