Osztatlan közös tulajdon

Rozália*,

„Még azt szeretném kérdezni, hogy ha egyik reggel arra ébredünk, hogy leaszfaltozta az utat vagy épített mellé 10 aranyozott kandelábert - nagyon sarkítottam és tételezzük fel, hogy az ügyködését (pl. aszfalt) a bíróság is jóváhagyná -, és én azt nem tudom kifizetni, akkor a tulajdonomban lévő útra tennék rá a végrehajtást (hiszen itt vagyok fizetőképtelen), vagy ez érintené a saját ingatlanomat, kocsimat, bankszámlámat?”

HA a bíróság elfogadná, AKKOR mindent érintene. Teljes vagyonoddal felelsz a tartozásaidért. DE a bíróság nem fogja elfogadni, mert a Ptk. 5:76. és 5:78 § szerint az aszfaltozás (i) nem az állag megóvásához és fenntartásához feltétlen szükséges kiadás, ellenben (ii) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, tehát egyhangúság kell hozzá.
Mit jelent ez: Csak akkor aszfaltozhat, ha a tulajdoni hányad szerinti többség megszavazza. De akkor még csak a saját költségére teheti. A többiektől csak akkor szedhet be rá pénzt, ha minden egyes tulajdonos megszavazta.

Perre persze mehet, de nem hinném, hogy fog, mert a fentieket ő is tudja. Peren kívül könnyű hangoskodni. Meg aztán neki nem a perből lesz pénze, hanem a lakások minél gyorsabb eladásából.

Köszönöm a válaszokat.
Nem túl biztató kilátások; eddig itt béke volt.
Egy kis présház és gyümölcskert volt, amit megvásárolt. 5 napos Kft-vel, 3 Milliós törzstőkével. Az előző Kft-je csődeljárás alatt van.
Ilyen van. Bizalom már nincs..
Nincs itt semmiféle területhasználati megosztás. Gondolom, ha elkészültek az autóbejárók - a közös útra merőlegesen lesznek ráépítve (ezzel befedve az út bal oldalának teljes rézsűs részét) - majd elénk tolja a megfelelő papírokat.
Még azt szeretném kérdezni, hogy ha egyik reggel arra ébredünk, hogy leaszfaltozta az utat vagy épített mellé 10 aranyozott kandelábert - nagyon sarkítottam és tételezzük fel, hogy az ügyködését (pl. aszfalt) a bíróság is jóváhagyná -, és én azt nem tudom kifizetni, akkor a tulajdonomban lévő útra tennék rá a végrehajtást (hiszen itt vagyok fizetőképtelen), vagy ez érintené a saját ingatlanomat, kocsimat, bankszámlámat?

Nem hiszem hogy ennyivel beéri. Amikor ő diktálja a játékszabályokat sokkal többet kaszálhat mintha meg van kötve a keze.

Rozália*,

„Ha nem mondunk le az elővásárlási jogunkról, kikényszeríthette volna a szolgalmi jogot a törvény erejénél fogva?”
Igen, ha nincs összekötve megfelelő közúttal, Ptk. 5:160. §. A bíróságtól kérheti, ha az út tulajdonosai nem járulnak hozzá.

„Ők is csak egy eszmei hányadot vásároltak, nem?”
Igen. Ekkor minden tulajdonos használhatja az egész utat használhatja, hacsak nincs a használati megosztásról megállapodás.

„Mit akart ezzel elérni?”
Hogy a többieknek ne legyen többsége, esetleg - ha megvesz még egy negyedet - akkor neki legyen többsége. Az út közös tulajdon, a Ptk. 5:73-84. § vonatkozik rá. A többség dönt mindenről, kivéve a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokat (ennél nem az összeg számít, hanem hogy valami új dolgot építsetek a pénzből), meg pár dolgot. Ha többsége van, akkor megszavazza a dolgokat, aztán pereskedhettek, ha pl. szerintetek egyhangúság kellett volna. Ásd be magad a közös tulajdon szabályaiba:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Talán vigasztal, hogy ha vállalkozó, akkor jó eséllyel el fogja adni a kész lakásokat, amint felépültek. Akkor elválnak, khm, útjaitok.

Gondolom mrgvette a bal alsó lakást.

Hosszú távon ét megoldás van. Összefogtok hárman és leszavazzátok mert a ptk szerint a tulajdoni hányad alapján kell döntéseket hoznotok és a többség még a tiétek.
2. Jól túlárazottan eladod az ingatlanodat Nr.Pénznek és elköltözöl egy olyan épületbe ami csakis a tiéd.

Jól gondpld meg: ha te nem lépsz,megveszi másik szomszédét,ha ő lesz többségben,úgy fogtok táncolni (és fizetni) ahogy ő fütyül!
Menekülj amig nem késő.

Kedves Jogászok!
Ahol jelenleg élek, sok évtizeddel ezelőtt 4 ingatlan épült. Kettő lent, a közút mellett, kettő pedig a domboldalban. Az épületek között egy út húzódik.
Minden ingatlantulajdonos birtokol 1/4 utat is. Osztatlan közös.
Nyár végén a bal alsó telken megjelent Mr. Pénz Nem Számít vállalkozó; társasházat épít.
Ideális esetben a közútról lenne (lett volna) célszerű megközelíteniük az építményt, de a tervezett épületet a méreténél fogva nem lehetett így elhelyezni, ezért elforgatták 90 fokban.
Így ezen – az amúgy ramaty – úton fog végig trappolni plusz 6 db autó.
Mr. Pénz – amikor még lehetett vele normálisan beszélni -, kijelentette, hogy megkérték az útra a szolgalmi jogot. Kitől? És miért?
Ha nem mondunk le az elővásárlási jogunkról, kikényszeríthette volna a szolgalmi jogot a törvény erejénél fogva?
Ez a kérdés csak kíváncsiság. A lényeg.
Állítólag úgy vásárolták meg az út egynegyedét, hogy kikötötték: az útnak az általuk megvásárolt építési telek felé eső egynegyed az övék. Ilyet lehet? Ők is csak egy eszmei hányadot vásároltak, nem?
Még valami. Most, hogy előkerült az út tulajdoni lapja, kiderült, hogy egy 10 évvel ezelőtti ingatlaneladásnál csak az ingatlan cserélt gazdát, az ¼ út maradt az eredeti tulajdonos nevén. Azóta ez rendeződött (ajándékozási szerződéssel), de a vállalkozó eszméletlen harcot folytatott azért, hogy ezt az 1/4-et is megkaparinthassa. Mit akart ezzel elérni?
Szeretnénk tudni a jogainkat, mert már most olyan ötletekkel állt elő – úszókapu az út elejére, fűtőszál az útba –, aminek a költségeit nem tudjuk/akarjuk vállalni. És már mindenkivel is összebalhézott.
Köszönöm előre is.

Gondolom írásos megállapodás nincs.

Szedd össze a számlákat és indíts egyFizetési Meghagyást.

De sportszerűségből előbb írj egy tértis ajánlott levelet a társnak nevesitve az összeget.

Igen! Megvan minden. Ugye közösen kezdtük el, megvan a "látvány terv" amit elfogadtak. A szerint is lett megcsinálva. Minden költség számlája megvan. Az alku szóban volt ami szerint én kifizettem volna, amit most nem tartanak.

Vannak számláid a kifizetett költségekről?

Szép estét!

Szeretném kérni egy kis segítséget az alábbi ügyben.

A tavalyi évben vásároltunk egy ingatlant, egy 2 lakásos társasházban, egy 1380m2-es osztatlan közös telekkel. A telek közös használatú, erre az alapító okirat is kitér. A beköltözésünk előtt kb. fél évvel vásárolta meg a másik házat a lakó. A ház építése merőleges az előtte menő útra, így a telek bármilyen megosztása elég problémás, hiszen ígyis úgyis az autókkal egy közös szakaszon tudunk csak beállni. Már az ingatlan birtokba vétele, sőt az adásvételi szerződés megkötése előtt még az előző tulajdonos tulajdonlása (önkormányzat építtette, nem lakott az ingatlanban, új építésünek is minősült) alatt a már beköltözött lakó a háza előtt és mögötte lévő telekrészt kb. 3-400 m2-t lekerített, teljesen zártan. Ezt az önkormányzat jelezte neki, hogy nem teheti meg, viszont mivel már az adás vételünk folyamatban volt, nem nagyon tettek jogi lépéseket az elbontásra. Beköltözésünkkor sajnos nem voltam tisztában ennek az osztatlan közös tulajdon fogalmával és problémáival. Érdemes még megemlíteni, hogy a telken semmilyen komolyabb tereprendezés nem volt a kerítésén kívül, tehát azon a részen amit nem kerített le, halmokban áll az építési hulladék, törmelékes föld, kivéve a házak előtti részt.

Pár hónappal a beköltözés után javasoltam nekik, hogy építsük meg az utcafronti kerítést. Elég jól dokumentáltam ezt a beszélgetést, kiszámoltam az árakat, mutattam példa képeket amibe írásban is bele egyeztek ( messenger üzeneteim vannak, képekkel). A kerítés építése során mérsékelten problémás volt az együtt működés. Ezzel nem lett volna gond, viszont közben felvetették, hogy ha ők az utca fronti kerítésbe fizetnek, mi is fizessünk az ő hátsó kerítésükbe. Először egyáltalán nem is értettem a dolgot, viszont akkor utána néztem és szembesültem az osztatlan közös telekre vonatkozó szabályokkal. Javasoltam nekik, hogy oké, kifizetem neki a telekhatáron lévő kerítés felét, illetve akkor legyen úgy a telek, hogy a közös részen bejövünk, akkor az ingatlan előtti és a tőle jobbra eső kerítésrész mindenkinek a sajátja. Hátul pedig a kerítéstől jobbra és ballra eső részként felezzük meg. Így az utca fronti kerítésből is csak a két oszlop ahol bejövünk, az alatta lévő betonalap, és a jobb oldali oszlop mellet található egy pillér elem, ami így közös maradt, ennek az összegét feleztük. Így is tettem, el utaltam nekik a kiszámolt összeget. Mikor végeztünk a kerítés építéssel, jeleztem nekik, hogy akkor a megbeszéltek szerint fizessék ki a közös részekre eső költségek felét. - Itt annyi kitekintés, hogy az ő házuktól jobbra eső kerítést is megcsináltuk, mivel volt egy problémás ügy, raktunk le térkövet és a korábbi kerítésük bele esett a szegélybe. Ezt ők akkor jóváhagyták, hogy csináljuk, tudva, hogy az előző megállapodásunk szerint ez az ő költségük lesz!

Nos megküldtem nekik az összeget (kb 140 eFT), hogy akkor utalják el. A 140.eFT-ben úgy számoltam, hogy a két ház közé eső részt feleztem, hiszen nekünk volt problémánk a térkő miatt! Itt kezdődött a gond, mindennel kekeckednek, hogy ők nem szólhattak bele, nem tetszik nekik, vegyem ki a fedlapokat meg a kerítés léceket. Megjegyzem, a kerítést pontosan ugyanúgy építettük, ahogyan korábban közösen terveztük, erről van levelezésem, hogy ők is bele egyeztek! Ekkor még bele mentem volna, a vita elkerülése érdekében, elküldtem az összeget -50.eFt, hogy oké, kerüljük a vitákat, ezt fizessék ki. Itt elkezdék, hogy ők amikor én átultam nekik a kerítés költségét, nem számolták bele a festéket, stb. ezért azt még vonjam le. Tehát lényegében a közösen megegyezett kerítésrész, közös részének össz költsége részünkre kb 350eFT volt, ebből ők levonva a festéket 25eFT-t akarnak kifizetni.

Most írok tehát, hogy mit is tudok tenni. Amit szeretnék nekik javasolni: Vagy fizessék ki teljes egészében, a pontosan elszámolt közös részek felét - 140eFT az eredeti megküldés szerint, vagy bontsák le a kerítésüket, illetve a felépítményeket amiket oda építettek (szépen építettek egy lebetonozott teraszt, egy kisebb erődött, szintén be betonozott cölöpökkel) és mellé fizessék meg az utca fronti kerítés felét. Illetve tarthatok-e e igényt visszamenőlegesen bérleti díjra az általuk lekerített részre az elmúlt 1 évre, mivel teljsen körbezártan lekerítették az én tulajdonomban is lévő telekrészt?

Kiemelek néhány részt a társasház alapító okiratából, ami releváns lehet a válaszhoz:

"a társasház tulajdonosai az ingatlan kertjét közösen használják, és annak fenntartásáról, gondozásáról, vagy egyéb módon történő hasznosításáról a tulajdonostársak közössége köteles gondoskodni, illetőleg dönteni"

"A közös tulajdonban lévő vagyonrészen építkezni csak a többi tulajdonostárs hozzájárulásával lehet"

Előre is köszönöm ha elolvasták, illetve a segítséget!

Az esetek kb 90 %-ban "jó ez így ahogy" van szemlélet uralkodik.

https://forestarius.blog.hu/…felszamolasa

Ha 2 tulajdonis van az pont eggyel több mint ami a békességhez szükséges.

Ha egyszer megélném, hogy valaki világosan, érthetően le tudná írni, mit akar.
Milyen árverésen, mit? Termőföldet? Ha csak ketten vannak tulajdonosok, és meg tudnak egyezni, akkor minek a bíróság?

Jogos a kérdés!

Igencsak osztatlan közös,megosztási sxerződéssel.

Vedd meg a hátsó részt is.

"Telekfelosztás", "telekhasználati szerződés", "közös tulajdon megszüntetése".

Nametom,

Neki kellene futni ennek mégegyszer. Lehetőleg idézőjelek nélkül.
Milyen szerződés? Hogy jön ide a közös tulajdon? Nem kevered a használati megosztással?
Első részen tulajdonos? Biztos? A hátsón nem?

Üdvözletem!

Érdeklődni szeretnék,hogy mit javasolnak nekem ebben az "ügyben" . Adott egy 0-as HRSZ terület/kb.2200m2 nagyságú/ ezt a területet anno kb 25 éve történt ügyvédi szerződéssel "eladták" . Szerződésben szerepel az hogy aki megvette hátsó részt használja/kb 1800m2/ az első részt a másik tulajdonos/néhai nagyszüleim/ és a rajta lévő épületet. Tulajdonlapon nincs leválasztva a hátsó terület. És az ingatlan sincs nevesítettve . Mit csináljak,hogy az első részt csak én használhassam és hogy a hátsó tulajdonos ne "szolasson" bele. Első rész jelenleg a szerződés szerint nagybátyám és én vagyok tulajdonos.

Na ezírt mondtam hogy pereskedés és millió költség helyett add oda ezt a pénzt az eladónak.

Ugyanez lesz a vége egy év múlva.

Mrgúszol egy csomó idegeskedést az ügyvédi lehúzást,és az egy évi inflációt is.

„Ja hogy ilyen is van ! ”
A perköltség viselését a közös tulajdon megszüntetése iránti perekben részletesen szabályozta a Kúria. Lásd a 16. pont kommentárját a lap alján:
https://kuria-birosag.hu/…-pk-velemeny

Ja hogy ilyen is van ! Az más, tanultam valamit !

„Az nem megoszlik,hanem a pervesztes fizet mindent.”
Az olyan perekben, ahol az egyik veszít, a másik pedig nyer.

De gyakran nem ez van, pénzügyi vita esetén jellemzően nem ez van. Az igény és a ténylegesen megítélt összeg arányában lesz az egyik fél részben nyertes, és a másik részben vesztes, ehhez arányosítják a költségviselést is.

Perköltség nem tudom hogyan oszlana,

Az nem megoszlik,hanem a pervesztes fizet mindent.
Perköltségek :perdíj...valami illeték,ügyvédi költségek és a szakértői díjak.

„Perköltség nem tudom hogyan oszlana”
Figyelembe kell venni azt is, hogy te tenyereltél bele az ő életébe, nem pedig ő a tiedbe. Téged senki nem kényszerített az árverési vételre, mégis belevágtál azzal, hogy majdcsak lesz valami. Mondjuk azt, hogy neked felróható okból kerültél ebbe a helyzetbe. Ő viszont neki fel nem róható okból került bele ugyanebbe a helyzetbe a másik oldalról. Ráadásul ő nem erősködik, mint te. Pusztán csak nem akar engedni abból, ami - szerinte - megilleti. Az ítélet legfeljebb csak azt hozná ki őróla, hogy az nem 500e, hanem 400e. de az még mindig 300e különbség a te 100 ezres ajánlatodhoz képest. Ha csak ezt az 1:3-hoz viszonyt nézzük, eltekintve a felróhatóságtól, már akkor sem ígérkezik túl kedvezőnek az eredmény a te szempontodból.

Köszönöm! Akkor ajánlok neki egy közelítő árat. Perköltség nem tudom hogyan oszlana, de gondolom a másik fél sem akar ennyit beletenni a perbe.