Oktatás
2006.12.18. 08:56
Köszönöm szépen a nagyszerű gondolatokat! :)
Jogászokkkal szembeni elvárások
Eweol
#
2006.12.17. 13:05
stresszrezisztencia, terhelhetöség,
és jobb, ha elfelejti work-life balance-ot (legalábbis egy bizonyos számjegyü fizetés felett).
unamuno
#
2006.12.17. 11:44
Szerénység? Nem, az nem alapkövetelmény, a szerénység - saját megítélésem szerint - csak akadályozza az embert a nagy dolgok véghezvitelében. Persze, ez nem azt jelenti, hogy ehelyett nagyképűnek kell lenni, csak azt, hogy az ember (a jogász) képes legyen felvállalni az értékeit, megkérni ennek az árát és tiszteletet megkövetelni a teljesítménye iránt - ha az egyébként fennáll.
Lalával viszont egyetértek, igen, a precizitás, az fontos. Számtalan jogászt ismerek, aki képtelen még évtizedek multán is a szaknyelv használatára (ld. a "biztosíték" szót, amely megannyi szerződésben előkerül, aztán utána senki sem tudja, hogy ez pontosan mit is jelentett).
Hát a rugalmasság, az meg alapkövetelmény, de ezt én a kreativitásbe vontam bele.
_Lala_
#
2006.12.17. 00:06
0. pont: precizitás - aki ezt nem ugorja meg, az ne akarjon szerződéseket, beadványokat szerkeszteni. Ha meg erre nem alkalmas, akkor minek is ment jogásznak...
7. pont: rugalmasság - ha egy, a szerződés gépelésében ejtett hibára az a válasz, hogy "tessék visszajönni holnap, mert Gizike már hazament, és én nem tudom átírni a wordben"...
guba
#
2006.12.16. 19:34
6. a szerénység
unamuno
#
2006.12.15. 17:55
Szóval öt szempont van, negy négy (1-2-3-3-4), csak belemelegedtem a témába, úgyhogy szkúzi a sorrendiségért.
unamuno
#
2006.12.15. 17:52
Lassan már egy évtizede gyakorló jogász vagyok, úgyhogy a saját szempontjaimat tudom közölni.
- Tárgyismeret. Vagyis a jogszabályok, bírói gyakorlat, szakirodalom stb. ismeretének a mélysége. Ez a kiindulópont. A fantázia és a kreativitás csak e mögött jöhet. Persze, kérdés, hogy egy kívülálló hogyan fogja megismerni a jogi munka mélységét. Javaslat: annak megfigyelése, hogy a jogász milyen mértékig készíti el szabványosan a beadványat, mennyi apróság az, ami e közben kifogás tárgya lesz, hányszor kell rákérdezni egy-egy megoldás jogszerűségére, kell raportra rendelni a magyarázkodás végett. Perképviselet esetén mekkora mennyiségű eseti döntésre hivatkozik, mennyire igyekszik logikus sorrendbe állítani a tényeket és a hozzájuk kapcsolódó megoldásokat.
- Közérhetőség. A jogászi munkát nem érdemes ködbe csomagolni, ködös az amúgy is. A közérthető fogalmazás az egyik legfontosabb jogi szakmai érv, hiszen a jogász alapvetően nem-jogászoknak készíti el a munkáit, de úgy, hogy azt azoknak is fel kell fogniuk. Nem jó az utólagos magyarázkodás.
- Kreativitás. A jogi munka egyike a legkreatívabb munkáknak, hiszen naponta újabb és újabb helyzetekre kell felkészülni és megoldást találni. A cél: nem a kifogások keresése, hanem a kívánt eredmény elérése. A kreativitás tehát alapjáratban úgy mérhető le, hogy egy probléma megoldásánál a jogásznak szám szerint mekkorra mennyiségű megalapozott szakmai javaslata van a helyzet gubancainak kettévágására. Azt a kollégát, aki csak ellentmondásokat támaszt, el kell tanácsolni a pályáról, mert a jog nem a kifogások, hanem a megoldást tudománya.
- Fellépés, ügyfelekkel való kommunikáció. Itt persze a cég szakterületét kell figyelembe venni. Egy szerződéskötésre specializálódott szervezet esetében a legfontosabb az, hogy a jogász beleérző legyen, kompromisszumkész és rugalmas. Egy peres szakterület esetén viszont a leghatásosabb az ámokfutók és pszichopaták foglalkoztatása. Érdekkijárás esetén az egyenes gerint kifejezetten mellőzendő, helyettük a Nyál Bélákat kell foglalkoztatni stb.
- Eredményesség. Hány pert nyer meg, hány hatósági eljárásban sikeres a kolléga, a szerződéseivel utólag mennyi gond van, hány hiánypótlást kap a cégbíróságtól stb. Ilyen mindenkivel megesik, de azért egy feltűnően negatív arány fölött már érdemes az alkalmasságról is elgondolkodni.
A többi mellékes, tehát nem lehet alap a jogi munka értékelésére
- az öltözködés,
- a kollektívába való beilleszkedés,
- a vezetéssel való lojalitás,
- a munkaidő teljes kitöltése,
mert én pl. mindig is hanyagul öltözködtem, nem illeszkedtem be semmilyen kollektívába, sosem töltöttem ki a munkaidőmet, nem kooperáltam a vezetőséggel sem, aztán mégis mindenütt megbecsültek (igaz, fogcsikorgatva). Ezek lényegtelen tények!
Legfőbb cél: a tehetség felismerése! Az se baj, ha öntörvényű! A többi mellékes.
Oktatás
#
2006.12.15. 13:39
Kedves Kollégák!
Cégünknél fontossági sorrend szerint összesítést kell készíteni arról, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelniük a jogászoknak (pl: megbízhatóság..stb). Kíváncsi vagyok a javaslataitokra.
Köszi szépen!
